Rainbow

Rainbow A Deep Purple 1974-ben megjelent Stormbringer albumán felerősödtek a blues és funk hatások, melyek elsősorban David Coverdalenek és Glenn Hughesnek voltak köszönhetőek. Ritchie Blackmore az együttes gitárosa nem volt elégedett az új irányvonallal a zenekarban pedig egyre gyakoribbá váltak a viták. Az 1970-es évek első felében több alkalommal is az Elf nyitott a Deep Purple-nek. Blackmore ekkor figyelt fel az együttes énekesére Ronnie James Diora. Az énekes később így kommentálta első találkozásukat: „Az egyik este a műsorunk után megjelent az öltözőm ajtajában Ritchie. Teljes fellépődíszt viselt, hosszasan meredt rám, majd csak annyit mondott: jó énekes vagy. Ezután szó nélkül kiment.”

Blackmore 1974-ben egy kislemezt akart megjelentetni a saját neve alatt, melynek felvételeihez elkezdte toborozni maga köré a zenészeket. Blackmore ekkor kereste meg Ronnie James Dio zenekarát az Elfet, akikkel még a Deep Purple turnéján ismerkedett meg. Blackmore a híres hollywoodi klub után nevezte el új együttesét.  A Ritchie Blackmore's Rainbow című album 1975. szeptember 4-én jelent meg,melyre a Black Sheep Of The Family című Quatermass feldolgozás mellett a The Yardbirds Still I'm Sad dala is felkerült. A korong vegyes kritikákban részesült, a kritikusok többsége a Deep Purple lemezeihez hasonlítgatta az anyagot, de Dio énekhangját is előszerettel hasonlították Ian Gillanéhez. A Rainbow zenéje jóval többet merített a klasszikus zenéből, mint Blackmore előző zenekara, de Dio fantasy dalszövegei is adtak egy azonnal felismerhető karaktert az együttesnek. A korongról a kislemezen is kiadott Man on the Silver Mountain aratta a legnagyobb sikert, de koncerteken előszerettel játszották a Catch the Rainbow és a Sixteenth Century Greensleeves dalokat is. Utóbbi dalt Dio írta és eredetileg a Black Sheep Of The Family B oldalán jelent volna meg. A dalt Dio és Blackmore az első lemez rögzítésekor átdolgozta, mely később az album egyik leghíresebb szerzeményévé vált.

Angliában a 11. helyig jutott az anyag, míg az Amerikai Egyesült Államokban a 30. helyet szerezte meg magának. A zenekar ezt követően nekiállt koncertezni, azonban a lemezt rögzített felállás sosem lépett fel élőben. A Rainbownak már az első turnéin sikerült megtölteniük a komolyabb méretű koncerttermeket, de Blackmore nem volt elégedett a tagokkal. Túl lazának és funkosnak találta a játékukat, ezért Dio kivételével mindenkit kirúgott a zenekarból.
Blackmore nekiállt új tagokat keresni a második album felvételeihez. Dobosként  Cozy Powellt szerződtette, akinek John Bonham-szerű kemény és precíz dobolása azonnal elnyerte a gitáros tetszését.A basszusgitáros Jimmy Bain lett, míg a billentyűs hangszereket az amerikai Tony Carey kezelte. Ez a
felállás 1976-ban vonult be a München városában található Musicland stúdióba, hogy rögzítse a Rainbow Rising albumot. Az anyag 1976. május 17-én jelent meg.

A következő nagylemez munkálatai 1977 májusában kezdődtek és az év decemberéig tartottak. Az album Long Live Rock 'n' Roll címmel 1978. április 9-én jelent meg. A pozitív kritikákban részesült album tartotta elődje magas színvonalát, mely azonban kevésbé volt progresszív, mint az 1976-os lemez. A korong olyan klasszikus dalokat tartalmazott, mint a Kill The King, vagy az együttes és a műfaj „himnuszának” is tekinthető Long Live Rock 'n' Roll. A lemez egyik leghíresebb szerzeménye a Gates Of Babylon, melyben az együttes komolyzenei hatásai is megmutatkoztak. Az album megjelenésekor a Rainbow már Európában és Japánban is a legnépszerűbb rockegyüttesek közé tartozott, így a lemez Angliában a 7. helyen nyitott. A címadó dal és az L.A. Connection az amerikai rádiókban is rendszeresen felbukkant, tovább növelve az együttes hírnevét.

Az amerikai turné során Blackmore ráeszmélt, hogy a Rainbow által képviselt zenei világ iránt nincs akkora érdeklődés az Egyesült Államokban, mint gondolta, ezért elhatározta, hogy egy kommerszebb, rádió barátabb irányba tereli az együttest. A siker érdekében Blackmore megkérte Diot, hogy a fantasy dalszövegek helyett írjon inkább szerelmes szövegeket. Dio erre nem volt hajlandó, ezért kilépett. Blackmore Powell kivételével mindenkit kirúgott a zenekarból. Énekesként
Ian Gillant kereste meg, de nem járt sikerrel. A megfelelő emberre Graham Bonnet személyében talált rá. Az együttes basszusgitárosa Roger Glover lett, aki nemcsak a produceri teendőket látta el, de a dalszövegekért is felelt. A Down to Earth című album 1979. július 28-án jelent meg, mely zeneileg egy könnyebben emészthető, poposabb zenekart mutatott. Az album minden korábbi lemezüknél sikeresebbnek bizonyult, a Since You Been Gone  és az All Night Long kislemezek pedig beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, előkelő helyen szerepeltek a kislemezlistákon. 1980-ban főzenekarként léptek fel a Donningtonban megrendezésre kerülő Monsters of Rock fesztiválon. Ez a koncert volt Powell utolsó fellépése a Rainbow-val. Powell nem volt megelégedve az együttes új irányvonalával ezért önként távozott. Graham Bonnet részegen lépett színpadra, ezért a koncert után távoznia kellett a zenekarból.

Powell és Bonnet utódjai Joe Lynn Turner és Bobby Rondinelli lettek. Az új felállású együttes rögzítette ötödik nagylemezét Difficult to Cure címmel. Az albumról kimásolt I Surrender  hamar slágerré vált, de maga az album is kelendőnek bizonyult. Angliában a 3. helyre került a listákon, de az Egyesült Államokban is bekerült a Top 20-ba.
1983 májusában kezdődtek meg az együttes hetedik lemezének a felvételei.A Glover producerkedésével rögzített Bent Out of Shape 1983 augusztus 24-én jelent meg. Az albumról a Street of Dreams jelent meg kislemezen.


1984-ben a Deep Purple bejelentette, hogy a klasszikus Ritchie Blackmore, Jon Lord, Ian Gillan, Roger Glover, Ian Paice felállásban újjáalakul, ami egyben a Rainbow végét is jelentette, így az együttes 1984 áprilisában feloszlott.

Rainbow with Ronnie James Dio:

 

Rainbow teljes koncert (Joe Lynn Turner):

Rockhírock

  • 2018, október 22

    Kevés olyan magyar banda van, amely a Piramishoz hasonló őrületet váltott ki a tömegekből. Révész Sanyi és társai valami olyasmit jelentettek a magyar tiniknek, mint a jóval szerencsésebb angolszászoknak a Black Sabbath vagy a Led Zeppelin.

  • 2018, október 15

    Noha már az 1969-es Woodstock előtt is voltak hasonló rendezvények (Monterey Pop Festival, Isle Of Wight Festival), mégis szinte mindenki a – hivatalos nevén – Woodstock Music & Art Fairt tartja a mai zenei fesztiválok ősatyjának. A Woodstock 50.

  • 2018, szeptember

    Rocktörténelmi helyszínné lett az abonyi vasútállomás melletti kiskocsma 1984. április 6-án. Itt és ekkor lépett fel a P. Mobil több rekesz Kőbányai világosért és több tányér pacalért. S egy nagy alumínium fazéknyi

  • 2018, szeptember

    Radics Béla (Budapest, 1946. február 6. - Budapest, 1982. október 18.) gitárvirtuóz sorsa szimbolikusan jeleníti meg a diktatúra évtizedeit, a rendszer által támogatott munkásosztály gyermekének lehetőségeit. A magyar Jimi Hendrixként is emlegetett, progresszív és blues zenét játszó gitáros első együttesével, a Sakk-Mattal még felléphetett a Budai Ifjúsági Parkban, önálló lemezt azonban nem

  • 2018, szeptember

    Nagyon úgy fest, hogy mostanra már kész tényként kezelhető két dolog:
    - Tényleg lesz új AC/DC-lemez.
    - A leghosszabb ideig egyben levő felállás rögzíti, azaz Angus Young, Malcolm Young, Phil Rudd, Cliff Williams és Brian

Oldalak