Hard Rock Magazin

Feliratkozás Hard Rock Magazin hírcsatorna csatornájára
Frissítve: 2 óra 44 perc

Kedvenc lemezeim – Lynyrd Skynyrd: Second Helping (1974)

v, 02/19/2017 - 04:10

A zenében, de úgy általában a művészetben vannak megkerülhetetlen alkotások, legyen az film, könyv, vagy akár egy dal, de bármelyikről is beszélünk, ha a címe vagy akár egy részlet elhangzik az adott műből, az emberek nagy része tudja, ismeri, miről  van szó. Hasonló a helyzet az esetünkben tárgyalt albumnál is, mely a  southern rock talán legismertebb előadójának, a Lynyrd Skyknyrdnek a második nagylemeze, és amely  a legsikeresebb lemezüknek mondható, ami nem is meglepő, hiszen nagy sikerű dalok sorakoznak rajta, de mielőtt górcső alá vennénk ezeket a remekműveket, jöjjön egy kis történelem!

tovább

Kobra And The Lotus – A kétrészes album első fele májusban jön

szo, 02/18/2017 - 08:17

Gene Simmons (KISS) egyik kedvenc új bandája, a Kobra Paige énekesnő vezette kanadai hard rock csapat újdonsága május közepén fog megjelenni, a hajtás után egy új dalt is tesztelhetünk. 

tovább

Dimmu Borgir – Itt az első részlet az áprilisi koncertfilmből

szo, 02/18/2017 - 08:16

A norvég black metal csapat ’Forces Of The Northern Night’ címmel érkező kiadványáról megérkezett az első felvezető kisfilm, de a műsorról is tájékozódhatunk most már.

tovább

L.A. Guns – „Az embereket ez ki fogja ütni”

szo, 02/18/2017 - 08:15

Nyár körül jelenik meg az ismét Tracii Guns és Phil Lewis nevével fémjelzett új L.A. Guns-album, amivel kapcsolatban pár gondolat látott napvilágot a napokban.

tovább

Chickenfoot – Klip az új dalhoz

szo, 02/18/2017 - 08:14

Az amerikai szupercsapat új dalához klip is készült, melyet alább tekinthettek meg.

tovább

Kasperi Heikkinen – Kilépett az U.D.O. és a Dirkschneider zenekarokból

szo, 02/18/2017 - 08:14

Személyes okokra hivatkozva hagyta el az Udo Dirkschneider által vezetett két csapatot a finn gitáros.

tovább

The Trousers, Peter Kovary & The Royal Rebels, River Of Lust koncertek a Kuplungban (x)

szo, 02/18/2017 - 08:13

Február 23-án, csütörtökön a Kuplung Klub ad otthont három kiváló hazai rockcsapat koncertjének. Örömteli, hogy ezen az eseményen mutatja be először hamarosan megjelenő nagylemezét a Peter Kovary & The Royal Rebels csapata. Szomorúbb aktualitása is van az estének, ugyanis Cs. Szabó Zoltán utoljára ül dobok mögé a The Trousers csapatában. A Kőváry tesók vezette zenekarokat pedig a hihetetlen energiákat felszabadító – nemrégiben alakult, ám tapasztalt srácokat a soraiban tudó – River Of Lust csapata támogatja ezen az estén. A tökéletes recept már adott!

tovább

King King: Live

p, 02/17/2017 - 13:32
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2016
Kiadó: 
Manhaton Records
Weblap: 
http://www.kingking.co.uk
Stí­lus: 
blues-rock
Származás: 
Skócia
Zenészek: 

Alan Nimmo – gitár, ének
Bob Fridzema – billentyűsök, vokál
Lindsay Coulson – basszusgitár
Wayne Proctor – dob, vokál

Dalcí­mek: 

CD 1

01. Lose Control
02. Wait On Time
03. Waking Up
04. Rush Hour
05. Long History Of Love
06. More Than I Can Take

CD 2

01. You Stopped The Rain
02. Jealousy
03.Crazy
04. All Your Life
05.Stranger To Love
06. Let Love In

DVD

01. Lose Control
02. Waking Up
03. Rush Hour
04. Long History Of Love
05. More Than I Can Take
06. You Stopped The Rain
07. Jealousy
08. Crazy
09. All Your Life
10. Stranger To Love
11. Old Love
12. Let Love In

Értékelés: 

A 2008 óta létező skót négyes több személyi változáson is keresztülment, mire a jelenlegi felállás kialakult. Aktív kilenc esztendőt tudhatnak a hátuk mögött, hiszen nemcsak Európában adtak koncerteket, hanem Indiába is eljutottak, együtt turnéztak a Thunderrel és John Mayall-lal. Ez a mostani élő CD/DVD kombó összegzése eddigi pályafutásuknak. Természetesen hazahúzott a szívük, hiszen szülővárosukban, Glasgow-ban rögzítették ezt a koncertet.

Bár sokan blues-rocknak, rhythm & bluesnak aposztrofálják zenéjüket, ennél tágabb a kép. Fülelve, nézegetve ezt az élő anyagot, valóban hallunk kiváló bluesballadákat, bravúros szólókat, ezen felül a fiúk erős figyelmet szentelnek az énekdallamoknak is. A teljesség igénye nélkül hadd emeljek ki pár dalt:  a You Stopped The Rain vagy a Crazy dalokra azt is mondhatnám, fülbemászó mindkettő, az All Your Life viszont funkys ritmusokat hoz. A hangszerelés, a billentyű- és gitárszóló pedig egy az egyben a Santana világát idézi a régi szép időkből, a hetvenes évek elejéről. Aztán még egy árnyalatot említenék, a Stranger To Love a Free zenéjét, stílusát hozza be a képbe, Alan Nimmo pontosan úgy énekel, mint Paul Rodgers. Sok hatás tetten érhető, több zenei irányt is belefoglalnak muzsikájukba, mégis karakteres, egyéni ízekről árulkodik a produkció. Nagyon ügyesen egyensúlyoznak a szórakoztatás és a zenei önmegvalósítás határán.

Ami ma már nem divat, és sok előadó – régi arcokat is beleértve – nem meri bevállalni, itt hallhatjuk: a hosszú hangszerszólók. Ezek ma már nem divatosak az élő rockkoncerteken, de Alan, a frontember a kiváló hangadottságai mellett időnként perceken keresztül pengeti a húrokat, a halk, meditatív témáktól kezdve egészen a sikító húrpörgetésekig, s mindezt egyáltalán nem unalmasan teszi. Megjelenése hazája tradícióit idézi, skótszoknyában (kiltben) nyomja végig a bulit. Ha nem is ekkora terjedelemben, de a billentyűs arzenál is megvillan, amikor szükséges. Bob Fridzema főleg akkor van elemében, amikor a Hammond-sort nyomkodja. (Elnézést, hogy nagyon elfogult vagyok ezzel a hangszerrel, nagyon szeretem a hangját.) Számomra egy zene nem lehet rossz, ha ott a Hammond, még akkor is, ha csak szőnyegező funkcióval jelzi jelenlétét.

A koncerthelyszín, az O2 ABC nem nagy helyiség, egy színházterem, a kamerák viszont remek rálátást biztosítanak a közönségre. Önfeledten táncoló embereket, boldog arcokat látunk, bár egy kicsit furcsa, hogy tinik nem igazán akadnak a tömegben. A szerkesztésről még annyit, hogy a DVD és a CD anyagai egy-egy dalban különböznek.

Összegzés: 

A King King zenéje nem tiszta blues, hiszen sokféle dalt játszanak, egyes szerzeményekre akár táncolni is lehet. Könnyedebb, nem annyira tradicionális produkció, viszont elképesztő hangszertudásról, profizmusról árulkodik, a színvonalból egy pillanatra sem engednek. Azt gondolom, ez a kvartett nem egy műfajban lenne otthon, ám a srácok úgy döntöttek, hogy inkább saját képükre igazítják a különböző stílusokat, és ez nagyszerűen sikerült. Igény és popularitás – esetükben ez a koktél ízletes lett.  Mindenestre én nagyon várom a március 22-én esedékes budapesti fellépésüket az A38 gyomrában. 

Dátum: 
2017. február 15
Pontszám: 
9
Szerző: 
Bigfoot

Liv Sin – Így énekel együtt Schmierrel

p, 02/17/2017 - 12:44

Bemutatta új dalát az egykori Sister Sin énekesnő, Liv Jagrell, aki a Destruction főemberével, Schmierrel énekel együtt.

tovább

Guns N’ Roses – Axl elkésett

p, 02/17/2017 - 12:34

Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ismét rossz passzban van a Guns frontembere, leszögeznénk, hogy ezúttal nem ő volt a hibás a csapat melbourne-i koncertjén.

tovább

Rock In Vienna 2017 – Megvannak a headlinerek a bécsi fesztiválra

p, 02/17/2017 - 12:06

Az előző két évvel ellentétben idén négynapos bulira készülhetnek a Rock In Viennára látogatók, ugyanakkor új bandákkal és új irányvonallal találkozhatnak szembe a rockzene szerelmesei a Duna-szigeten.

tovább

Backyard Babies – Egy hét múlva jön a varázslatos koncertkiadványuk

p, 02/17/2017 - 11:29

Szinte a semmiből, napokon belül érkezik a svéd rockbanda koncertanyaga, amibe bele is nézhetsz a hajtás után.

tovább

Red Fang – Orfűre jönnek a portlandi rockerek

p, 02/17/2017 - 11:06

Meglepő módon a júniusi Fishing On Orfű fesztiválon lép fel a portlandi Red Fang, akik tavaly megjelent új albumukat mutatják be a magyar közönségnek.

tovább

Linkin Park – „Készüljetek a váratlanra!”

p, 02/17/2017 - 10:54

Nyáron első ízben látogat hazánkba a Linkin Park, akik a friss hírek szerint májusban új albummal jelentkeznek, erről hallgatható meg a hajtás után a Heavy című dal.

tovább

Grammy 2017 – Bocsánatot kértek a Metallicától

p, 02/17/2017 - 09:08

A Grammy producere, Ken Ehrlich egy interjúban kért elnézést a Metallicától a február 12-ei bakiért, amikor is James Hetfield mikrofonja nem működött a Moth Into Flame előadása alatt.

tovább

House Of Lords – Az új felállás első megjelenése

p, 02/17/2017 - 08:12

Elkészült az első videoklip a House Of Lords új lemezéhez, a 'Saint Of The Lost Souls'-hoz.

tovább

Adrenaline Rush – A dögös szőke kalandja folytatódik

p, 02/17/2017 - 07:45

A Tåve Wanninggel működő svéd hard rock csapatnak áprilisban jelenik meg második nagylemeze, a kattintás után megismerkedhetünk a kiadvány információival.

tovább

Spirit Bell: Guided By Evil Light

cs, 02/16/2017 - 10:03
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2016
Kiadó: 
Witches Brew
Weblap: 
https://www.facebook.com/spiritbell
Stí­lus: 
heavy/doom metal
Származás: 
Magyarország
Zenészek: 

Patak „Pixi” Sándor – ének
Márkó Zoltán – gitár
Golyák Csaba – basszusgitár
Heil Ákos - dobok

Dalcí­mek: 

01. The Nameless Soldier
02. Desert Ghost
03. The Flying Dutchman
04. Breath Of The Raven
05. Full Moon Madness
06. I Am The Vengeance (demo)
07. Queen Of The Night (demo)
08. Ivan The Terrible (demo)
09. Horgonyt Fel! (demo)
10. Doomed Planet (Cirith Ungol-feldolgozás)

Értékelés: 

Sokszor felüti a fejét a téma, hogy amikor kezünkbe veszünk, meghallgatunk és értékelünk egy lemezt, akkor mégis miféle viszonyítási alapon tesszük ezt, mi a mérce? Kell egy magyar bandát a külföldiekhez hasonlítani, vagy elég, ha csak az „ahhoz képest” szemüveg jótékony homályán keresztül nézzük a dolgokat? Én úgy gondolom, hogy nincsen külföldi mérce, mint ahogy nincsen hazai mérce sem, hanem minden lemeznek egy és ugyanazon minőségi elvárásoknak kell megfelelniük.

Mint ahogy kis hazánkban is születtek már világmegváltó alkotások, ugyanúgy a „szent tehén” nyugatról is hallottunk már minősíthetetlen lemezt. Fontosnak tartom tehát leszögezni, hogy kis hazánk egyik új reménysége, a Spirit Bell lemeze nem azért nem tetszik, mert annyira rosszmájú vagyok.

A selyei zenekar visszatérő anyaga – mely a Witches Brew német kiadó és a Burning Sun fanzine jóvoltából került hozzánk –, már jó ideje forog a lejátszómban. Mivel minden magyar megjelenésnek örülök, ezért igyekeztem minél több időt megadni a lemeznek, hogy ülepedjen és felfedezzek benne jó dolgokat. Végül is volt értelme az érlelésnek, de ezt majd lentebb ki is fejtem.

A zenekar – saját elmondása szerint – németes jellegű heavy metalt játszik, ami az új lemezen vállaltan egy doomos irányt vett. Hatásaik között olyan zenekarokat emlegetnek, mint a Helloween, a Judas Priest és a Cirith Ungol. A heavy metal és a doom stílusok leginkább ellentétes oldalai domborodnak ki a szigorúbb értelemben véve 5 dalos lemezen.

Az együttes elmondása szerint a 2016-os újjáalakulásuk után egészen más zenei irányt vettek, ez kiválóan hallatszik a lemezen található öt dal és az utánuk sorakozó demofelvételek közötti különbségből. A demofelvételek még egy önmagát kereső együttes tanácstalan szárnycsapásainak hatnak a lemez első felén terpeszkedő, kiforrott doom anyagokkal szemben. Nagyon vegyes érzéseim vannak ezekkel a dalokkal kapcsolatban, ugyanis sok jó ötletet hallok, viszont ennél jóval több gondom is van velük. Először is a garázshangzás agyoncsapja őket, a doboknak nincsen semmi ereje, kiegyenlítetlenek a gitárok. Mondhatnám, hogy klasszikus '90-es évekbeli doom hangzás, de 2016-ban talán lehet egy picit többet várni.

Sajnos ennyi idő sem volt elég, hogy kibéküljek Patak Sándor vokáljaival sem, egyrészt mert nem érzek bennük elég erőt, másrészt az énekhangjára bőven ráférne még a polírozás, valamint a dallamokat is egy kicsit jobban át kéne gondolni, mert nem mindegyik passzol a zenéhez. Ugyanezt tudnám elmondani a gitárszólókról is, amikkel még csak a kisebbik baj az, hogy ötlettelenek, a nagyobbik viszont az, hogy sokszor harmónia-idegenek.

Mint mondtam, azért fellelhető egy-két igazán jó ötlet a lemezen, például a Nameless Soldier igazán ütősre sikeredett, refrénestől, mindenestül. Nagyjából ez a dal testesíti meg az összes örömömet a lemezben.

A Desert Ghoston hallatszik, hogy igazán eposzinak szánták, néhol még működik is a dal, de az összképe már túl dagályosra sikeredett, valamint nálam abszolút hazavágta a nótát a tény, hogy a közepén hallható kántálást a Nile Kafir! című dalából emelték át, ami önmagában is elég nagy baj, pláne így, hogy az a nóta az egyik legnagyobb kedvencem az egyiptológus amerikaiaktól. A Flying Dutchman brutálisan jól és ragadósan kezdődik, de a vokálok és a refrén idegesítő dallamvezetése abszolút tönkrevágta nálam. A Breath Of The Raven a másik olyan dal, amibe tudtam megfelelően kapaszkodni, valószínűleg ugyanazért működik jól, amiért a legelső is. Nincsen túlgondolva.

A Full Moon Madness-szel mutatja meg igazán a heavy metal oldalát a csapat, ez a dal is egészen jól működhet azoknál, akik közel érzik magukhoz ezt a fajta zenét. Annyi a gondom vele, hogy nagyon nem passzol a fenti négy dal világához. Véleményem szerint ez a klasszikus heavy metal és a doom metal nem fér meg egy lemezen. Itt dönteni kell.

Tekintélyes mennyiségű demót tartalmaz a korong, melyek közül mindenképpen szeretném kiemelni a Cirith Ungol-feldolgozást, mely azon ritka esetek egyike, amikor a feldolgozás jobb, mint az eredeti verzió. Egyébként a dalok nagy része le sem tagadhatná, hogy egy régebbi érából származik, ugyanis itt már egyértelműen a klasszikus heavy metal dominálja a lemezt. Ezek érdekes és a zenekar számára biztosan fontos felvételek, de én úgy gondolom, hogy egy lemeznek legyen egységes arculata, ne legyen egy fogódzó nélküli kavalkád, mert akkor nem kaphat az egyszeri hallgató egy letisztult képet a zenekarról. Arról, hogy kicsodák ők igazán. Ha a doom az új irány, akkor ebbe a stílusba simuljon bele az egész anyag, nem lehet egyszerre felmarkolni mindent. A Horgonyt Fel! című, kocsmákba kívánkozó dal meg igencsak elgondolkoztatott, hogy egyáltalán saját magát mennyire veszi komolyan ez az együttes, ugyanis az ilyen mindenbe belekapós lemezből nem derül ki.

Most akkor hogyan tekintsek rájuk? Egy bulibanda? Heavy metal? Doom metal? És itt nem arról van szó, hogy minden áron szeretném beskatulyázni a zenekart: fontos, hogy legyen egy saját arca az együttesnek. És itt el is érkeztem ahhoz a ponthoz, ami már akkor megütött, amikor még be sem tettem a lemezt a lejátszóba, csak megnéztem a borítót és átlapoztam a bookletet. A dalszövegek szinte az összes kötelező sablon-témát felvonultatják, a borító pedig egy metal-kliségyűjtemény. Azt hiszem, az elmúlt évtizedekben láttunk már annyi koponyát, meg hollót, hogy valami eredetibb dolgot várhassunk.

Összegzés: 

Nem talált be nálam ez a lemez, de mindenképpen drukkolok a Spirit Bellnek, hogy megtalálja a saját hangját, és lehetőségük nyíljon egy igazi doom opuszt letenni az asztalra. Igény az lenne rá. Meg szükség is.

Dátum: 
2017. február 12
Pontszám: 
4.5
Szerző: 
Wardrum

Helloween – Andi megkönnyebbült, hogy Kiske visszatért a zenekarba

cs, 02/16/2017 - 09:48

A tavalyi nagy bejelentés óta interjúk hada kíséri a Helloween tagjait, ezúttal Andi Derisre került sor, aki többek között a Michael Kiskével való kapcsolatáról is beszélt.

tovább

Edenbridge – Pénteken érkezik a kilencedik stúdióalbum

cs, 02/16/2017 - 08:54

Az osztrák szimfonikus metal csapat friss nagylemeze február 17-én jelenik meg, a tartalomból két dalt le is tesztelhetünk.

tovább

Oldalak

Rockhírock

  • 2019, július 21

    Újra Moto-Rock Weekend a Hajdúnánási Gyógyfürdőben!
    Napjaink legsikeresebb zenekarai, 300 nm2-es sörsátor,III. ChiliX Erősevő
    Verseny, Hernyák Imre szkander Európa Bajnok szkander showja,ingyenes

  • 2019, július 19

    Somló Tamás 1947. november 17-én született, zenetagozatos iskolában tanult hegedülni, majd az Állami Artisaképzőben végzett. 

    Első zenekara a részben általa, 1960-ban alapított Atlasz volt, 1964-től viszont már az Omega

  • 2019, július 10

    Koncertsorozattal turnéznak, az év végéig egy új albumuk és a zenekarról szóló könyv is megjelenik.

    Az Omega együttes búcsúkoncertet még soha nem jelentett be és nem is fog, mert az Életfogytig rock ’n’ roll mottó lett, tehát, amíg bírjuk

  • 2019, július 8 -

    Óriásit megy a Cityrocks Hungary által szervezett dóm téri flashmob a nemzetközi közösségi oldalakon.

    A hazai online portáloknak és zenei szaklapoknak köszönhetően egy év alatt már több százezren nézték meg a SzegedRocks2018 rockzenei

  • 2019, június 22

    Ha vasárnap Budapesten lennék, természetesen én is elmennék a Hősök terére meghirdetett Szabadságkoncertre, mert a fellépők közel felét magam is bírom vagy bírtam egykor és szívesen megnézném a sajátos gigaprodukciót, mellyel csak egy hatalmas

Oldalak