Elszállt egy hajó a szélben

A Kex egyszeri, megismételhetetlen zenekar volt a magyar rockéletben, amely 10 évvel megelőzte korát és a zenei közízlést, hogy aztán másfél éves csillagszóró tündöklés után nyomtalanul tűnjön el a hetvenes évek langyos slágerhullámaiban

– írja a Kexről Sebők János 1983-ban. Valóban, a Kex legalább annyira más volt saját korának sikeres produkcióihoz képest 1969-ben, mint amennyire eltért az ugyancsak tiszavirág életű URH korának sematikus rockzenekaraitól 10 évvel később. 1969-ben még beatlemezek is csak piros betűs ünnepeken jelentek meg (az Omega és az Illés a második, a Metró együttes az első nagylemezénél tart ekkor), a Kex pedig már javában érzi a pszichedéliát és a műfajok közti átjárhatóságot.

A Kexből úgy lett legenda, hogy mindössze egy kislemeze jelent meg (Elszállt egy hajó a szélben/A család). Nagylemezről szó sem lehetett, mert minden gyanús volt körülöttük és ők maguk is azok voltak. Baksa-Soós János színpadi viselkedése szokatlan és ismeretlen volt a nemzetközi rockzenében járatlan elvtársaknak: egyszerre volt bohóc, entellektüell és mozgó céltábla.

Hiába próbálta magát Baksa-Soós (utóbb Január Herceg) később minél inkább eltávolítani a Kextől, a híresen ragaszkodó magyar rockközönség még most is a sziporkázó és önveszélyes frontembert akarja látni benne. Gyerekviccként jellemezte a Kexet Baksa-Soós János néhány évvel ezelőtt és így nem is meglepő, hogy sosem próbálta meg újjáéleszteni a zenekart.

Egy kis kitérő: Menyhárt Jenő az Amerika kiadóban két történetet is mesél a nyolcvanas években hazalátogató Baksa-Soósról. Akkor Baksát az Európa Kiadó és a Balaton tagjai kísérték egy alkalommal Bumeráng néven és a koncert előtt egy órával az énekes bezárta a büfében mulatni kívánó zenészeket az öltözőbe, mondván, hogy a koncertre mentálisan is fel kell készülni. Egy másik alkalommal pedig egy stúdiófelvétel közben nemes egyszerűséggel tarkón csapta az éppen egy gitárszólót feljátszó Menyhártot, aki a következő körben „élete talán legkülönösebb” gitárszólóját produkálta „önkívületi állapotban”. Kitérő vége.

A Kex azonban nem Baksa-Soós János kísérőzenekara volt. A Kex zeneileg jóval progresszívebb és merészebb volt a kortársainál, ez azonban nem ment a dalok rovására: nem véletlenül született egy rakás feldolgozás Hobótól kezdve Ferenczi Györgyön át a 30Y-ig. A Kex dalparkja tényleg új fejezetet nyitott a magyar rockzenében, ahogyan Sebők János írja: „ha mindenáron hasonlítani kellene, akkor leginkább az art-rockhoz lennének besorolhatóak, az art-punkok elődeiként. De hát a skatulyázásnak a Kex esetében semmi értelme nincs, mert ez a zenekar semmiféle határt nem ismert és gyökeresen magyar jelenség volt”. A lemezgyár talán soha nem tört kerékbe annyi karriert, mint a hetvenes években: az, hogy a Kex álmodni sem mert nagylemezről és az, hogy Baksa-Soóst állandó zaklatták megpecsételte a zenekar sorsát.

A Kex ignorálása az MHV elévülhetetlen vétke, egy felvételfoszlányokból, filmszalagról összetákolt, szükségképpen rossz minőségű, mégis dokumentum értékű lemezzel vagy kazettával is legfeljebb csak enyhíteni lehetne. (…) Mert az a két dal, amelyet a kislemez megőrzött: klasszikus. Nem a kötelező tisztelet mondatja ezt velem, komolyan gondolom. Az Elszállt egy hajó a szélben Bartókos zongoraindítása, A család békés, polgári kamaramuzsikálást idéző vonósszólama bizonyítja, hogy zenészek is voltak a Kexben, Baksa egymaga kevés lett volna – nélküle viszont már nem lehetett Kex a Kex
– írja Szőnyei Tamás 1985-ben.

Később aztán két CD is megjelent archív felvételekből: az egyik Kex címmel 1999-ben, a másik pedig Csillagok, ne ragyogjatok – Kex a stúdióban és koncerten címmel tavaly. 2007-ben pedig egy limitált példányszámú vynil-kiadást is kapott a Kex, ennek a lemeznek Let’s Cake volt a címe. És ha már a dokumentumoknál tartunk, a zenekar dobosa, Kisfaludy András filmrendező egy dokumentumfilmet is szentelt a Kexnek Elszállt egy hajó a szélben címmel.

- librarius.hu -

Rockhírock

  • 2019, július 10

    Koncertsorozattal turnéznak, az év végéig egy új albumuk és a zenekarról szóló könyv is megjelenik.

    Az Omega együttes búcsúkoncertet még soha nem jelentett be és nem is fog, mert az Életfogytig rock ’n’ roll mottó lett, tehát, amíg bírjuk

  • 2019, július 8 -

    Óriásit megy a Cityrocks Hungary által szervezett dóm téri flashmob a nemzetközi közösségi oldalakon.

    A hazai online portáloknak és zenei szaklapoknak köszönhetően egy év alatt már több százezren nézték meg a SzegedRocks2018 rockzenei

  • 2019, június 22

    Ha vasárnap Budapesten lennék, természetesen én is elmennék a Hősök terére meghirdetett Szabadságkoncertre, mert a fellépők közel felét magam is bírom vagy bírtam egykor és szívesen megnézném a sajátos gigaprodukciót, mellyel csak egy hatalmas

  • 2019, május 15 -

    "Sok év kihagyás után új számmal jelentkezünk, ráadásul a stílusát tekintve egy rendhagyó dallal. Kevesebb benne a tekerés, mint a régi "Veszély" számokban, viszont annál mélyebb a mondanivalója. 
    Ez  egyfajta állásfoglalás részünkről egy olyan

  • 2019, május 14 -

    A magyar rockzene születésétől a hőskoráig kíséri nyomon az eseményeket könyvében Kovacsics András, az egyik szereplő. Az Omega-Universal, zenekartól az együttesig című kötet rengeteg régi fotóval, sztorikkal követi végig négy formáció történetét.

Oldalak