Hard Rock Magazin

Feliratkozás Hard Rock Magazin hírcsatorna csatornájára
Frissítve: 2 óra 48 perc

Great White – Két-három új dal is rákerülhet a közelgő DVD-re

p, 02/22/2019 - 15:52

Elkezdte a stúdiózást a Los Angeles-i hard rock banda. Ám egyelőre az új énekessel, Mitck Malloy-jal készült koncertfelvételüket adják ki DVD-n, erre kerülhet rá az első pár vadonatúj szerzemény.

tovább

Devin Townsend – Itt az első dal a márciusi ’Empath’-ről

p, 02/22/2019 - 15:06

Március 29-én érkezik a lemezboltokba a kanadai zenész új lemeze, amelyről az InsideOut Musicnak köszönhetően már most megismerhetjük a Genesis című dalt.

tovább

Dream Theater – Itt a két kimaradt interjú

p, 02/22/2019 - 14:52

Ma jelent meg a progresszív metal ikonjának tizennegyedik nagylemeze, a kiadó promóciójának zárásaképpen megnézhetjük a Mike Manginivel és Jordan Rudess-szel készített beszélgetést.

tovább

Joe Satriani – Kiadja első bandájának demóit

p, 02/22/2019 - 13:25

Joe Satriani első saját bandájának, a The Squaresnek korábban kiadatlan demófelvételeit jelenteti meg április 5-én a gitáros saját kiadójánál, a Strange Beautiful Musicnál. Egy dalt feltettek a netre kedvcsinálónak.

tovább

George Benson – Chuck Berry és Fats Domino előtt tiszteleg új lemezével

p, 02/22/2019 - 11:42

A legendás jazzgitáros friss albummal jelentkezik április 26-án, amelyet a Mascot Label Group segítségével dob piacra.

tovább

Muzikum Klub & Bisztró – Már a márciusi program is elérhető (x)

p, 02/22/2019 - 11:40

Márciusban is válogatott eseményekkel, változatos zenei programokkal és persze finomságokkal készülnek a budapesti klubban. Részletek a lapozás után.

tovább

Dream Theater: Distance Over Time

cs, 02/21/2019 - 14:59
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2019
Kiadó: 
InsideOut Music
Weblap: 
http://dreamtheater.net/
Stí­lus: 
progresszív metal
Származás: 
USA
Zenészek: 

John Petrucci - gitár
John Myung - basszusgitár
James LaBrie - ének
Jordan Rudess - billentyűs hangszerek
Mike Mangini - dob

Dalcí­mek: 

01. Untethered Angel
02. Paralyzed
03. Fall Into The Light
04. Barstool Warrior
05. Room 137
06. S2N
07. At Wit’s End
08. Out Of Reach
09. Pale Blue Dot
10. Viper King

Értékelés: 

A 2018-as évet a Dream Theater a pihenésnek, majd az új lemez írásának szentelte. A folyamatos körforgással (írás, lemez, turné) az utóbbi években sem álltak le, így a szünet már jól jött a zenészeknek. Bár John Petrucci és Jordan Rudess ez idő alatt sem pihent: a gitáros a G3 formációval turnézott, míg a billentyűs először a ’From Bach To Rock’ műsorával koncertezett, majd elkészítette a következő – áprilisban megjelenő – szólóalbumát.

A két szószóló természetesen az akkori aktualitások mellett szót ejtett a még csak tervben lévő anyagról, de már akkor tisztának mondható koncepcióval álltak elő. „Visszatérünk a gyökerekhez” – így fogalmazta meg Jordan Rudess, hogy mi a lényege az új lemeznek. Ja, és persze azt se felejtsük el, hogy az ’Images, Words & Beyond’ turné is nagy hatással volt az ötösfogatra. Hogy sikerült-e visszatalálni a régi időszakhoz? Abból a szempontból sikerült, hogy ezúttal a lemezen hallható dalok csapatmunka eredményei, és ugye a zenekar elismerte, hogy az ’Images And Words’ volt az utolsó igazi ilyen munkájuk. Halkan és zárójelben azt is mondhatnám, hogy a ’The Astonishing’ ellentéte született meg ezáltal. De mennyire lett csapatmunka? A legnagyobb meglepetés számomra, hogy Mike Mangini ezúttal már dalszerzőként és szövegíróként is szerepet vállalt. John Myung két dalhoz is hozott szöveget és James LaBrie is kivette a részét a szövegírásból, mivel ő is kettőt vállalt. Természetesen a másik két tag hozta az oroszlánrészt, ahogy azt már megszokhattuk. Hogy mi vezetett ahhoz, hogy ezt a módszert válasszák? Valószínűsíthető, hogy a csapaton belül kialakult egyfajta nézeteltérés a rockopera idejéből, melyet a „varázsló” egy interjúban hozott a nagyvilág tudomására: „A történethez hozzátartozik, hogy John Petrucci és én úgy írtuk meg az előző albumot, hogy a többiek nem avatkoztak bele. Volt is némi feszültség, amikor nekiálltunk az újnak, úgyhogy tartottunk egy kis megbeszélést. Ez a kis feszültség is közrejátszott abban, hogy a lemez ilyen jól sikerüljön, mert mindenki fel volt pörögve, hogy részt vehessen a munkálatokban, ezért is rázódtunk úgy össze. John és én nagyon nyitottak voltunk, mert amúgy szeretünk elbújni és a munka javát megcsinálni. Azt mondtuk a többieknek, hogy csináljuk, érezzük az energiát, és rakjunk össze valami olyat, ami egy zenekarra jellemző.”

A végeredményt megismerve kijelenthető, hogy a Dream Theater legénysége egységesen odaállt és egy olyan albumot tett le az asztalra, amelyre már régóta vártak a rajongók. A ’Distance Over Time’ a zenekar mércéjével nézve – a maga 56 perces időtartamával – rövidnek mondható, de a lényeg az, hogy a lemezen hallható tíz dal egyike sem éri el a tízperces hosszúságot. Zenei szempontból talán ez az egyetlen hasonlóság, amivel kapcsolatban megemlíthető az ’Images And Words’. A direktebb és rövidebb dalok olyan érzést hoztak vissza, amelyet már régóta nem éreztem magam sem, ez pedig a várakozást. Ez az érzés egyre csak fokozódott, amikor az új kiadónak, az InsideOut Musicnak köszönhetően meghallgathatóvá vált az első kislemezes dal, az Untethered Angel. A dallal kapcsolatban nem volt könnyű dolgom, mert első hallgatásra nem fogott meg, de a többszöri lejátszás és az idő segített neki.

A ’Distance Over Time’ dalai nem egy kaptafára készültek. A már említett direktebb és rövidebb művek mellett természetesen helyet kaptak olyanok is, melyek inkább jellemzőek a zenekarra. Az igazi progresszív stílus, a soktémás, ütemváltós részek itt is megvannak, például a Barstool Warrior, az At Wit’s End vagy a Pale Blue Dot című dalokban. Az első kettő esetében sikerült a jó arányt megtalálni a csapatnak, mármint a dallamosság és a komplexitás egyensúlyát nézve. Még az énekdallamok és a refrének is olyan jól sikerültek, hogy pár hallgatás elég volt ahhoz, hogy megtaláljon és megfogjon a két dal. A Pale Blue Dot vonatkozásában nem érzek felhőtlen örömet, mert az ének szokatlanul kevés lett benne, valamint mindkét esetben, amikor James énekel a dalban, ugyanazt a témát hozza. Hangszeres részről a történet jól indul, megvan benne a tökösség és a sokszínűség. A középső, instrumentális részben viszont teljesen elgurul a gyógyszer, és öncélú hanggyártásba fordul a dolog. Ennek ellenére azt érzem, hogy az idő még segíthet ennek a dalnak a megszeretésében. Viszont egy megérzésemet nem akarom magamban tartani: nagyon gyanús, hogy alapból instrumentális tételnek volt ez szánva, ezért kíváncsian várom, hogy a csak hangszeres CD-n hogyan fog szólni. Az ének mennyisége és milyensége mellett a hangszeres arány nagyon durván elbillen, ez pedig egyetlen másik dalra sem jellemző a korongon.

Három friss szerzeményt szeretnék kiemelni egy külön kategóriába. Ezek más-más – egyébként példaképként említett – zenekarok hatását mutatják. Volt már úgy, hogy a Dream Theater fogta magát és mondjuk egy jól érezhető Metallica, vagy épp Rush stílusú dalt írt, és ez a koncepció most is megjelenik. Az S2N-ben hallható bőgőtémás indítás merész húzás, a fogós gitártéma is illene a lemez hangzásába, de valahogy mégis azt érzem, hogy ez nem annyira dreames történet, sokkal inkább Rush. A bónuszként felpakolt Viper Kinget első hallásra nem igazán értettem, mivel egy metal stílusba öltöztetett Deep Purple stílustanulmány. Ez sem új gondolat a DT-fiúktól, de valahogy a bika hangzással túlmentek a célon. Egyfelől úgy is nézhetem, mint egy poént a lemez végén, de a „kilóg a sorból” megérzésem akkor sem akar elmúlni. Végül, de nem utolsó sorban itt a Fall Into The Light. Ha bevállalom, hogy szemét vagyok, akkor azt mondom, hogy a Dream Theater megírta a saját Master Of Puppets-ét. A szerkezeti hasonlóság véletlen lenne? Erre talán sosem kapunk választ, de annak ellenére, hogy ordít a Metallica-hatás, mégis valahogy bele tudott simulni a ’Distance Over Time’ egységébe a dal. A tökös, vastag, metalos megdörrenés nem lepett meg, de John Myungnak nagyon jót tett, hogy ennyire a basszusgitár és a gitár lett előrevéve a hangzásban. Ez már hiányzott.

A hangszeresek teljesítményéről is szeretnék szót ejteni, mert itt is több újdonsággal van dolgunk. A ’Distance Over Time’ hangzásának vezetője egyértelműen a gitár. John Petrucci ezúttal olyan egyensúlyt talált, ami a feszes kíséretek, a szólók tekintetében is kiválónak mondható. Nincs agyontupírozva a dolog, tényleg itt is érvényesül a „vissza a gyökerekhez” elv. Az ő esetében viszont meg kell említenem – a dalszerzési részt illetően –, hogy a régi időkben volt ott még egy külső fül, aki bizony szóvá tette, hogy a kevesebb hang néha több. Hogy meddig tartható meg a jól működő arány így? Meglátjuk! Jordan Rudess a megszokotthoz képest is visszafogottabb ezen az anyagon. Első számú hangszere ezúttal az orgona lett. Az ő virtuóz szólói igazán dögösre sikerültek, mert a vastag hangzás az ő előnyös oldalát mutatta be. James LaBrie nem vállalta túl magát! Az ő hangjának a fejlődési irányvonala az utóbbi időben egyértelműen hallható. Nem is kell, hogy ugyanolyan legyen, mint 25 évvel ezelőtt, most is inkább a színességgel próbálkozik. JMX új úton jár, és ez a változás nagyon kellett neki, kíváncsi leszek, hogy ezt a hangzást élőben is sikerül-e neki hozni. Az igazi meglepetés azonban egyértelműen Mike Mangini. Az ő játékának egyediségét lehet bírálni, lehet nem szeretni, de most igazán élő, vastag és benne van minden, ami kell. Pontos, feszes és végre olyan erővel szól, mint régebben, de a legfontosabb kérdés, hogy miért csak bő nyolc év után lehetett társzerző? Aki ilyen riffet tud bedobni, amiből egy Paralyzed szintű dal lesz, annak nagyobb teret kell engedni!

Az InsideOut Music a Dream Theater új kiadójaként hatalmas szerepet vállalt magára, amikor a csapatot istállójába igazolta. Sejthető volt, hogy a „nagy halat” védelmezni fogják, a teljes lemezt tartalmazó promóció elég nehézkesen indult meg, amit nagyon sajnáltam. Az üzleti részen viszont soha nem látott dömpinget indítottak el. Ha csak a CD lemezt tartalmazó csomagokat nézem, akkor még nem is vészes a dolog, hiszen három variációt készítettek. Azt is sejtettem, hogy lesz limitált kiadású vinyl, de ami meglepett, az a mennyiség. Jelen ismereteim szerint 13 különböző színű LP lemez készült. Megértem én, hogy jelentős esemény az ő életükben is az új Dream Theater-album megjelenése, de a mennyiség jócskán túlment a célon. A mindössze 200 és 400 példányszámos lemezek igazi ritkaságok, amelyek vélhetően már a megjelenésre mind gazdára is találnak. Ehhez képest a gyűjtői díszdoboz (ami 3500 példányszámos) még könnyen beszerezhetőnek mondható. Persze nem kötelező mindent megvenni, de az igazi rajongóknak ezzel minimum fejtörést okoztak, hiszen az áraik nem mondhatók olcsónak. Aki viszont be tudta vállalni valamelyiket, cserébe egy igazán jó minőségben elkészített kiadványt kap majd a kezébe.

Összegzés: 

Legutóbb a kiritkám elején kezdtem a pontszámmódosítást, most a végére hagytam. Az időtállóság tekintetében a Mike Mangini nevével jelzett korszak eddig vegyes érzelmeket váltott ki bennem. Az ’A Dramatic Turn Of Events’ jelenleg nekem 7 pontot, a ’Dream Theater’ 6 pontot, míg a ’The Astonishing’ 6,5 pontot ér. A ’Distance Over Time’ ezzel szemben az eddigi legígéretesebb, valamint legszerethetőbb kiadványuk és dalcsokruk, továbbá a régi rajongásnak és várakozásnak egy darabját is vissza tudták ezzel adni. Kíváncsian várom, hogyan működnek majd a választott dalok a koncerteken. Nagy örömmel és várakozással mondhatom, hogy meglátjuk a FEZEN-en!

Dátum: 
2019. február 21
Pontszám: 
7.5
Szerző: 
karpatisz

Karthago – Új dal a holnap érkező lemezről: Nincs határ

cs, 02/21/2019 - 13:58

’Együtt 40 ÉVE!!!’ címmel jelenik meg holnap a Karthago új lemeze, amiről most a második dal is meghallgatható, méghozzá az album nyitótétele, a Nincs határ.

tovább

Crazy Lixx – Wicked: az első dal a májusban érkező stúdiólemezről

cs, 02/21/2019 - 13:44

Májusban új albummal jelentkezik a svéd Crazy Lixx. A csapat már be is mutatta a lemez nyitótételét, mely Wicked névre hallgat.

tovább

Sammy Hagar & The Circle – Klipen is megcsodálható új daluk

cs, 02/21/2019 - 12:19

Három héttel ezelőtt mutatta be első saját dalát Sammy Hagar szupergroupja, ami most videoklipen is megtekinthető a folytatásban.

tovább

Candlemass – Hallgasd meg a teljes új albumot!

cs, 02/21/2019 - 11:23

Holnap jelenik meg a Candlemass új lemeze, a ’The Door To Doom’, amit a folytatásban most teljes egészében meghallgathatsz.

tovább

Reese Wynans – Stevie Ray Vaughan előtt tiszteleg a billentyűs

cs, 02/21/2019 - 11:17

Jövőhét pénteken érkezik a Rock & Roll Hall of Fame-be beválasztott billentyűs első szólólemeze, amelyet egy frissen közzétett dallal, a Crossfire-rel népszerűsítenek.

tovább

Fear Factory – Megvan az új album címe és borítója

cs, 02/21/2019 - 11:15

A kaliforniai banda énekese, Burton Christopher Bell megszellőztette, hogy ’Monolith’ lesz a már régen beígért album címe. Év végére várható a megjelenés, a 2015-ös ’Genexus’-t követő nagylemez ismét a Nuclear Blast gondozásában jön ki.

tovább

Tedeschi Trucks Band – Elhunyt Kofi Burbridge

cs, 02/21/2019 - 11:14

Elhunyt Kofi Burbridge, a Tedeschi Trucks Band tagja. A zenész 57 éves volt.

tovább

Mötley Crüe – Egy hónap múlva jön a ’The Dirt’ film, itt az első trailer

sze, 02/20/2019 - 12:09

Egy ideje már tudjuk, hogy márciusban érkezik a régóta várt Mötley Crüe-film, most pedig meg is érkezett hozzá az első trailer is.

tovább

Burning Rain – Itt a ’Face The Music’ második önálló dala

sze, 02/20/2019 - 11:43

Március 22-én érkezik a lemezboltokba Doug Aldrich csapatának negyedik stúdiólemeze, amelyet egy friss dallal népszerűsítenek.

tovább

Iron Maiden – Jön a második sorozat a remaszterelt stúdiólemezekből

sze, 02/20/2019 - 11:39

A Parlophone Records és a zenekar nemrég tették közzé, hogy március 22-től újabb négy Iron Maiden-album érkezik digipak csomagolásban.

tovább

Dream Theater – Így készült a ’Distance Over Time’

sze, 02/20/2019 - 11:36

Pár nap van már csak hátra a ’Distance Over Time’ hivatalos megjelenéséig, a kiadó ezúttal a tagokkal készült interjúk közzétételével folytatja tovább a lemez promócióját.

tovább

Fates Warning – Visszatértek a Metal Blade Recordshoz

sze, 02/20/2019 - 11:33

A progresszív metal jeles képviselői visszatértek régi kiadójuk kötelékébe, de ennél sokkal izgalmasabb hír is érkezett házuk tájáról.

tovább

20. Harley-Davidson Open Road Fest – 100 év az Open Road Fest színpadán - itt a jubileumi line-up (x)

sze, 02/20/2019 - 11:12

Évszázadnyi minőségi zene és önfeledt életigenlés – erre készülhetünk a Harley-Davidson Open Road Festen. A szülinapi bulisorozatnak is beillő alkalom ugyanis összesen 100 év ünnepe lesz, hiszen a 20 éves fesztivál színpadán egymást váltják majd 10, 30 és 40 éves jubileumot ünneplő zenekarok.

tovább

Oldalak

Rockhírock

  • 2019, február 9

    "Az életmentő eljárás hangszalag sérülést okozott, amelynek maradandó károsodása még nem világos"

    A Fleetwood Mac gitárosa Lindsey Buckingham sürgősségi nyitott szívműtéten esett át a múlt héten, és zenei karrierének jövője kétséges

  • 2019, január 30

    Egészen meglepő helyről érkezett megerősítés arról, hogy valóban Brian Johnson énekel majd az AC/DC készülő új albumán: a frontember a Terrorizer tagjainak vallott színt egy repülőtéren a témában.

    Meglepő bejegyzést tett közzé

  • 2018, december 2

    Hogyan viszonyult a hatalom a rockzenéhez? Milyen hatást váltott ki egy nyugati zenekar fellépése? Hogyan működött a könnyűzenei cenzúra? Milyen lehetőségei voltak egy rockzenekarnak a Kádár-korszakban? 
    Többek között ezekre a kérdésekre is

  • 2018, december 1

    Galt MacDermot 89 éves korában hunyt el. A hírt a zeneszerző unokája erősítette meg a Playbillnek.

    A kanadai-amerikai zeneszerző és zongorista Galt MacDermot első sikerét 1960-ban érte el, amikor Grammy-díjjal jutalmazták az általa írt

  • 2018, december 1

    CPg (azaz Come on Punk group később Coitus Punk group) szegedi punk együttes, 1979-ben tinédzserként alapította Benkő Zoltán 
    ("Güzü" - gitár), Kis Antal ("Kicsi" - basszusgitár),

Oldalak