Rockzene a Kádár-korszakban

Hogyan viszonyult a hatalom a rockzenéhez? Milyen hatást váltott ki egy nyugati zenekar fellépése? Hogyan működött a könnyűzenei cenzúra? Milyen lehetőségei voltak egy rockzenekarnak a Kádár-korszakban? 
Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki ellátogatott a Csatári Bence: Jampecek a Pagodában - A Magyar Rádió könnyűzenei politikája a Kádár-rendszerben című könyvének megjelenése kapcsán tartott beszélgetésre. A munkáról – Halmy Kund moderálása mellett – Benkő László és Schuster Lóránt beszélgetett a szerzővel.

(...) Schuster megemlítette, hogy nem csak a magyar Szabad Európát hallgattak: egy táblázatot vezettek a külföldi rádióadók műsorairól, és így jutottak el hozzájuk például Jimi Hendrix első dalai. 
Ha Magyarországra jött egy külföldi együttes, a hatalom fokozott készültségbe helyezte a karhatalmi erőket. Erre olykor meg is volt az oka: a Spencer Davis Group 1967-es budapesti fellépésén például teljesen elszabadult a pokol, miután valaki felgyújtott egy pereces bódét. 
A fiatalok azt skandálták, hogy „lesz még ötvenhat”, a karhatalom pedig lovas rendőrök bevetésével próbálta megelőzni az indulatok elszabadulását. 
Schuster felidézte, hogy voltak, akik cigarettacsikkeket dugtak a rendőrlovak hátsójába, akik emiatt ledobták magukról a gumibotozó és kardlapozó rendőröket. A P. Mobil frontembere hozzátette, hogy a lázadó fiatalok motivációi között fontos megemlíteni, hogy nem akartak úgy élni, mint a szüleik generációja.

Egy alkalommal a P. Mobil a Kertészeti Egyetemen koncertezett, amelynek épülete előtt számos, nyilvánvalóan magas beosztású pártfunkcionáriusok tulajdonát képező autó állt. „Mi van, P. Mobil-koncertre jön a Központi Bizottság?” – reagált a különös jelenségre Schuster. Kiderült, hogy az egyetem hűtőházában őrizték az elitnek félretett élelmiszereket. 
Schuster Lóránt felidézte, hogy Rajnák László, az Ifipark egykori vezetője egy alkalommal azt kérte tőlük, hogy ne csak szórakoztassák, műveljék is a közönséget. „Lejátszottunk egy Grand Funk Railroad-számot, utána elmondtam egy Ady-verset” – emlékezett vissza a zenekarvezető, hogyan heccelték a rettegett vezetőt, aki persze kérdőre is vonta a rebellis zenészeket.

A Kádár-korszakban a könnyűzenei cenzúra egyik elsődleges eszköze az 1959-től 1985-ig működő Sanzon- és Táncdalbizottság volt. Először ők ellenőriztek le minden új dalt, mielőtt a szélesebb közönség is megismerhette volna azokat. Jellemző adat, hogy az 1971-ben az eléjük kerülő 1200 számból 800-at visszautasítottak, 300 esetében pedig azt javasolták, hogy írják át a szöveget – idézte fel a megdöbbentő adatot Csatári Bence.

(...) Az oldott hangulatú beszélgetésen Erdős Péter neve is említésre került. Benkő László felidézte, hogy az Omega Gammapolis című dalának „Oly hosszú volt a 33 év” sorában a popcézár rendszerellenes kritikát hallott ki (a számot 1978-ban vették fel, a 33 év tehát 1945-re is utalhatott). A következő évben megjelenő Omega-albumra már az „Oly hosszú volt a 23 év” szöveggel került fel a dal, mivel azonban ez 1956-ra utalhatott, a Magyar Rádió nem játszotta a Gammapolist. 
Schuster Lóránt Erdős Péterrel kapcsolatban idézte egy hírhedtté vált, a korabeli viszonyokat jól jellemző mondatát: „A saját szavam akkor vonom vissza, amikor akarom” A P. Mobil frontembere a beszélgetést összegezve kijelentette: fontos, hogy szülessenek hasonló könyvek, hogy a fiatalabb generációk is megtudják, milyen romlott rendszerben élt szüleik és nagyszüleik generációja.

A könyv:
https://www.libri.hu/konyv/csatari_bence.jampecek-a-pagodaban.html

Rockhírock

  • 2018, december 8

    1980. december 8-án Chapman békésen várakozott John Lennon New York-i lakása, a Dakota-ház előtt. Kezében a művész legújabb lemezét szorongatta. Délután az egykori beatle és párja, Yoko Ono megjelent a ház kapujában, és a közeli lemezstúdióba indultak. A

  • 2018, december 2

    Nemrég felkerült egy igazi rocktörténeti kincs a YouTube-ra: Nagy Feróék 1980-as Kisstadion-beli koncertje.

    A Lángoló Gitárok írta meg először, hogy Hunya László nyilvánosságra hozott egy igazi ritkaságot: egy csaknem teljes,

  • 2018, november 1

    A Messland történetének kezdete 2016 márciusára nyúlik vissza, ekkor találkozott Szakács Györk (dob) és Kőszegi Máté (ének, gitár), akik azóta is együtt zenélnek és írják a rock és metál műfaj között valahol fél úton andalgó dalaikat.

    A stílus a

  • 2018, november 4

    A Bohém rapszódia a Queen zenéjének és a banda rendkívüli énekesének kirobbanó története. Freddie Mercury fittyet hányt a sztereotípiákra és ellenszegült a konvencióknak, így vált belőle a világ egyik legkedveltebb zenésze. Tanúi lehetünk a zenekar

  • 2018, október 22

    Kevés olyan magyar banda van, amely a Piramishoz hasonló őrületet váltott ki a tömegekből. Révész Sanyi és társai valami olyasmit jelentettek a magyar tiniknek, mint a jóval szerencsésebb angolszászoknak a Black Sabbath vagy a Led Zeppelin.

Oldalak