Bakelit-sztorik – A Piramis és ami mögötte van

Kevés olyan magyar banda van, amely a Piramishoz hasonló őrületet váltott ki a tömegekből. Révész Sanyi és társai valami olyasmit jelentettek a magyar tiniknek, mint a jóval szerencsésebb angolszászoknak a Black Sabbath vagy a Led Zeppelin. Szövegeik kifejezték, ami megfelelő kifejezési forma hiányában nyugtalanul ott lüktetett egy egész generációban.

Révész Sándor – a kölyök – velőtrázó sikolyai és bámulatos, túlfűtött színpadi megjelenése, Som Lajos utánozhatatlan basszusgitárfutamai, Závodi Janó fémes, ékes gitárszólói, Gallai Peti csillogó tehetsége és Köves Miklós, Pinyó megbízható ritmusalapja elképesztő, egyszeri s megismételhetetlen zenei élményt jelentett.

A Piramis egy ízig-vérig supergroup volt. Az együttes valamennyi tagja ismert és elismert zenei formációkból érkezett. Gallai, a kócos, szerény billentyűs, a Nautilus együttesből, Pinyó és Závodi az akkoriban nagy népszerűségnek örvendett Non-stopból, mely banda a Lélegző, furcsa hajnalon című dalával vált igazán népszerűvé, Som Lajos pedig, – akinek zenekar alapítóként és „falkavezérként” elévülhetetlen érdemei voltak a magyar hard rock megteremtésében – , legendás csapatok kulcsembere volt.

Az ős – Neoton tagjaként részt vett a Bolond város című debütáló lemez felvételein, s ő volt, aki felcsellózta a Kell hogy várj címu klasszikust, majd a Tűzkerék és Taurus együttesek tagjaként Radics Béla mellett legendát alkotott, a mérföldkőnek számító Zöld csillag című kislemezzel tette halhatatlanná nevét. A dal szerzője Radics Béla volt.

Ezután jött az ötlet, hogy továbbvíve a hagyományt valami igazán ütőset hozzon össze. Ekkor játszott el a Piramis gondolatával. A leendő zenekar tagjai külföldre utaztak, hogy ott díszbe vágva magukat vendéglőkben játszanak az előkelő táraságnak, megkeresve így a hangszerekhez szükséges nem csekély pénzösszeget. 1975 volt már, mikor a tagok hazatérve munkához láttak, ekkoriban azonban még hiányzott Révész, helyette egy második billentyűs, Lévay Tibor játszott a bandában.

Som azonban első pillanattól egy olyan frontembert akart, aki mellett nem lehet csak úgy elmenni, így esett választása a fiatal, akkor 22 éves, de már országszerte ismert Kölyökre, Révész Sanyira, aki hosszas huzavona után állt csak kötélnek. A Generál együttes 75-ös nagylemeze után otthagyta a csapatot, s ünnepélyes keretek között belépett a Piramisba, vagy ahogy ezt Som mesélte később, Piramis-lovaggá ütötte Révészt.

A banda – elsősorban karizmatikus énekese miatt –  egy csapásra híres és népszerű lett, a tinédzserek tódultak a koncertjeikre. Olyan őrület lett úrrá az ifjúságon, ami talán azelőtt soha. Az együttes csakhamar elkészíthette első kislemezét, mely a Becsület és Szállj fel magasra  című remekműveket tartalmazta, melyek azóta is igazi rock klasszikusoknak számítanak.

A gyorsan emelkedő népszerűség kellős közepette pedig, valamivel több, mint 40 éve, 1977 májusában megjelent első nagylemezük, mely egy igazán jól kivitelezett zenei tanúságtétel. Pinyó, a dobos úgy nyilatkozott e lemezről, mint az együttes legkidolgozottabb munkájáról. Van benne valami. A korongon hallhatók olyan Piramis-remekművek, mint a Szabadnak születtem, a Ha volna két életem, A becsület, a Hozd el a tegnapot és hasonlók. 
Bámulatos energiák áradnak ebből a lemezből, melynek minden pillanata maga a varázslat. A rock létpezsdítő lüktetése, a nyers őserő, a finom érzések, a szívhez szóló szövegek kiváló egyvelege a korong, mely semmit sem veszitett fényéből az évek alatt.

Az album a Szabadnak születtem című Piramis-klasszikussal indul, melynek kezdőakkordjai a pezsgés és életöröm tökéletes kifejezői. Zenéje és szövege nagyszerű harmóniában vannak egymással, így a szerzemény teljes hosszában izgalmas és kellemes hallgatói élményt jelent. Érdekesség, hogy bár Gallai-Révész szerzeményként van feltüntetve, valójában a nagyszerű szövegiró, Horváth Attila szavaival szólal meg.
A nagyszerű indítás után csendül fel az egyik legnépszerűbb Piramis dal,  ami a helyüket nem találó, nyughatatlan emberek himnusza lett, a Ha volna két életem. Egyik szerzője a nem épp romantikusnak gondolt Som Lajos, a falkavezér, az együttes basszusgitárosa, a Főnök. Gyönyörű, örökzöld klasszikus, amit minden generáció fiatalsága újra és újra felfedez magának, mint őszinte, tiszta vallomást.

Az A oldal utolsó dala egy remekbeszabott, monumentális, de szokatlan kompozíció, ez ugyanis az együttes első és valójában egyetlen tisztán instrumentális alkotása, mely A fénylő piramisok árnyékában címet kapta. A dalt a banda közösen jegyzi, s a zenefolyam 10 csodálatos percében valami olyat mutatnak, amivel mindörökre elcsitították azon fanyalgók táborát, akik kételkedtek hangszeres tudásukban. Jelesre vizsgáznak. Kidolgozott, szép, minőségi hangszeres zenét tolnak. 
A B oldal egy újabb, tipikusan Som-basszussal indul, majd Gallai csodálatos orgonafutama is becsatlakozik, hogy előkészítsék a terepet Sanyika könyörgésének, aki igy üvölt: “Mondj egy mesét, a miénket, Mondj egy mesét, ami szép”. Nagyszerű alkotás.
Ezután Gallai invitál meg minket egy kis édes nosztalgiára a Ki tudja hol van című dalában, majd a lemezoldal egyik csúcspontja következik, amiben két énekhang is megszólal, s egy páratlan gitárszóló. Igazi, különleges élmény.
A soron következő Boldog ember című dal tovább emeli az album fényét, az albumét, ami szép lassan egy páratlan vallomásba torkollik, melynek percei mérhetelenül jól esnek. A lemez grandiózus záróakkordja pedig az a programdal, ami az együttes egyik első sikere volt, s amivel oly sokan azonosítják őket. Ez a Becsület, olyan mint egy magyar Black Sabbath dal, tiszta, odamondós szöveggel.

A Piramis I. remekmű, méltó megemlékezés  a legendáról, aki oly sokat tett a magyar hard rock létrejöttéért. A Neoton, a Taurus, a Piramis, ezek élete leggfontosabb állomásai, ezek tagjaként, energikus, kreatív alkotó zseniként kell hogy megőrizzük tudatunkban.
Emlékül Som Lajosnak (1947 – 2017)

- Kerepesi Igor -

>

Rockhírock

  • 2019, április 28

    Visszatérés, diploma után. 11 évvel azt követően, hogy a duó a Bridge Over Troubled Water című albummal befejezte pályafutását, Paul Simon és Art Garfunkel úgy döntött, hogy közös ünneplésre hívja a hatvanas évek öregdiákjait,

  • 2019, április 6

    Elszállt egy hajó a szélben, de a nyomdokvize megmaradt 
    A hatvanas-hetvenes évek progresszív kultúrájának van egy alig feltárt területe: a magyar pop-rock underground vonulata. 

    Az „enyhülő" államszocializmus évtizedei ma

  • 2019, április 4

    Két legendás zenekar, az Omega, illetve a Nazareth ad koncertet november 8-án a Papp László Budapest Sportarénában. Az idén 57 éves Omega Tűzvihar című új turnéja ezzel ez esttel indul, a zenekar műsora előtt az 51 éves skóciai hard rock zenekar, a

  • 2019, március 28

    A könnyűzene történetében csak néhány előadó mondhatja el magáról, hogy nagyobb befolyása volt a popkultúrára, mint a TOTO muzsikusainak. A zenekar tagjai szólóban több mint 5.000 albumon hallhatóak, amelyek összesen közel fél milliárd példányban keltek

  • 2019, március 10

    A Karthago együttes eddigi 39 esztendős rockzenei munkássága, - minden idők legrégebben együtt muzsikáló tagjaival,- egy elképesztően tartós és töretlenül sikeres történet. Több évtizedes pályájuk abszolút egyedülálló és nem csupán Magyarországon, hanem

Oldalak