Kronos Mortus

Feliratkozás  Kronos Mortus hírcsatorna csatornájára
metal e'zine
Frissítve: 3 óra 15 perc

DEVILISH IMPRESSIONS – The I

k, 08/29/2017 - 13:56

Kiadó: Lifeforce Records Weboldal: http://devilish-impressions.com Kiadás éve: 2017 Stílus: Symphonic Black / Death Metal   (scroll down for English Version)     A lengyel metál szcéna, különösen az extrém változata, világhírű,  és olyan zenekarok, mint a Behemoth, Mgla, vagy Vader, a világ minden táján ismertek. Van azonban egy olyan másik, Lengyelországból érkező zenekar, a Devilish Impressions, amely napról napra egyre népszerűbb. Az ’The I’ album a negyedik alkotásuk, és a szerzők szerint ez lett a legsötétebb és legsúlyosabb CD-jük. Szóval, mit is mondhatunk az ’The I’-ról? Számomra a Devilish Impressions a világ egyik legeredetibb black metal zenekara, és ennek okát tisztán lehet hallani az album elejétől. Ez a címadó dallal kezdődik, egy hirtelen roham, sok-sok dallammal és meglehetősen sötét hangulattal. Második dal (The Dove and the Serpent) epikus introval kezdődik, amely nem fog méltatlanul eltűnni műfajban, és szerencsére nem egyedülálló, több ilyen rész is van az albumon. Néha nem fogod elhinni, hogy black metal-t hallgatsz, de akkor hirtelen a sötétség jön el, egyértelmű bizonyíték a Devilish Impressions zenészeinek tehetségéről - de térjünk csak vissza The Dove and the Serpent-hez. Ez a dal hét perc hosszú, és ez lehetőséget nyújt arra, hogy nagyszerű kompozíciót készítsenek, sötét részekkel, nyugodt vagy dallamos átmenetekkel vegyítve. Az album tovább folytatódik az Eosphoros-szal, ami ismét támadás a fülnek, kiegészítve mindezt sok-sok dallammal, és mindehhez adhatunk némi tiszta éneket is. A Blood Impressed Stigma ismét egy hosszú, több mint 9 perces dal, ami ismét egy zseniális mesterművet takarhat. És igen, a jóslat bejön -  számomra a legjobb riff, a legjobb szóló, a legjobb dal kategória nyertese az albumon. Az Ipse philosophvs, daemon, Devs at omnia is dallamosan kezdődik, mintha más műfaj lenne, nyugodt, vihar előtti csend ez, számomra az egész album legsötétebb hangulatú dala. A következő két dalról, a Czern i Biel és a The Fatal Messiah-ról is ugyanazt mondhatjuk el, mint az egész albumról: csodás atmoszférikus black metal dallamos átkötésekkel, csodás kompozíciókkal és sötét légkörrel. Tehát, hét dal került fel az ’The I’ albumra, és minden egyes darab a Devilish Impressions zsenialitásának bizonyítéka. Mint korábban mondtam, ez a zenekar az egyik legeredetibb black metal formáció, és ezt a kijelentést az új albumuk is megerősíti. A más műfaj elemeivel ötvözött black metal még nem nagy szám önmagában, de itt a zenészek egy magasabb dimenzióba léptek: zenekar dallamossága nagyszerű ajándék a szuper szólók és a gitárzene minden kedvelőjének, és mindenki minden bizonnyal élvezni fogja a kemény és sötét riffeket. Majdnem minden dal kompozíciója zseniális, ahol a dallamosabb és még mindig eléggé kemény részek súlyosabb átkötésekkel váltakoznak. És ráadásként ott vannak a drámai elemek, elhaló sikolyok, néhány ambient részlet, és minden dallam, minden szó, minden másodperc tele van sötét hangulattal, így az album hangszeres oldala hibátlan mestermű. Az éneklés is magas színvonalú, akárcsak a dalszövegek, és nagyon értékelem, hogy tele vannak ötletekkel, filozófiával, és a szövegek maguk is intelligensek. Tehát a Devilish Impressions újra megmutatta, hogy a black metal mesterei, és kísérletezésükkel, ötleteikkel, zenéjükkel és filozófiájukkal gazdagítják a műfajt, és ez az album a zenekar egyfajta kiáltványának, a zsenialitás kiáltványának is tekinthető. Polish metal scene especially extreme genres are world phenomenon, and bands such as Behemoth, Mgla and Vade are famous all around the world. But there is another band,  Devilish Impressions from Poland, which popularity rises every day is.  The I is their fourth creation, and as they said, this should be the darkest and heaviest CD. So, what we can say about The I? For me, Devilish Impressions is one of the most original black/death metal bands in the world, and we can hear evidences from the beginning. Everything starts with the title song, which is a straight attack with significant amount of melodicism and dark atmosphere. Second song called The Dove And The Serpent begins with epic intro, which would not be lost also in other metal genres such as heavy metal, and there are more parts like this on the whole album. Sometimes you will not believe that you listen to black metal, and then suddenly the darkness comes, as a clear evidence of talented musicians of Devilish Impressions. But back to The Dove And  The Serpent: this song lasts for seven minutes, and this length can give a good opportunity to create great composition with dark passages mixed with some calm or melodic parts. We continue with Eosphoros, which is a straight attack against the ears, filled with a big amount of melodicism, and we can hear also some clean vocals. Blood Imprinted Stigma, a song again with more than 9 minutes length can predict some genial masterpiece, and yes, prophecy comes true. For me that has the best riffs, the best solo, and therefore that’s best song on the album. Ipse philosophvs, daemon, Devs at omnia has also epic start like taken from another genre. Simply, calm before the storm, and this is the song with the darkest atmosphere on the whole album. Then we can have the next two songs, Czern i Biel and The Fatal Messiah, and we can say the same about them as about the rest of The I:  atmospheric black metal with melodic passages, great compositions and dark atmosphere. So, totally The I consist of seven songs, and every single piece is an evidence of geniality of Devilish Impressions. As I said before, this band is one the most original black metal formations worldwide, and their new album confirms this idea. Nothing unusual having black metal with elements taken from another genre, but here the musicians did put everything into the next dimension. Large amount of melodicism is great gift for every lover of super solos and guitar work, and hard and dark riffs can make all dark souls happy. Almost every song is a genial compositions, where heavy passages change with some parts, more melodic but still hard enough. And such as a bonus, some dramatic elements, agonized scream, some ambient elements, but every single melody, every single word and every single second is full of dark atmosphere. So, instrumental side of the album is masterpiece without any faults, and chant and scream is also on a high level like the lyrics, and I really appreciate they are full of ideas, philosophy, and they are written with intelligence. So, Devilish Impressions show again to us, that they are masters of black metal. They made this genre richer showing some experiments, great music and their philosophy. This album can be also taken for a manifesto of the band, like a manifesto of geniality. SAMPLE: YouTube link Tracklist: 1. The I 2. The Dove and the Serpent 3. Eosphoros 4. Blood Imprinted Stigma 5. Ipse philosophvs, daemon, Devs et omnia 6. Czerń i Biel 7. The Fatal Messiah Pontszám: 10

Archaic – Már csak pár nap és több év után újra a színpadon!

k, 08/29/2017 - 13:12

09.01. DÜRER KERT!!! Már csak pár nap és több év után újra a színpadon vagyunk! Továbbá 10 év csend és nyugalom után rátok szabadítjuk a bennünk szunnyadó gonoszt. Idén egy teljes lemezzel jelentkezünk (2017.11.11), hallgass bele ebbe a három kőkemény thrash dalba a pénteken már eljátszásra kerülő új szettből!

https://archaic.bandcamp.com/album/in-the-face-of-pain-there-are-no-heroes Nyomjatok egy like-ot (https://www.facebook.com/ArchaicBand/ ), mert hamarosan több infó jelenik meg a készülődő lemezről! Ne felejtsd el, 09.01-én pénteken Dürer! Event info: https://www.facebook.com/events/492031947817675/

Evergey – Szeptemberi visszatérés az A38 Hajón

k, 08/29/2017 - 11:36
Jó egy évvel legutóbbi látogatásuk után ismét Budapesten köszönthetjük az Evergrey-t. A svéd progresszív metal zenekar The Storm Within című 2016-os lemezével érkezik, egy teljes programot kínáló, önálló turné keretében. Ezúttal egy görög progcsapat, a Need is játszik majd a szeptember 17-ei koncerten, az A38 hajó fedélzetén. A 2016 őszén megjelent The Storm Within című lemez már az első hallgatásra is lenyűgöző élményt kínál. Az Evergrey védjegyének számító sötét, progresszív dallamok határozottan megjelennek a albumon, amely progresszivitása mellett az előző kilenc albumnál közvetlenebb és egységesebb hallgatnivalót kínál. A kreatív energiák egyaránt táplálkoznak az alapító énekes, Tom S. Englund két évtizedes tapasztalatából, valamin a 2014-es Hymns For The Broken album idején felfrissített felállású zenekar új lendületéből. “Eljutottunk oda, hogy míg korábban egyáltalán nem volt szándékunk lemezt írni, a Hymns For The Broken készítése alatt hatalmas inspiráló erők dolgoztak bennünk - mondta Englund - Tényleg nem éreztük még ilyen jól magunkat. Ennek megfelelően a rá következő új is lemez átütőre sikerült, nincsenek rajta töltelék számok.” Az Evergrey dalszövegei is mindig illeszkedtek a zene mélységéhez és intenzitásához. Englund elmondása szerint ez volt az első lemezük, amelyik a szerelemről szól, illetve arról, hogy milyen érzés elveszteni valakit, aki a miénk volt, és hogyan tudjuk egy ilyen esemény után újra összerakni magunkat és továbblépni: “A szövegek szokás szerint a saját életünkben történteken alapulnak. A lemez készítésének idején elég sok párkapcsolati válság volt az ismerősi körömben, sokan vesztették el addigi partnerüket. A The Storm Within saját identitásunk kereséséről szól; arról, hogy hogyan próbálunk ismét egész emberré válni, miután félig üresnek éreztük magunkat - ráadásként a lemezen ezt a küzdelmet a lemezen csillagközi térbe helyeztük át.” Zeneileg a The Stom Within egy mintaszerű progresszív metal roham, de számos különleges megoldást is találhatunk, vendégként pedig a Nightwish énekese, Floor Jansen is felbukkan az In Orbit című dalban. „Floor bevonása igazából a feleségem, Carina ötlete volt, egy pohár bor mellett beszélték meg ezt a lehetőséget - mesélte el Englund. - Floor személyes jó barátunk, aki követi és kedveli Evergrey pályafutását.” A közös számhoz videó is készült, ami itt látható: https://youtu.be/XKNg2dcO94k Carina más szempontból is a zenekar titkos fegyverének számít, hiszen ahogy korábban, ezúttal is közreműködött, méghozzá a Paradox Of The Flame című dalban, háttér vokalistaként. Szintén visszatérő segítőtárs a legendás rendező, Patrick Ullaeus is, aki pedig a videót készítette: https://youtu.be/AzvFfuYGxoU Englund büszke arra, hogy ez a lemez köthető az Evergrey huszadk születésnapjához, ugyanakkor azt is elismerte, hogy ez nem egy tudatos időzítés volt. “Amikor elkezdtük az Evergrey-t, az volt a tervem, hogy készítsünk 10 albumot, ami kitölti ezt az életre szóló tervemet. Nem gondoltam volna, hogy valaha teljesítem ezt a célt. Lenyűgöző érzés 20 éve egy zenekarban lenni, és átlagon felüli lemezeket alkotni. Amikor kiszámoltam, hogy a 20 év alatt 10 lemezt csináltunk, egészen elképedtem. Büszkén mondhatom, hogy minden dal és hangjegy amit közzétettünk eddigi pályafutásunk során, az adott pillanatban a legjobb tudásunkat és szándékainkat tükrözte. A turné vendége a görög Need lesz: a 2004-ben alakult athéni progresszív metal csapat Hegaiamas: A Song For Freedom címen adta ki idei albumát, mely a 2014-es Orvamot és annak az amerikai ProgPower fesztiválon rögzített, 2015-ös koncertváltozatát követte. A csapat új lemezét a Fates Warning vagy a Dream Theater legjobb pillanataival említik egy lapon, így érdemes lesz korán érkezni szeptember 17-én az A38 Hajóra. a Concerto Music bemutatja: 2017. szeptember 17., vasárnap 18 óra Budapest, A38 Hajó Evergrey, Need koncertek Belépő: 4900 Ft, a koncert napján 5900 Ft Jegyek kaphatók a Ticketportal hálózatában, a CD Pince, Headbanger üzletekben, valamint az A38 Hajón, a www.concerto.hu, az www.a38.hu és a www.tixa.hu weboldalakon. Kapcsolódó weboldalak: http://concerto.hu/ http://www.evergrey.net/ http://www.needband.net/ https://www.facebook.com/concertoconcerts https://www.facebook.com/events/1689908681316618

Sunset – Koncert az A38 hajón és új klip a “Bromance” jegyében: My Heart Will Go On

k, 08/29/2017 - 11:34
A budapesti SUNSET zenekar gondolt egy erőset és feldolgozta a Titanic című film betétdalát, Celine Dion klasszikusát, a My Heart Will Go On-t. A dalhoz video is készült, melyben a srácok a legemblematikusabb jelenteket elevenítették meg a maguk módján, s mivel kizárólag férfiakból álló zenekarról van szó, így az egész kapott egy erőteljes bromance-os felütést. Az egyedülálló vizuális élmény elérhető az alábbi linken. SUNSET - My Heart Will Go On: youtu.be/dhSXLxoKHsQ A dalban közreműködött az az Oláh Marcell is, aki zenekarával, a Borders Of Byzantium-mal augusztus 31-én az A38 tetőteraszán nyitja majd az bulit. Őket követi a KIES zenekar, akik hamarosan bemutatják második nagylemezüket. Az este végén pedig a SUNSET veszi át a színpadot. A rendezvény, a hétköznapra való tekintettel legkésőbb este 10 órakor befejeződik. A38 esemény: www.facebook.com/events/1853647588218457 A koncert további exkluzivitása, hogy ez a gitáros Norbi utolsó koncertje a SUNSET színeiben. "Kiválásának nincs különösebb oka, egyszerűen nehéz megszervezni a közös munkát a távolság miatt." A We Are Eternity című nagylemez már kapható limitált exkluzív digipak csomagolásban! Keresd a koncerteken és a jobb lemezboltokban vagy rendeld meg most a metalshop.hu oldalon! Hallgasd a Spotify, Deezer vagy Apple Music kínálatából, töltsd le legálisan a Google Play vagy iTunes áruházból vagy hallgasd meg teljes egészében a SUNSET hivatalos YouTube csatornáján. Metalshop: www.metalshop.hu/product_info.php?products_id=18836 SUNSET - We Are Eternity: www.youtube.com/playlist?list=PLbw6gsdfHERcy_NQcz8Uva9JhsCac-28W FACEBOOK: www.facebook.com/sunsethungary YOUTUBE: www.youtube.com/sunsethungarymusic  INSTAGRAM: www.instagram.com/sunsetmusicofficial WEB: www.sunsetmusic.hu MAIL: info@sunsetmusic.hu  SUNSET - Motivator: youtu.be/YeyObQv8Dro SUNSET - Self-Mutilation: youtu.be/lyB39e7aaCY SUNSET - Szívroham: youtu.be/E3_dMQv81E0 SUNSET - Önfogságban: youtu.be/8eRnBPiwcV4 SUNSET - Inszomnia: youtu.be/L_RkzDzJ4XY SUNSET - Counting Stars: youtu.be/JR7ln7441yA

Ørdøg – videoklip az egyik kedvenc dalukhoz: 100X100000, október 13-án koncert a Dürer Kertben

k, 08/29/2017 - 10:22
A nyári koncertszezonnak hamarosan vége, de az Ørdøg zenekar ősszel sem tétlenkedik, a Sötétanyag címmel a februári HammerWorld egyik extra CD-mellékleteként megjelent második albumával koncertezik. Legközelebb Budapesten a Dürer Kertben, október 13-án, a Shapat Terror, a Slowmesh és az Oltári Fiúk társaságában. Esemény: www.facebook.com/events/714420458766516 Promo video: www.facebook.com/ordogmusic/videos/1890946350922706/ Nemrégiben debütált az Ørdøg új videoklipje a 100x100000. A dal fogadtatása a zenekarnak is meglepetés, mert ahogy mesélik: „azt hittük, hogy sokáig kell majd barátkozni vele a hallgatóknak, ehhez képest szinte szinte mindenki ezt emeli ki egyik fő kedvencnek első hallás után”. https://youtu.be/cGyETG_4r9k A most elkészült videóról a rendező, Magyar Dániel ezt mondja:A klip alapját a filmes világban kedvelt és sokat használt, zenei videóknál mégis ritkábban alkalmazott technológia: a „camera tracking” adja. Ennél a módszernél az élőképes kamerafelvételbe kerül bele a számítógéppel létrehozott grafika, a virtuális szereplők pedig digitálisan varrt ruhákba bújnak. A legnagyobb kihívás benne, hogy a jelenetek felvételekor az operatőr még nem látja a főszereplőt vagy éppenséggel a képen átrohanó csontváz-lovat. Ha azonban a végeredmény jól sikerül, a néző szeme előtt igazán szürreális, egyszerre valós, mégis álomszerű világ bontakozhat ki, ami jól illik a dal hangulatához.Vörös András énekes és Szűcs Péter dobos a klipes dalról: V. A.: "Mágikus realizmus Ørdøg-módra: Salim dala, ami igazi antisláger, hosszú is, prózai betét is van benne (a refrént hallva valószínűleg nem lesz nehéz kitalálni, hogy melyik regény első és utolsó mondataival), és mégis lesz egy csomó ember, akinek ez lesz a kedvence. Nem véletlenül." Sz. P.: "A próbahallgatóim szerint – nálam mindig vannak ilyen emberek, úgy, mint anno a Bon Jovinál – a lemez legjobb dala. Külön boldogság számomra, hogy az itt hallható prózát, illetve a Keringőben hallható gyerekkórust az egykori általános iskolámban vettük fel." FACEBOOK: www.facebook.com/ordogmusic YOUTUBE: www.youtube.com/ordogmusic INSTAGRAM: www.instagram.com/ordogmusic WEB: www.ordog.org

Nekhrah – „Foredoomed” – új track streamelve!

cs, 08/24/2017 - 16:00
Cosmic Apostasy néven debütáló albumuk előszeleként a Nekhrah új számukat fedi fel a „Foredoomed” formájában. A korábban Impalement néven futó mediterrán csapat saját maga adja ki első albumát 2017. szeptember 29-én. A ciprusi Nicosia-ból való, sorai között görög, ciprusi török és román tagokat felvonultató négyesfogat helyi szinten a csonttörő riffekkel és dallamokkal megspékelt különleges vokálokkal tűnt ki a tömegből. A Nekhrah otthon felvett demója 2014-ben jelent meg még a korábbi név alatt, a tagok pedig nemrég fejezték be Cosmic Apostasy címen debütáló bemutatkozó albumuk felvételeit, melynek masteringjét Alan Douches végzi a West Side Music-ból. A borító és a logo Maciej Kamuda munkája. A Nekhrah név a görög Νεκρα szó latin átírása, mely „halál”, „üresség” jelentésekkel bír. A banda filozófiája a nihilizmus – vagyis, hogy a létezés értelem nélküli, és hogy alapvetően semmi célja vagy értelme nincs annak, amit teszünk, gondolunk vagy tapasztalunk. A szövegek erősen a mizantrópia, kataklizmák, önpusztítás és a nem-lét utáni vágyódás körül forognak. „Az emberiség csupán szertartásos főemlősök hordája, mely összegyűlve ünnepli saját lényegtelenségét.” A Nekhrah tagjai:
  1. – vokál, szövegek
  2. – gitár, szövegek
  3. – dobok
  4. – basszus

Cloak – Beyond The Veil (official premiere)

sze, 08/23/2017 - 16:00
Az USA déli csücskében fekvő Atlanta nem éppen a black metál ihlette rockbandáiról híres. Pedig éppen ott, két ódon vasútvonal találkozásánál született meg 2013-ban a CLOAK nevű csapat. Bemutatkozó albumuk, a „To Venomous Depths” egyszerűen szólva az északi black metál valamint a dallamos rock tökéletes egyvelege. És bár ezek az amerikai srácok nem állítják, hogy ők találták fel a spanyolviaszt, kiemelkedő dalszerzésük így is a csúcsra lövi albumukat. A CLOAK olyan bandákat nevezett meg ihletforrásként, mint a DISSECTION, DEEP PURPLE, vagy a FIELDS OF THE NEPHILIM, de egyszerre durva és grooveos hangzásuk miatt a kritikusok a TRIBULATION, WATAIN, és a YOUNG AND IN THE WAY csapatokkal is vontak már párhuzamot. Két, próbateremben töltött év után a CLOAK első életjelét a „Demo 2015” formájában adta, mely érezhető hatást váltott ki az amerikai undergroundban. Két számos, saját nevüket viselő EP következett 2016-ban, mely már világszerte pozitív visszhangot kapott. Rövid létezése alatt a CLOAK olyan csapatokkal osztozott már a színpadon, mint a WOLVES IN THE THRONE ROOM, WINDHAND, INTER ARMA, SATAN, és a TAAKE. Nem telik majd el sok idő, hogy a CLOAK megragadja a figyelmedet, de a „To Venomous Depths” így is új részleteket fog felfedni minden egyes meghallgatása után. Ezen a debütáló albumon nincsenek töltelékszámok, csak leendő klasszikusok. Csapjunk hát a sötétség sűrűjébe! https://youtu.be/5taUu1URyvQ A CLOAK szerint: „A „To Venomous Depths” készítése egy fájdalommal, akadályokkal és frusztrációval kikövezett út volt, mely pont ezért is volt ennyire célravezető. Az album magja a sötétség világosság felett aratott győzelmét jelképezi, az erőét a gyengeség felett, a haladásét a megállapodottság ellen. Ezen dolgok egyike sem jön könnyedén, hiszen a valódi felszabadultságban való lét csupa küzdelem. A „Beyond The Veil” igazán különleges helyet kapott az albumon. A csúcsok és hullámvölgyek dala ez, úgy zeneileg, mint szövegileg. Nevezhetnénk egyfajta ünnepi vagy dicsőítő dalnak is, mely a növekedés, halál és újjászületés folyamatos ciklusát jelképezi. Annak a forrásnak az imádata, mely ihletet és célt ad nekünk.” CLOAK To Venomous Depths Megjelenés: 2017. november 10. Track-list 1. To Venomous Depths / Where No Light Shines (7:53) 2. Within the Timeless Black (6:56) 3. The Hunger (6:10) 4. Beyond the Veil (6:42) 5. Death Posture (4:06) 6. In the Darkness, the Path (6:33) 7. Forever Burned (6:12) 8. Passage (2:47) 9. Deep Red (10:05) www.facebook.com/cloakofficial www.facebook.com/seasonofmistofficial

Richie Kotzen – Szólólemez bemutató az A38-on

k, 08/22/2017 - 13:24
Ősszel ismét saját zenéjével tér vissza Budapestre a Mr. Big és a Winery Dogs gitárhőse, Richie Kotzen. Ezúttal idén megjelent 21. nagylemeze, a Salting Earth dalait hallgathatjuk meg, szeptember 13-án az A38 Hajón. A gitárvirtuóz Richie Kotzen tinédzserként robbant be a heavy metal és hard rock világába, villámgyors játéktechnikájának köszönhetően. Első három lemezét, köztük a saját néven kiadott, 1989-es debütáló albumot a Shrapnel kiadónál készítette el, majd a Posion nevű party metal csapat tagja lett, de egy közös album után inkább szólóban folytatta. Több sikeres kiadvány után, a ‘90-es évek végén már a Mr. Big tagjai között találjuk, és a Vertú nevű fúziós zenekarban is szerepet vállalt. 2007-ben már a 14. nagylemezét adta ki, majd hamarosan a Winery Dogs nevű supergrouphoz csatlakozott, Mike Portnoy és Billy Sheehan mellett. Idén áprilisban pedig a 21. szólóelemez érkezett, Salting Earth címen. Az ehhez készült egyik videó a My Rock címet kapta: https://youtu.be/0Gu6bAFtSec Kotzen az új lemezen megpróbált egy kicsit hátralépni az elmúlt években követett zenei irányaitól, hogy aztán két lépést tehessen előre egy új, konvencióktól mentes irányba. Ez a lemez az első komolyabb munkája a 2015-16-ban lebonyolított Winery Dogs turné óta, mely a hatalmas sikereket elérő Hot Streak lemezhez kapcsolódott. A regenerálódás után Richie ezúttal ismét az önálló munkára koncentrált, és egyedül Julia Lage énekhangját vette igénybe a Make It Easy cmű dalban. A lemez készítéséről Richie a következőt nyilatkozta: “Igazából nem szánt szándékkal alakul úgy, hogy a lemez elkészül, és én vagyok az egyetlen előadó rajta. Ez azért történik, mert mindig így írtam a dalokat és rögzítettem az ötleteim. A ‘80-as évek végén az első stúdiómat a szüleim istállójából alakítottuk ki. Meglehetősen elzárva nőttem fel, és így hamar rá kellett jönnöm arra, hogy ha szeretném meghallgatható formába önteni a fejemben lévő zenét, akkor ezt egyedül kell csinálnom.” Az End Of Earth című dal videóját itt láthatjuk: https://youtu.be/0hGxS63e3T8 A megszokott gitárszólók és vibráló vokálok mellett az előadó érzékenyebb oldala is megmutatkozik a lemezen, a lecsupaszított hangzású zárótétel, a Grammy formájában. “Azt a dalt a lehető legfurcsább módon, a létező legrosszabb időzítéssel találtam ki - mondta el Richie. - Egy este, amikor egyedül voltam otthon, egyszer csak arra ébredtem fel, hogy még félálomban egy teljes refrén dallama jár a fejemben, amit most azonnal fel kell vennem, különben örökre elveszhet. Így végül gyorsan összeraktam egy egyszerű dob ritmust, és akusztikus gitáron feljátszottam rá a dallamot. A szöveg ezt követően már szinte magától jött, reggel 6-ra pedig készen is volt a dal. Később szerettem volna további hangsávokat hozzáadni, de ahogy újra és újra lejátszottam a felvételt, úgy éreztem, hogy van benne valami igazán személyes, amit csak elrontana, ha hozzányúlnék, így végül úgy hagytam, ahogy volt.” Kotzen igazi zenei küldetése ugyanakkor a zene élő bemutatása az embereknek. “Az igazi megnyilvánulási formám a turnézás - élőben játszani amennyit, amikor és ahogy csak lehetséges. Ez egyike azoknak a kevés élményeknek, amit nem lehet másolni, ellopni vagy letölteni. Az élő koncert egy olyan emberi élmény, ahol az előadó és a közönség is ad és befogad, és ehhez az érzéshez semmi sem hasonlítható.” Európai turnéja szeptember 13-án érkezik Budapestre, ahol az A38 Hajón hallhatjuk majd, Mike Bennett dobos és Dylan Wilson basszusgitáros, valamint egy kiváló német kortárs blues rock zenekar, a The Konincks kíséretében, akinek Daytime / Nighttime című friss EP-jükről itt hallgathatunk meg a Staring at Walls című számot: https://youtu.be/1sfPgQfJhdQ a Livesounds bemutatja: Salting Earth Tour 2017. szeptember 13., szerda 20 óra Budapest, A38 Hajó Richie Kotzen, The Konincks koncertek Belépő: 6500 Ft Jegyek kaphatók az A38 Hajón, CD Pincében, illetve a Ticketportal és a Ticket Express hálózatában, valamint a www.a38.hu és a https://tixa.hu webáruházban. Kapcsolódó weboldalak: http://livesound.hu/ http://richiekotzen.com https://www.facebook.com/LiveSoundProd/ https://www.facebook.com/events/781658635319313/

Desszert Feszt 2017. – Infók / Jegyek & Bérletek

k, 08/22/2017 - 07:17
Idén is lesz Desszert feszt, mégpedig az egyik főbanda nem más mint a new yorki Unsane! Az noise rock alapzenekar ezelőtt még soha nem járt Magyarországon, de rajtuk kívül jön még ősszel a japán Melt Banana, a görög Naxatras, az amerikai 16, a svájci Monkey3 bandát pedig az idén 20 éves Negative Art illesztette a programba. Aki emlékszik még a tavalyi, első Desszertre, az tudja, hogy nem egy szokványos buliról van szó, most is átöleli a rendezvény az őszi időszakot, melynek a Dürer Kert és a Robot ad majd otthont. A Desszert Feszt Budapest 2017. teljes programja: Szeptember 24. Naxatras (gr) @ Dürer Kert Jegyek: 2.000 ft maximum szeptember 15-ig // 50-50 db a Waveben és a CDPinceben, utána és a helyszínen 3.500 ft Fb.: https://www.facebook.com/events/107172126661497/ -------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- Október 7. Monkey3 (sui) @ Robot Jegyek: hamarosan! Fb.: https://www.facebook.com/events/1665030770209029/ -------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- Október 11. Melt-Banana (jp) @ Robot Jegyek: 2.900 ft maximum október 7-ig // 50-50 db a Waveben és a CDPinceben, utána és a helyszínen 3.900 ft -------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- Október 19. 16 (usa) + Grime (ita) @ Robot Jegyek: 2.500 ft maximum október 14-ig // 50-50 db a Waveben és a CDPinceben, utána és a helyszínen 3.500 ft Fb.: https://www.facebook.com/events/1869317329751490/ -------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- Október 22. Stereochrist (15 éves jubileumi koncert) + Wall of Sleep (15 éves jubileumi koncert) @ Dürer Kert Jegyek: 1.500 ft maximum október 16-ig // 50-50 db a Waveben és a CDPinceben, utána és a helyszínen 2.000 ft Fb.: https://www.facebook.com/events/107657969945332/ -------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- November 3. Tuber (gr) @ Robot Jegyek: 1.500 ft maximum október 30-ig // 25-25 db a Waveben és a CDPinceben, utána és a helyszínen 2.000 ft Fb.: https://www.facebook.com/events/1946628048943114/ -------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------- November 4. UNSANE (usa) + Them Frequencies (fr) @ Dürer Kert Jegyek: 3.900 ft maximum október 30-ig // 50-50 db a Waveben és a CDPinceben, utána és a helyszínen 4.900 ft Fb.: https://www.facebook.com/events/1792960987662353/ -------------------------------------------------------------- Desszert Feszt bérlet is kapható: 10.999 ft Összesen 50 db, augusztus 20-tól szeptember 15-ig a Waveben! Bérlet = fényképes pass + Desszert Feszt póló https://www.facebook.com/DesszertFesztBudapest/

Zord, Benzin, Bearfood – Ingyenes koncert a debreceni Roncsbárban

k, 08/22/2017 - 07:13
Szeptember 9-én, szombaton ingyenes koncertet ad Zord, a Benzin és a Bearfood a debreceni Roncsbárban. A miskolci, thrash metalban utazó Zord harmadik albuma már a célegyenesben, remélhetőleg még az ősz folyamán a kezükbe is vehetik a műfaj szerelmesei. A jövőre 15 éves Benzin tervei között is szerepel egy új album, de koncert klipekkel és zenés mozival most is folyamatosan ellátják rajongóikat. A két banda zenélt már együtt Miskolcon, és mindkét csapat erősíti az idei Zorall Sörolimpia line-upját is. A stoner metalos Bearfood sem ismeretlen a kelet-magyarországi rockereknek, hiszen a banda idén 20 éves! A zenekarokról bővebb infót a Facebook oldalukon találhattok, az ingyenes eseményhez pedig itt tudtok csatlakozni: https://www.facebook.com/events/352682995154024/

Jövő héten Rock On! Fest! Itt a teljes program!

h, 08/21/2017 - 20:31
Szeptember első hétvégéjén ismét tömény, erős program érkezik a Barba Negra Track-be, hiszen a hazai rock színe-java és egy nemzetközi zenekar lép majd fel. Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a közönség igényeit figyelembe véve a szervezők úgy döntöttek, hogy idén is két napos lesz a Rock On! fesztivál, mely részletes napi bontása megtekinthető alább. A nagyszínpadon a szombati napot nem más, mint a Rudán Joe Band nyitja akusztikus programjával, mely eseményekre jellemző, hogy az énekes életművének minden korszakából felbukkannak dalok. A nap további részében fellép még a hamarosan friss nagylemezzel jelentkező, modern-metalos Magor, a szintén új albumon dolgozó Alcohol (melynek a már-már klasszikus státuszú Rockhimnusz c. dala a YouTube-on a 3 milliós megtekintettséghez közelít!) valamint a szimfo-metalos Tales of Evening. A késő délutáni időszakban szintén a nagyszínpadon lép játszik majd az egyre növekvő népszerűségnek örvendő fiatal glam rocker csapat, a Crazy Lixx, egyenesen Svédországból! Az este folyamán fellép Magyarország első és legnépszerűbb dirty rock zenekara, a legendás Sex Action is, akiket koránt sem lehet őket minden hétvégén elcsípni, így fellépéseik mindig kiemelt eseménynek számítanak. A fesztivál talán  legkülönlegesebb produkciója a P. Box lesz, hiszen ezúttal vendégként a zenekarral Koroknay Árpád mellett fellép Varga Miklós eredeti, alapító frontember is. Ebben a felállásban, két énekessel még nem volt látható a csapat! A kisszínpadon főként az olyan magyar, keményebb vonalon mozgó underground zenekaroké lesz a főszerep, mint a Christian Epidemic, az Agregator, a Dying Wish, vagy a Kill With Hate, de megmutatja magát a nagyérdeműnek a Schrott Péter vezette Continoom, a nemrégiben hosszú kihagyás után ismét lemezzel jelentkező Ideas, valamint a lazább, pop-rockot pörgős, punkos elemekkel ötvöző Helo Zep! Az első nap részletes beosztása: Nagyszínpad 14:30-15:00 Rudán Joe akusztik 15:25-16:05 Magor 16:20-17:00 Alcohol 17:15-18:00 Tales of Evening 18:20-19:20 Crazy Lixx 19:40-20:40 Sex Action Kisszínpad 15:10-15:40 Közönségszavazás nyertese 15:50-16:20 Continoom 16:35-17:15 Ideas 17:30-18:15 Agregator 18:30-19:00 Helo Zep! 19:15-20:00 Dying Wish 20:15-21:00 Christian Epidemic A vasárnapi programban is mindenki megtalálhatja a kedvére való produkciót, a nagyszínpadon rögtön a legendás, Lőrincz Tibi vezette Stress nyit, őket pedig a magyar thrash vonal egyik meghatározó zenekara, a Remorse követi, nem is akármilyen formában - a klasszikus felállás, az ún. Old Remorse lép a deszkákra, ahol kizárólag klasszikus dalok fognak elhangzani. A késő délutáni sáv fellépői a Molics Zsolt vezette Cool Head Klan, akik nemrég jelentkeztek friss anyaggal, majd szintén friss lemezével érkezik a magyar gothic-doom metal vezető bandája, a Nevergreen, és a Remorsehoz hasonlóan a hazai thrash metal egyik vezéralakja, a Katona Főnök által vezetett Akela. A fesztivál egyik záró fellépője a Mobilmánia lesz - akinek eddig még nem volt rá alkalma, most megtekintheti a zenekart a nemrég csatlakozott Gamsz Árpád énekessel! A rendezvény utolsó bandája a Dalriada, akik az idén megjárták a 70000 Tons Of  Metal-t, azaz a világ legnagyobb metal hajóját, valamint nemrégiben a  plzeň-i - MetalFest Open Air-en óriási lelkes közönség előtt játszottak. Lauráék exkluzív lemezelőzetes bulival készülnek és így korábban soha nem hallott, új dalokat játszanak a Rock On Fest! közönségének. A kisszínpad vasárnapi fellépői között szerepel a hard rock-os Amberjack, a stoner vonalon mozgó Sunwharf (akiknél nem mellesleg a Dalriada dobos Rieckmann Tadeusz énekel), a mosonmagyaróvári Power, az industrial elemeket powel metalba oltó Divided, a groove metalos Stonedirt, az új lemezén dolgozó győri Orfeus, valamint hazánk két vezető doom metal bandája, a Wall of Sleep, valamint a Magma Rise. A második nap részletes beosztása: Nagyszínpad 14:30-15:10 Stress 15:25-16:05 Old Remorse 16:20-17:00 Cool Head Klan 17:15-18:00 Nevergreen 18:20-19:20 Akela 19:40-20:40 Mobilmánia 21:00-22:00 Dalriada Kisszínpad 15:10-15:40 Amberjack 15:50-16:20 Sunwharf 16:35-17:15 Power 17:30-18:15 Divided 18:30-19:00 Stonedirt 19:15-20:00 Orfeus 20:15-21:00 Wall of Sleep 21:15-22:00 Magma Rise Napi belépő 500 Ft, melynek összege a pultban 100%-ban lefogyasztható és egyszeri belépésre jogosít. Jegylink Első nap: track.barbanegra.hu/rockonfest2017_20170902 Második nap: track.barbanegra.hu/rockonfest2017_20170903 Facebook esemény: www.facebook.com/events/107763443100614/ Rock On Fest: www.facebook.com/RockOnFestHungary Barba Negra: www.facebook.com/BARBA.NEGRA.HUNGARY/

Pagan Megalith – Viharjárás (Official Video)

h, 08/21/2017 - 07:01
A Pagan Megalith megjelentette videoklipjét, mely a 2016-os Viharjárás lemez címadó dalához készült. Megtekinthető itt: https://youtu.be/4uXzgnWYs1E A zenekar folytatja vándorlását lemenő Napja felé, hogy a Semmibe vetett hitéről szóljon, immár a régmúlt korok hangjain. Fogytán az idő. Hamarosan egy új felvétel, egy tiszteletadás érkezik, az Ősök felé, kik utat mutattak... közeleg hát az Óarany eljövetele.

Formorket – Megjelent az utolsó album

h, 08/21/2017 - 06:59
A Formorket zenekar kiadta 'Formorket' címmel utolsó albumát. A hétszámos anyag CD, kazetta és digitális formátumban egyaránt beszerezhető a kiadó Bandcamp-oldaláról: http://spiritside.bandcamp.com Az idei Inner Awakening black metal fesztiválon adott koncertjét követően a formáció 14 év után megszűnt létezni, önkéntes száműzetését ezzel a tökéletes nemlét váltja fel.

Brutal Assault 2017 – Koncertbeszámoló

v, 08/20/2017 - 10:11

2017. augusztus 9-12. @ Csehország - Jaroměř, Josefov-Old Army Fortress Új év, újra Brutal Assault. Maga a döntés már tavaly, a fesztivál utolsó napján megszületett, ekkor jelentették be a szervezők – gondolom, nem véletlenül így időzítve -, hogy az Emperor lesz az egyik headliner, és ráadásul az ’Anthems to Welkin at Dusk’ album húszéves szülinapi lemez-újra-bemutatója lesz. Úgy voltunk vele Péter barátommal, hogy ha a fennmaradó időben Backstreet Boys-t játszanak az összes színpadon, tulajdonképpen akkor is megérte nekünk ez a mutatvány, akkor meg mire várjunk – utolsó nap jeleztük a szálláson, hogy akkor ötvenegy hét múlva jönnénk, és megvettük a jegyet amint lehetőség nyílt rá, majd vártunk. Itt közben bővült a család, de szerencsére feleségem erős és türelmes, tudja, hogy a férje zene nélkül még annyira sem használható, mint zenével, úgyhogy megkaptam a felszállási engedélyt, és a kis Gumicumit, valamint a büszke édesanyát hátrahagyva elhúztam Jaromer-be. Repülő, és Péter barátom várt rám a prágai reptéren egy autó, minimum húsz válogatott német sörkülönlegesség, pár üveg bor, némi tömény és vagy harminc konzerv társaságában. Most végre jó volt az időzítés: tavaly nem vasárnap, hanem szerdán repültem, és már akkor megfogadtam, hogy ilyet soha többet. A gép akkor szállt le, amikor nagy kedvencem, Olve Eikemo dedikálni kezdett (szerencsére erről akkor még nem tudtam), és ez a mutatvány kábé akkor ért véget, amikorra kikavarodtunk a Prága melletti dugóból, és már felcsendültek Abbath első dalának első hangjai, amikor még mindig a box office-os csajjal veszekedtem, hogy ha nekem egy fotó- és egy sajtójegyem van, akkor a karszalagok kiadásánál a helyes döntés az ’is-is’, és nem a ’vagy-vagy’. Hogy onnan be tudtam verekedni magam az első sorba, azt is csak Péter barátom pálinkájának köszönhetem. Hétfőn semmi program nem volt, még a beléptetőrendszer elektronikáját szerelte egy magyar cég, tehát addig lehetett mászkálni, nézelődni és inni. Ez utóbbi nagyon hatékonyan sikerült: kisgyerekes apaként most már ott tartok, hogy három sörtől berúgok, de úgy, hogy másnap délig fáj a fejem. Tehát nagy buli volt rákészülés címen, tizenkét órás alvásokkal. Kedden jegyfelvétel. Ez tavaly neuralgikus pont volt, most ment, mint a karikacsapás, annyi gikszer volt csupán, hogy pontban három órakor még nem nyitott ki a box office, de egy sörrel később már minden rendben ment. Szerdán reggel, az első sör és kávé elfogyasztását követően megkezdtem a sokrétű szakmai munkát, azaz megnéztem az időjárás-előrejelzést. Murphy állítása természetesen bejött: amióta szabadtéri fesztiválokat rendeznek, azóta a meteorológusoknak egyszerű dolguk van az időjárás-előrejelzéssel, mert akkor biztosan esik. A német, brit és norvég oldalak vihart, záport, végítéletet és adóügyi revizorokat jósoltak csütörtök estére, pontosan arra az időpontra időzítve, amikor az Emperor játszik. Meg természetesen másnapra is, miért is ne. A bíztató kezdet után Péter barátommal összeraktuk a menetrendet. Ő mindig rendesen felkészül, szálanként végighallgatja a zenekarokat, így egy listával érkezett, amin a három mínusz – két mínusz – mínusz – nulla – plusz – két plusz – három plusz koordinátarendszerben helyezte el mind a százmittudoménhány fellépőt, és ekkor Murphy dolgozni kezdett újra. Mint általában, az izgalmas – vagy legalábbis számunkra izgalmas – zenekarok meglehetősen foghíjasan helyezkedtek el a menetrendben. Fellépés kettőkor, majd este hétkor, majd kilenckor három jó zenekar három különböző helyen és természetesen egyszerre, majd hajnali kettőig semmi. Péntekre meg úgy alapjáraton semmi izgalmas, dehát végülis az volt a mondás, hogy mi az Emperor-ért jövünk. A szervezők mindig ötletelnek, változtatnak valamit, és itt egy csomó esetben jelentés fejlődés volt. Például a sajtórészleg egy schaffhauseni óra pontosságával működött, ilyen szervezettséget még az üzleti és ipari életben is ritkán látni – interjúmenetrend hetekkel előre, azonnali reakció a levelekre, flexibilitás – üdítő volt látni. A másik változtatás a cashless rendszer továbbfejlesztése, ez már kevesebb örömre adott okot. Tavaly már működött, nem omlott össze, nem szorzott levonás helyett, nem a haveréról vonta le, sőt, egy URL átírásával sem lehetett elrontani. Viszont volt egy nagy trükk: tavaly zsetonban számoltunk el, idén meg koronában. Két éve a sör alapjáraton egy zseton volt, ez huszonöt koronát jelentett, és a tavalyi cashless rendszernél már pár helyen megjelent a másfél koronás sör (sőt volt olyan, amikor csak az volt). Az idén az alapsör ára ötven korona volt, és a jó megfigyelő máris láthatja, hogy két év alatt megduplázódott a sör ára, ami azért nem semmi. A kajaárak is hasonló változáson mentek keresztül. Öt euróért (125 korona) bent egy jó nagy hamburgert kapsz, finom, helyben sütött hússal, sok zöldséggel. A bejárat előtt, az utcán kicsit olcsóbb, és ha besétálsz Jaromerbe, akkor a vasútállomás melletti vendéglőben ugyanezért az összegért akkora rántott húst adnak körettel, hogy az embernek könnybe lábad a szeme. De igazából ez csak rinya, ha összehasonlítom az angol fesztiválokon kapható négy fontos négy decis sörrel meg a hét-nyolc fontos félig nyers pizzacafattal. Bent minden kaja nagyon jól néz ki és finom is, de ugye az önmérséklet nem árt: aki a babkonzervre eszik káposztás sztrapacskát, majd arra sört iszik, na az meg is érdemli, amit utána kap. Szerdára szép menetrendünk volt: Fleshgood Apocalypse (belehallgatni), Root, Madder Mortem, Wintersun, Helheim, Batushka, Wolves in the Throne Room, erős mezőny, különösen a vége, az amerikaiakat betették hajnali kettőre, de legalább nem fedett át a Batushka-val. A Fleshgod gyorsan megvolt, szerintem az már egy teljesen kaotikus zenei egyveleg, amit nem feltétlenül tudok értelmezni, különösen akkor, ha a lábdobon, a basszusgitáron és az éneken kívül a többi hangszer által játszott zenét a zenész kezének mozgása alapján kell dekódolnom. A Root-ot, amikor megismertem, szimplán körberöhögtem, a Temple in the Underworld albumuk nekem mesterkéltnek tűnt, viszont élőben nagyon, nagyon jók. Két éve is azok voltak, most is. A frontember, a tetovált arcú Jiří Valter (alias BigBoss, vagy ahogy felkonferálták, ’the Satan’s son’) nem mai gyerek, lassan hetven az öreg, a koncert második felére le is kellett hogy üljön, de a hangja, na az nem semmi. A négy napból egyébként hármat végigtolt az öregfiú: az első nap rootkodott, utána meg két napon keresztül ő volt a fix program az egyik belső udvaron lévő Oriental színpadon. A Madder Mortem vicces egy társaság: megjelent két figura a színpadon, ránézettre átmenetet képeztek egy NDK-s turista és egy nyugdíj előtt álló pornószínész között, majd belecsaptak a húrokba. Lehet, hogy még akár jó is lehetett volna, de a lábdobon, a basszeron és a női éneken kívül semmit, de semmit nem lehetett hallani – nem csak elől, hanem a keverő mellett sem. A Wintersun és a Helmein hallgathatónak bizonyult, nullás vagy afölötti pontozással, de igazából semmi drámai nem történt, úgyhogy lehetett elkezdeni várni a lengyelekre (Batushka) és az amerikai Wolves in the Throne Room-ra. Gyenge voltam, és másfél órával a Batushka előtt feladtam. Lehet, hogy a délután során elfogyasztott négy sörben keresendő a hiba oka, de én este tíz után már a halálomon voltam, a szemem nem bírtam nyitva tartani, és ekkor kezdődött a matek. Mivel másnap a Rotting Christ zárja a bulit, mit áldozzak be: a Batushka-t és a Wolves in the Throne Room-ot, vagy a görögöket. A döntés az volt, hogy húzás haza aludni (durva buli volt, tizenegy körül már aludtunk), és másnap meg meg kell próbálni a görögökig ébren lenni valahogy. Tehát így sikerült idén másodszorra kihagynom a Batushka-t, úgy, hogy ismét tálcán hozták elém a zenekart. Csütörtök, elérkezett a Nagy Nap: Emperor. Az ember megfürdik és tiszta alsógatyát vesz, ezzel is mutatva az esemény jelentőségét. Az időjárásjelentés továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy esni fog, de nem vettük komolyan. Igazából délben a negyven fokban nem fogok gumicsizmában, hátizsákkal felszerelkezve felmenni – vittem egy tokot a kamerának, két kukászsákot a kamera táskájában, meg egy garnitúra technikai aláöltözetet, aztán reménykedtem. A nappal kapcsolatos egyetlen elvárás volt, hogy a Emperor-koncertet az első sorból hallgathassam végig. A szerdai napon fellépett a nagy cseh kedvenc, a Master’s Hammer (1993 óta újra), amitől a nagyszínpad előtti tér úgy tele lett, hogy egészen egyszerűen nem lehetett áthaladni a fesztivál területén – na ez nem sok jóval kecsegtetett. Sajnos ebből meg azt a következtetést kellett levonni, hogy Arkona-ra már oda kellene érni (este hat), hogy aztán ott várhassak a hárommal későbbi Emperor-ra este tízig. A terv az volt, hogy a Cryptopsy-ra felérek, de sajnos a kajálás annyira elhúzódott, hogy pont be is estem a végére. Aznap részleges alkoholtilalom volt (legalábbis nálam), ha négy órát kell egy helyben álljak, azt még alapjáraton sem nagyon bírom ki brunzolás nélkül, ha meg sörözök, akkor még rosszabb. Be is álltam szépen Arkona-ra a második sorba fotózni – ugyanis volt, aki nálam is elszántabb volt. Az a bő fél tucat olasz, aki előttem, majd később mellettem állt, állítólag reggel tíz óta dekkolt ott – hogy ez pontosan melyik napon kezdődött, az nem derült ki, de a fiúkból áradó buké alapján már ott aszalódhattak egy ideje. Alapvetően nem ittak semmit, csak valami fehér port kajáltak (gondolom, szőlőcukor volt), és kórusban üvöltötték, hogy ’Porco Dio’ – minden nap, minden koncert első sorában ott voltak, én nem tudom, hogy hogy csinálták, lehet, hogy több hasonló csoport is volt. Az Arkona hozta, amit vártunk, a távoli sztyeppék egzotikus putyinizmusát, a szláv / orosz népzenébe oltott Arch Enemy-t hallottuk, szerintem jók, lelkesek is voltak, de mondjuk soha nem lesznek a kedvenceim. Az Arkona utánra Samael-t írtak (valami miatt a Håkon Grav által futtatott zenekarokat szépen egy kupacba sikerült összeterelni), és volt is nagy őrjöngés, amikor tévedésből elkezdték az Emperor dobját betolni. Ennél nagyobb már csak akkor volt, amikor maga a mester, Vegard Sverre Teitan is megjelent, hogy személyesen ellenőrizze a dolgok haladását.     Szóval Samael. Egy review-ban általában két dolog szokott keveredni, és ezt próbálom még most tisztába tenni. Az első a műfaj, itt az a kérdés, hogy a kritika írója mennyire érzi magáénak az adott irányzatot – jelen esetben mérsékelten. A másik meg az adott műfaj keretein belül történő megvalósítás, azaz hogy a szabadon választott pályán milyen eredményt sikerül összehozni – ebben pedig szerintem a Samael nagyot ment. De hát ez is elmúlt, egyre erősödött a várakozás heve, már csak egy óra, már csak fél, és mindjárt jönnek a norvégok megmutatni, hogy miért is került föl Notodden a világ zenei térképére. Koncertet felkonferálni, illetve dalt felkonferálni többféleképpen lehet. Általában kötelező a megszólítás (itt mindenki az általános ’Brutal Assault’ megszólítással élt), meg kell kérdezni, hogy készen állunk-e (nem, igazából még kicsit lefeküdnék pihenni, meg volt egy jó cikk az újságban, amit szeretnék még végigolvasni), és utána pontosítani kell, hogy mire is. Például a „Brutal Assault, are you ready for this shit?’ kérdés teljesen adekvát felkonferálása mondjuk a Lurking Fear-nek. Vegard – ebből a szempontból is – kilógott, barátaiként üdvözölte az egybegyűlteket (’my friends’), megköszönte, hogy eljöttünk, és szimplán elkezdett zenélni. Most mit írjak...? Azt, hogy tíz éves adósságot törlesztettem ezzel a koncerttel? Vagy azt, hogy földbe gyökerezett lábakkal álltam, és néztem, hogy játszanak a fiúk? Vagy azt, hogy elszorult bizony a torkom, amikor a With strength I burn-nél eljutottunk oda, hogy ’..the wolf is no longer free...’? Igen, ez volt. Egy majdnem tökéletesen lekevert koncertet kaptunk, ahol a teljes ’Anthems to Welkin at Dusk’-ot letolták a fiúk, sallangoktól mentesen, kis tűzijátékkal az elején és a végén. Vegard, a nagy Ihsahn, farmerben, vászoncipőben tolta, és teljesen emberien, teljesen baráti hangulatban telt el az első negyvenöt perc. Igazából csak a The Wanderer felcsendülése után ütött szöget a fejembe, hogy remek, de az album sokkal, sokkal rövidebb, mint az az egy óta tíz perc, amit kaptak, ráadásul gyorsabban is játszottak mindent, mint a lemezen, és Vegard meg nem állt le dumálni, hanem zenélt húrjaszakadtából. Talán valami régebbi? De olyasmit már játszottak három éve. Vagy az újabb albumokról valami esetleg? Netalán új Emperor-dal lesz a meglepi? Amikor megszólalt a Curse you all men, az a dal, ami számomra az Emperor maga, na akkor megnyeklett a lábam kicsit – ezt én két év múlvára vártam. Ha annak a dalnak a végén azt mondják, hogy oké, a fesztivál véget ért és mindenki mehet haza, szerintem én csendesen ellebegek a prágai reptérig, de lehet, hogy egyenesen Manchesterig meg sem állok. Az I am the black wizards keverése viszont sajnos, sajnos eléggé kukás volt, úgy, hogy ismerem a számot és valamennyire a kottáját is, csak a felénél tudtam névvel ellátni a többé-kevésbé ismerős dallamokat. A végén pedig Opus a Satana, majdnem ez lett az esküvői bevonulózenénk is az asszonnyal, mit mondjak, itt minden mindennel találkozott. A nagyszínpad mellett a várfalon egy minimum ötven méteres csatorna van felszerelve a brunzolni vágyó közönségnek. A felrobbanás előtt kicsivel oda is értem, megvártam a soromat, majd futólépésben elvágtattam a legközelebbi sörkivételi pontra. Közben az Opeth kezdett a másik színpadon, sajnos koncertre (és ráadásul szabadtéri fesztiválra) teljesen alkalmatlan dalokkal, így leültem, sört ittam, nézegettem a beszerzett Emperor-logós pengetőt, és azon gondolkodtam, hogy tulajdonképpen születhettem volna tíz évvel korábban is, meg élhetnék akár Norvégiában is. Én aznapra végeztem, sőt az egész fesztiválra is, minden, ami ezen túl jön, az már csak a hab lehet a tortán. Esni nem esett, ugyan elkezdett az Emperor alatt picit csöpörögni, de igazából semmi komoly, az a valaki, aki fentről az egekből irányítja a világ történéseit, szerintem nagyon szeretheti a black metal-t. A Rotting Christ-ot meghallgattam, a görögök jók voltak mint mindig, időnként monoton és agymosó zenét játszottak mint mindig, a keverés közepesen szar volt mint mindig. Szeretem őket, jók voltak, tolták teljes energiával, de ez már nem érte el az ingerküszöböt aznap. A másnap reggel ismét az időjárásjelentés böngészésével telt: az előző napra ígért vihar áttette magát péntekre. Mivel az egész szerdai (első) napot hátizsákkal a hátamon toltam végig, inkább alaposabban ellenőriztem, hogy mi is fog itt történni: ha nem feltétlenül szükséges, nem szeretnék teljes harci díszben kóvályogni a fesztivál területén egész nap. Ráadásul a péntek tűnt a leginkább vérszegénynek: Wolfhearth, Graveworm, Einherjer, Swallow the Sun és Der Weg einer Freiheit volt a listámon, ebből a Graveworm-ra voltam kíváncsi istenigazából, a Der Weg einer Freiheit-tal pedig úgy voltam, hogy ha addig életben tudok maradni, akkor megnézem őket (hajnali kettőkor kezdtek), ha nem, akkor meg majd Péter barátom elmeséli, hogy mi is történt. A pénteki nap több meglepetést tartogatott, mint gondoltam. Eddig nem is nagyon törődtem a pit-ben, a zenekar és a közönség között dolgozó fotósokkal, nekem oda úgysincs jogosítványom, ráadásul én két dolgot csinálok egyszerre: fotózok és az első sorból élvezem a zenét, jó az nekem úgy, ahogy van. Én ’B’-s fotójegyet kaptam, ami azt jelenti, hogy bevihetek fényképezőgépet, de semmi több. Legnagyobb meglepetésemre a Graveworm fotózása során vettem észre, hogy a pit-ben fotózóknak is ugyanolyan hupirózsaszín karszalagjuk van, mint nekem – hoppá, tegyünk csak egy próbát! Igen, beengedtek – szerintem a karszalagok kiadásánál szimplán összecserélték, hogy nekem mire is van jogosítványom, így kaphattam ’A’-s karszalagot. Ezzel egy másfajta dimenzió nyílt meg, és amikor explicite nem akartam az első sorban állni, akkor én is szépen mentem a többiekkel fotózni – más érzés, hogy nem nyom előre több ezer ember, neki a vaskorlátnak, nem rúgnak fejbe, miközben remegő kézzel célzok, és ami a legfontosabb, szépen nyugodtan körbe lehet járni a témát, és nem az van, hogy ha szar a szög, akkor nincs fotó. Ennek persze meg az a mellékhatása, hogy több ezer fotóval kellett dolgozzak, dehát ugye pontosan ezért akkreditáltak. Szóval a Graveworm jó volt, dallamos metál, még egyetemista koromban terepgyakorlaton hallgattam őket, akkor is tetszettek, most is, és a csapat nagyon közvetlen és jó fej volt: fellépés után, dedikálás előtt botlottam beléjük, össze is haverkodtunk. Az a nézetem, hogy az embereket csak a zenekarok érdeklik és nem a mögöttük lévő egyének, újra megerősödni látszott: a Graveworm nyolcvan százaléka ott keringett a rajongók között, egészen pontosan az őrájuk váró rajongók között, de senki nem ment oda hozzájuk, én voltam az egyetlen kivétel. A Wolfhearth-ot és az esti Swallow the Sun-t is utolérte a fesztivál végzete: a rettenetes hangosítás. A sajtós fiúkból annyit tudtam kinyerni, hogy van, aki saját hangmérnökkel jön, a többinek meg a hely ad szakembert. Gondolom, nem a környék legrosszabb hangtechnikáját rakták oda (bár a jobboldali színpad bal oldali hangfala folyamatosan recsegett), és ezt az is bizonyítja, hogy például az Emperor és az Amorphis remekül szóltak. A többi meg vegyesen, a Mayhem például kásás volt, és sajnos a döntő többség rettenetesen szólt. Nem elől, ahol a hangfalakra támaszkodva fotózom, ott ugye ez nem meglepő, de a keverő környékén is, és a színpadtól távol is meglehetősen ramaty volt a hangzás – lábdob, basszusgitár, ének, és a jobbik esetben mondjuk egy fél gitárt ki lehetett hallani. Ahogy a Graveworm levonult, én elindultam a sajtórészleg felé ellenőrizni, hogy pontosan mikor is van a dedikálás. A Josefov egyik belső udvarán az égre felnézve masszív, fekete felhők jelezték, hogy aznap jól tippeltek a meteorológusok. Péter barátom ekkor még a táborban tartózkodott: az ő elmondása szerint a táborlakók egy fekete falat láttak közeledni, apró fehér fodrokkal dekorálva. Gyorsan leeresztették a sörsátor oldalait, aztán kaszára-kapára, mindenki rohant az oszlopokat tartani, mert megjött a vihar, és a tornádó nem szerénykedett. Fent a fesztivál helyszínén mindenki próbált valami fedett helyre bejutni, én az egyik kazamatába mentem (a sörhöz közelebb könnyebben várakozik az ember), és ekkor jelentkezett az egyes számú mellékhatás: az áramszünet. A Josefov egy II. József-kori erőd, alagutakkal, terekkel, olyan, mint egy labirintus. Akik kint voltak, ide próbáltak bemenekülni, akik meg bent voltak, azok kifelé leskelődtek, hogy kint mi is történik – először csak a kijárat mellett álltak emberek, aztán a folyosó szélén, aztán a folyosó szélén állók mellett – így szépen be is dugult az összes járat, a kint levők nem tudtak bejönni a kíváncsiskodóktól, és prózai egyszerűséggel szarrá áztak a bejárattól fél méterre. A Sacred Reich koncertje félbemaradt, és megkezdődött a kármentés. Meglepően kevés tennivaló volt. A színpad két molinóját tépte le a vihar, meg maga a színpad felülete lett vizes, de ennyive sikerült megúszni, fél órával a vihar kezdete után már szólt is a Sacred Reich. A Brutal Assault szervezőinek becsületére legyen mondva, hogy innentől másodpercre pontosan ment le a program, csak 30 perc késéssel. A érdeklődők száma nagyon megcsappant, nagyjából lefeleződött, az eső felváltva csepergett és esett, a fesztivál területén azonnal tíz centi sár lett, és megjelentek a brit idióták. Én nem tudom, hogyan, talán a gyakorlat teszi, de pillanatok alatt sikeresen kiszúrom a ’brit legénybúcsúzó’ fesztiválos megfelelőjét – általában elmegy valami erre szakosodott boltba, vesz magának valami hülye ruhát, mondjuk beöltözik gólemnek, hülyére issza magát, és aztán azzal szórakozik, hogy a haverjait dobálja sárral, vagy belefekszik a pocsolyába. Ez a réteg – a végletekig szétszakadt angol társadalomban – valahol a szénbányász és a focihuligán között található. Volt egy ilyen srác a táborban is (szerencsére nem több), én csak a sörsátorban láttam folyamatosan részegen, és mint kiderült, természetesen valami segélyen élt, és azt repülte-itta el. A hasonló fazonok megjelenése nem tesz túl jót egy fesztiválnak sem, a Bloodstock Open Air-ből mostanra egy marha drága jelmezbált csináltak, ahol mindenki baromi nagy egyéniség – csak sajnos a java sík tapló –, és a végeredmény meg az, hogy fish and chips-et zabálva nézték az Immortal-t a színpad előtt a horgásszékben ülve, és sajnos a Brutal Assault megtette ebbe az irányba az első lépést. Az Einherjer-re annyian maradtunk, hogy a koncert első száma alatt szépen kényelmesen besétáltam az első sor közepére fotózni. Jók voltak, nagyon jók, lelkesen játszottak a maroknyi túlélőnek, de igazából ez már a vége volt a napnak: mindenki elfáradt, én is feladtam és kihagytam a Der Weg einer Freiheit-ot. Péter barátom ott volt, félig ébren, de nem nyert vele túl sokat: másnap délutánig teljesen használhatatlan volt a fáradtságtól. Szombat, itt a vége, fuss el véle, a munka java erre a napra maradt persze. Interjú Csihar Attilával, interjú az Amorphis-szal, ezen túl Mayhem- és Amorphis-koncert, Tsjuder, Tiamat, Ultha, és kora délutánra a francia Svart Crown. A franciák fellépésére felsétáltam, aznap már csak rövidezve – lehűlt az idő, a franc kívánja a hideg Pilsner-t főleg úgy, hogy tíz percenként mehetek brunzolni tőle. Gondolom, nem csak én voltam az egyetlen, aki ezt a stratégiát követte – volt olyan bár, ahol szimplán elfogyott a slivovica.   A Svart Crown jó volt, nagyon javaslom a francia versenyzőket, koncert után lehetett velük pacsizni, közvetlen banda, tényleg. Amivel viszont meg voltam lőve az az, hogy mit is csináljak délután – a Tiamat este nyolckor kezd, onnantól műsor van hajnali kettőig, másnap pakolás, meg kéne próbálni aludni kicsit. Így lesétáltam a táborba, persze minden volt, csak alvás nem, majd vissza Tiamat-ra hallgatni és fotózni.   Igazából soha nem éreztem, hogy a zenekar a szívem csücske lenne, de a Wildhoney azért egy jelentős album, kíváncsi voltam, hogy mi lesz ebből – akárcsak az Emperor vagy a Mayhem, a Tiamat is album-újra-bemutatóra jött. Semmi nem lett, illetve majdnem semmi. Ez az album nappal, szabadtéri fesztiválon, közepesen szar keverés mellett tökéletesen élvezhetetlen. Este, egy pici helységben, talán stúdióban, ahol a megfelelő hangulat megteremthető, ott szerintem üt; sajnos azt kell mondjam, hogy ez a fellépés volt számomra a leginkább csalódást okozó. Tiamat után azonnal Zhrine az Oriental színpadon, annyian voltak, hogy lépni nem lehetett. Innentől számomra felgyorsultak az események, a zenekar fotózása után meghallgattam pár számot (tulajdonképpen jó volt, de ha hallani lehetett volna rendesen, az még inkább segített volna), majd nyomás interjúzni Tomi Kouvisaari-val (Amorphis). Ez gyorsan lement, így futhattam is Tsjuder-re, fotózás, legnagyobb megelégedésemre játszották a Ghoul-t (egyik kedvenc, játszom is), de sajnos az ő keverésük is teljesen kukás volt. A Tsjuder felénél el kellett jöjjek, mert kezdődött az Amorphis, de azért végigpróbálgattam, hogy honnan lehet egyáltalán hallani valamit– lassan elindultam a színpadtól, és amikor a koncertsátor hosszának triplájánál jártam valahol a fesztiválterület közepén, feladtam: ez torz, és mindenhol túl hangos. Nagyon sajnálom, mert szerintem nagyon jók, de azzal a zenével nem nagyon tudok mit kezdeni, amit nem hallok.   Az Amorphis fantasztikus volt. Tavaly voltak itt Manchester-ben a Sound Control-ban, ahol fogalmam sincs, hogy milyen hangtechnikát építettek be, de olyan jól szóltak, hogy az valami hihetetlen. Ezt a mutatványt itt is tudták (pedig a ’recsegős’ színpadon léptek fel), Tomi Joutsen hangja mind a tiszta éneknél, mind a hörgésnél fantasztikus, szerintem a fesztivál második legjobb koncertje volt (de csak azért, mert az Emperor definíció szerint ez első). Egy öröm volt őket hallgatni, és a felhasználói élményt még azzal lehetett volna fokozni, ha elhangzik a Black Winter Day is – dehát mindent nem lehet egyszerre. Lassan közeledett a műsorzárás ideje, azaz a Mayhem fellépése. Csihar urat még előző éjszaka kerestem, hogy akkor az interjút hogyan és mikor tudnánk megoldani, reggel hatkor jött is a válasz, hogy ők még Máltán vannak, de jönnek, ahogy tudnak, és ebből azért már lehetett sejteni, hogy ez nem az a nap, amikor mindenféle hülye kérdésekkel kellene őt fárasztani. Nekem idén hihetetlen mákom van, ahogy kétszer buktam be a Batushka fellépését, úgy volt szerencsém kétszer látni a De Mysteriis Dom Sathanas album-újra-bemutatóját. Az eredeti, az albumot felvevő társaságból csak ketten álltak a színpadon (Attila és Jan Axel Blomberg), de a show nagyot ütött. Igazából nem is a vizuális dolgokra gondolok – gondolom, láttad a pesti fellépést, gyakorlatilag ugyanazt a show-t nyomták le. Ami nagyon megragadott újra az az, hogy ez a zene a maga nyerseségével mennyire beteges és gonosz, pedig semmi igazán bonyolult nem történik. Maga a zene egyébként nem egy ember munkája, 1987 és 1993 között íródott az album, és a fél norvág black metal szcéna dolgozott rajta: alapértelmezésben Øystein Aarseth, Per Yngve Ohlin, Snorre Ruch, Christian Vikernes, Jørn Stubberud és Jan Axel Blomberg keze biztosan benne van a dologban, de természetesen mindenki másképp emlékszik, ki mennyit tett hozzá – de ez már történelem. Itt most valami nagyon frappáns zárszónak lenne hely, mondjuk olyasminek, hogy jó volt, de igazából majd amikor az Emperor a Curse you all men-nel fog kezdeni két év múlva, az mekkora állatság lesz már. Számomra a mérleg egyértelműen pozitív, volt Emperor ugye, aztán volt egy csomó jó kis koncert, sikeresen kiépült pár kapcsolat is, amik a jövőben még hasznosak lehetnek. Lélekben felkészülve érkeztem, és nem az volt, hogy amire ráhangolódtam a fesztiválra, addigra már újra a prágai reptér várójában találom magam. Egy ciklus kezdődik újra, 51 hét várakozással, de még ez is túlélhető valahogy. A legnehezebb igazából azt a kontrasztot, azt az éles váltást elviselni, amit a szabad fesztiválozós légkörből a céges életbe történő visszatérés jelent: egyik nap még a reggeli sörödet iszod a földön ülve a napsütésben, terepszínű gatyában, pentagramos pólóban, közben szól a metál a háttérben, másnap pedig már egy neonfényes irodában rohadsz, valami elmebeteg szabályzat által meghatározott jelmezben, és olyan munkákat csinálsz, amit a feladat agyatlan droid kitalálója sem ért, de legalább értelme sincs, és tulajdonképpen az egész világ remekül el is van nélküle. És erre csak annyit tudok mondani: Curse You All Men! BRIEF SUM: New year, new Brutal Assault. Decision to participate this one was done last year right after the previous one when Emperor has been announced as headliner. Excellent organisation, everything working as fine as possible, little but intensive, those are the main advantages of the festival. Numerous world famous bands like Emperor, Amorphis, Tsjuder, Mayhem, Samael, and also little ones like Ultha or Zhrine gave a multicultural palette of the metal music. Highly recommended to go and see you guys there next year!

Három kontinens négy folk metal zenekara érkezik a Dürerbe augusztus 28-án!

p, 08/18/2017 - 08:49
Az Old Buso Productions rendkívüli nyárzáró és őszindító bulira invitálja a folk és pagan metal vonulat kedvelőit. Augusztus 28-án Budapestet is eléri az Asgaardian Events Európa-turnéja, mely 3 kontinens 3 zenekarával érkezik a Dürer Kert kisszínpadára! Románia vezető folk/epikus metal zenekara mellett Tunézia és Ausztrália egy-egy nagyszerű csapatát és egy hazai vendégzenekart is megtekinthetünk mindössze 1990 forintért. A 7 órai kapunyitás után nem sokkal hazánk egyre elismertebb viking metal zenekara, a Kylfingar csap a húrok közé. E bulira nem csak készülő lemezük dalaival, de egy komolyabb meglepetéssel is készülnek: bemutatkozik új muzsikusuk, aki többek közt hegedűjátékával színesíti majd a csapat eposzait. A jászsági kölpények után Észak-Afrika normannjai lépnek színpadra: Magyarországon először játszik a tunéziai Ymyrgar! A csapat a legtöbb afrikai zenekarral ellentétben, nem arab-berber népzenéből merít, hanem az észak-európai epikus black metal, melodeath és viking folk elemekből táplálkozik, érdekes színfoltot képviselve az estén. Az Ymyrgar hordája első lemezét, a The Tale As Far-t hozza el hozzánk. Őket követi Románia egyik legismertebb metalzenekara, a Bucovina. A zenekar már 17 éve létezik és a román mellett a nemzetközi színtéren is igen komoly hírnévre tett szert az utóbbi években. Hazánkba azonban most érkeznek először a „tradicionális folk heavy black metal” kelet-európai zászlóvivői, így egy igazi best of szettre számíthatunk tőlük. A fennkölt dallamok után a zárás könnyedebb lesz: rumivós, korsólengetős himnuszokkal tér vissza hazánkba a dél-tengeri Lagerstein legénysége. 2013-ban nagyszerű hangulatú bulit adtak az Alestorm és az Ex Deo előzenekaraként – ezúttal sem számítunk kevesebbre. Az ausztrál kalózmulató méltó lezárása lesz az éjnek és felvezetője az őszi koncertszezonnak! A hétfői napra tekintettel a koncertek korán kezdődnek és éjfél előtt véget érnek, érdemes lesz tehát időben érkezni! Az est tervezett menetrendje: 19:00 – kapunyitás 19:20 - 20:00 – Kylfingar 20:20 - 21:00 – Ymyrgar (TUN) 21:20 - 22:20 – Bucovina (RO) 22:40 - 23:30 – Lagerstein (AUS) Kylfingar: - Jötünheim Kürtjei: https://www.youtube.com/watch?v=rK93DOamfSA - Örök Vadászat: https://www.youtube.com/watch?v=R-3X1XTSUKI Ymyrgar: - Hall Of The Slain: https://www.youtube.com/watch?v=X92SUyzWOVI - Dawn Of Time: https://www.youtube.com/watch?v=0uCFyzWRjVU Bucovina: - Asteapta-ma Dincolo de Moarte: https://www.youtube.com/watch?v=5Dx5p3a4yCc - Spune tu, Vant: https://www.youtube.com/watch?v=JCoh2ibRVK4 Lagerstein: - Drink The Rum: https://www.youtube.com/watch?v=YoJLiHP7XNc - Land Of Bundy: https://www.youtube.com/watch?v=4lRzcWjVIiw A koncert hivatalos FB-eseménye: https://www.facebook.com/events/409271516095771/ A rendezvény házigazdái az Old Buso Productions és az Asgaardian Events, fő támogatója a Folk Metal Hungary.

Church of Void Interjú

sze, 08/16/2017 - 18:23

(scroll down for English Version) A kérdésekre Magus Corvus válaszolt. Szia! Hogy vagy? Helló! Remekül, köszönöm! Pillanatnyilag egy buszon ülök és délre utazom, egy tó melletti tanyaházig. Remélem, hogy végre valami nyugalmat találok. A Church of Void a második albumát fogja szeptemberben kiadni. Mit várhatnak a rajongók? Azok számára, akik már hallották a korábbi erőfeszítéseink eredményeit, ismerősnek fogják hallani, biztos vagyok benne. A mi zenénk alapvetően lassú doom, közepes tempójú riffekkel, dallamos szólókkal és a feszes ritmussal, ahogy ez a szívünkből jön. Vannak jelentős különbségek az utolsó album és az első album, a Dead Rising között? Mindannyian egyetértünk abban, hogy ez egy egészen egységes album. A legjelentősebb különbség talán az ének használata, ugyanis az első album felvétele során már nem volt időnk a stúdióban, mivel az ének az utolsó rész, amit rögzítünk. Ezúttal máshogy alakítottunk egy csomó mindent, és ez több időt hagyott nekünk a kórus és az ének számára. Emellett mindenki énekel ezen az albumon. Figyelembe véve, hogy mennyi vendégzene van a Dead Rising-en, ezúttal sokkal kevesebbet hívtunk meg: egészen pontosan egyet sem. Hogyan írtátok a zenét? Néhány dalt már bemutattunk a Dead Rising után, így rengeteg időnk volt játszani ezeket a dalokat. A legutóbbi anyagot nagyon aktívan próbáltuk a stúdió előtt, így végül világos képet kaptunk, hogy mi is a tennivalónk a dalokkal. A szokásos körülmények is megváltoztak a stúdióban, ez is nagyon kreatívan hatott ránk. A Church of Void-ban mindannyian közösen írjuk a zenét is és a szövegeket is, a zenekar öt dalszerző együttese, amire nagyon büszke vagyok. Én ezúttal inkább a szövegek írására koncentráltam, mint a zenére. Nagyon megragadott az album borítója - csak az arc egy része. Mit is ábrázol, és ki az alkotó? Akárcsak a korábbi lemezeinknél, Warlock és én vagyunk a tettesek. Ha ismered korábbi kiadásaidat, akkor hamar rájössz, hogy ez egyenes folytatása a korábbi stílusnak. Ez az új albumfedél egyfajta reflexió a 2012-es Winter is Coming-ra, mivel mindkettőt egy filmből vettük. Nem pontosan ugyanaz a gondolat, de sok közül kedvencünk. Van egy ehhez hasonló visszautalás a Dead Rising videóinkban is, csak ezúttal ez sokkal direktebb. Készítettetek egy klipet a World Eater számhoz, ami tényleg nagyszerű (és a Dead Rising meg egyszerűen zseniális). De miért is készültek ezek a videók ezekhez a dalokhoz? A lemezkiadó abban az időben (azaz a Svart idején) szerette volna, hogy promóciós filmeket készítsünk a dalainkhoz, és teljesen logikusnak tűnt egy új videó készítése az új albumhoz. Vannak tervek további klipekkel kapcsolatban? Igen, beszéltük is egymás között, hogy készítsünk egy második videót is az albumhoz. Számomra az új album legjobb dala a Lovecraft, beleszerettem első meghallgatásra! De lenne egy kérdésem a dal második felét illetően, mert úgy hangzik, mint egy nagy improvizáció, ahol az egész zenekar jammelt egyet. Igazam van vagy, teljesen más módon íródott a dal második fele? Nos, igazad van. Már a kezdetektől fogva teljesen világos volt, hogy akusztikus outro-t fogunk rögzíteni, és ez természetesen a stúdióban kapta meg a végleges formáját. Néhányan úgy vélték, hogy ez egyfajta főhajtás a Black Sabbat tiszteletére, tiszteletadás annak, hogy megszabaduljanak az elektromos cuccoktól. És mi a helyzet a koncertekkel? Hol láthatnak titeket a rajongók? Jelenleg az egyetlen esély, hogy élőben meghallgassunk minket, az-az Unta Kauan-fesztivál szeptemberben Finnországban. Angliában, Észtországban és Svédországban játszottunk Finnország mellett, és nagyon élveztük, amikor külföldön játszottunk. Nem látok okot arra, hogy miért nem mehetnének a dolgok hasonlóan a jövőben is. A zenétekben olyan legendás zenekarok hatásait vélem kihallani, mint például a Pentagram és a Saint Vitus. Melyek azok a zenekarok, amelyek a leginkább inspiráltak titeket? Nagy megtiszteltetés számunkra, ha ezeket a zenekarokat hallod ki a dalainkból. Ez a két zenekar hatott rám a leginkább a Reverend Bizarre és a Black Sabbath mellett, de természetesen sok más hasonló zenekar és műfaj is hat ránk. Sokszínű a zenei hátterünk is: black metal, rock, hardcore punk és sima metál egyszerre, és azt hiszem, ez hallható is a dalainkon. Elmondanál nekünk valamit a zenekaron túli személyes életedről? Örömmel mesélek személyesen, ha eljössz valamelyik fellépésünkre! Rendben, ez volt az utolsó kérdés. Köszönjük az interjút, és ha szeretnél valamit megosztani rajongóinkkal, akkor itt a lehetőség! Köszönjük a kérdéseket! Kitüntetettnek érzem magam, ha valakit érdekel az, amit csinálunk. Hallgassatok doom-ot, és támogassátok a zenekarokat: vásároljátok az albumokat, és menjetek el a koncertekre! Hi! How are you? Hello! I’m fine. At the moment I’m on a bus travelling South, to a cottage by the lake. Hoping to find some peace of mind. Church of Void will release their second album this September. What can fans await from it? To those who’ve heard our previous efforts will hear something familiar in a more coherent form, I’m sure. All of our trademark elements are there- varied forms of doom with mean riffing, melodic solo guitar work and our tight rhythm section battering from the bottom of their hearts. Are there some significant differences between the last album and your first album Dead Rising? All of us agree that it’s more solid album as a whole. The most significant difference must be the use of harmony vocals, we really hadn’t have the time in the studio as usually vocals are the last part we record. This time we did things differently and that left us more time for the choir and harmony vocal arrangements. Also, every one of us is singing on this album. Considering the amount of guest musicians on Dead Rising there’s less this time. none, to be precise. What was the way of creation? We have been performing some of the songs already after Dead Rising came out so we’ve had plenty of time to play these songs. the more recent material was intensely rehearsed before entering the studio so we had a clear vision what to do with our song. As usual some arrangements changed in the studio, it’s a very creative space. All of us contribute musically and lyrically in Church of Void, it’s a band of five songwriters which I’m extremely proud of. This time I concentrated more on writing lyrics than contributing music. I was also interested in cover of album - just part of a face. What this one is for and who is author? Just like on our previous pieces on our discography, Warlock and I are responsible for the artwork. If you’re familiar w/ our previous releases, you’ll realise that this is part of the same continuing style of ours. This new album cover could be seen as a nod to our first EP, Winter is Coming (2012) since both are taken from a movie. Not the same one though, but our favorite ones, among many. There’s a similar reference in our video Dead Rising as in our new album cover, only this time it’s more direct. You have made a video for song World Eater, and it is really great(and Dead Rising is simply genial). Why videos were made to these songs? Our record label at that time (Svart) Wished that we’d make promo films for our songs and it seemed logical to make a new video for the new album as well. Are there plans with any kind of videos? Yes, there’s been some discussion among the band members to produce a second video for this album. For me, the best song on the new album is Lovecraft, I loved it for the first listening! But I would like to ask on second half of the song as it sounds me like a great improvisation from studio, having the whole band like jamming. Am I right or it was create in totally another way? Well, you’re kind of right. It was clear from the beginning that we’d record an acoustic outro for it. Of course it was shaped in the studio to its final form. Some may hear it as a homage to Black Sabbath and their tendency to breah out from the electric stuff. And what about concerts? Where could fans see you? At the moment the only chance is to hear us play live is Unta Kauan-Festival in Finland in September. We’ve played in England, Estonia and Sweden alongside Finland and we have enjoyed a lot playing abroad. I see no reason why we couldn’t do something similar in the future. In your music I can hear some influence from legends such as Pentagram and also Saint Vitus. What are the main bands that inspired you to play music and influence you the most? If you hear those bands in our music, I’m deeply honored! Those two bands are the main core in my doom influences aside from Reverend Bizarre and Black Sabbath. of course there are plenty of other bands and Genres that influence us. We have musical backgrounds in black metal, rock, hardcore punk and metal in general. I guess that can be heard on our songs as well. Could you tell us something about your personal life beside the band? I’ll gladly tell you that in person, when you come to see our show! OK, that's the last question. Thank you for the interview, and if you want to share something with our fans please take this opportunity :-) Thank you for your questions! I feel priviledged when some is interested in what we do. Doom on and support bands; buy albums, go to gigs! -Magus/Church of Void WEG: https://www.facebook.com/churchofvoid/

Altarage – Fold Eksis (official premiere)

sze, 08/16/2017 - 16:00
Az ALTARAGE pontosan azt hozza, amit az őket körülvevő underground zsongás ígér. Második teljes albumuk, az „Endinghent” csak úgy tobzódik a sötét és disszonáns death metál dühben, mely kapásból gonosz gondolatokat ébreszt hallgatója elméjében. Megzabolázhatatlanul lélekzúzó hangzásuk a gyengébb elméket egyenesen félelembe taszítja. Keveset tudni erről a titokzatos death metál kollektíváról azon kívül, hogy Bilbao-ból valók, mely Spanyolország baszk részének legnagyobb városa. 2015-ben az ALTARAGE kiadott egy demót egyszerűen megjelenésének évét adva címnek: „MMXV” – az anyag feszült érdeklődést keltett az extrém metál színtérben az egész világ körül. A kiadványt 2016-ban a „NIHL” néven debütáló első teljes lemezük követte, mely pozitív visszhangot kapott kritikusoktól és rajongóktól egyaránt. Az ALTARAGE most visszatért, hogy könyörtelenül a rémálmok és kifacsart jelentések éjsötétjébe rántson. Az „Endinghent” saját szavaikkal élve a végzet gyermekeit hívja a teljes semmi elérésére. Üdv a szonikus sötétség új dimenziójában. Tracklist: 1. Incessant Magma (5:58) 2. Spearheaderon (3:56) 3. Cataclysmic Triada (3:33) 4. Fold Eksis (3:03) 5. Rift (4:56) 6. Orb Terrax (4:06) 7. Weighteer (6:31) 8. Barrier (4:38)

Altarage Endinghent Megjelenés: 2017. október 13

Elérhető formátumok: Digipak CD Vinyl LP különböző színekben

www.altarage.com www.facebook.com/Altarage www.facebook.com/seasonofmistofficial

A Sear Bliss lesz az Amon Amarth vendége a Barba Negra Track-ben!

k, 08/15/2017 - 21:01
Tavaly decemberi nagysikerű Barba Negra Music Club-os koncertje után augusztusban visszatér hozzánk az Amon Amarth. A legutóbbi konceptlemez, a Jomsviking dalait ezúttal a Barba Negra Track színpadán prezentálja majd a svéd viking metal banda, ráadásul teljes headliner programmal és a legnagyobb fesztiválokon megszokott látványos show-val és díszlettel készülnek a hazai rajongóknak. "A Jomsvikingek a viking hadtestek egyik legendás egysége voltak, akikről számos monda kelt életre a csatatéren. Könyörtelen és halálos harcosok voltak, akik egyetlen nagyon egyszerű alapszabályt követtek: soha ne mutass félelmet!” – mesélte Johan Hegg frontember. https://youtu.be/qw5G6fF-wqQ Az est hazai vendége az új stúdióalbumán az osztrák Pink Noise stúdióban Scheer "Max" Viktorral dolgozó Sear Bliss lesz. Az egyébként élőben itthon nagyon ritkán látható legendás black metal csapat koncertje így szintén kuriózum. https://youtu.be/Y72EWvxrdvM VIDEO: www.facebook.com/hammerworld/videos/1856998090981239/ FACEBOOK esemény: www.facebook.com/events/475241219488098/ ❒ A Barba Negra és a Hammer Concerts bemutatja: AMON AMARTH Jomsviking turné Vendég: Sear Bliss 2017.08.23. Budapest Barba Negra Track ❑LINKEK: www.facebook.com/OfficialAmonAmarth/ www.amonamarth.com/ www.facebook.com/searblissband/ www.searbliss.hu/

Whispered és Black Therapy a Wintersun előtt szeptemberben!

k, 08/15/2017 - 20:44
Mint arról már korábban hírt adtunk, The Forest Seasons címmel, öt év kihagyás után új albummal jelentkezett a finn epic-metal banda, a Wintersun, a lemezt pedig  a megjelenést követően, ősszel meg is turnéztatják. A körútnak lesz budapesti állomása, szeptember 22-én a Barba Negra-ban, most pedig már az sem titok, hogy a zenekart a Whispered és a Black Therapy kíséri majd. Előbbi az északi melodikus metal-t keveri japán folk és szimfonikus elemekkel, ezzel létrehozva a finn "szamuráj metal"-t - ahogy ők nevezik - ,míg az utóbbi a klasszikus melodikus death metal vonalon mozog egyenesen Olaszországból. Whispered: Strike! www.youtube.com/watch?v=qPIPy8sqvHU Black Therapy: In The Embrace Of Sorrow, I Smile www.youtube.com/watch?v=NY2U_9gC7Vg ❒ A Hammer Concerts bemutatja: WINTERSUN - FOREST TOUR 2017 + Whispered + Black Therapy  Budapest, Barba Negra Music Club 2017.szeptember 22. péntek ❒ FACEBOOK esemény: www.facebook.com/events/118095965455143/ ❒ LINKEK: www.facebook.com/wintersun/ www.facebook.com/whisperedband www.facebook.com/blacktherapyband/ ❒ JEGYEK / TICKETS: Elővétel - július 17-től: 5999 Ft Helyszín: 6999 Ft ❒ JEGYELŐVÉTELI PONTOK // PRESALE POINTS: ➽ Barba Negra www.barbanegra.hu/kapcsolat ➽ Hammer Zenebarlang ➽ Headbanger ➽ CD Pince ❒ JEGYLINK / ONLINE TICKET LINKS: musicclub.barbanegra.hu/wintersun-forest_tour_2017_20170922 www.ticketportal.hu/event.aspx?id=48414 broadway.jegy.hu/program/wintersun-forest-tour-2017-82093/387928

Pennhurst a Dürerben

k, 08/15/2017 - 20:33
A Budapesti illetőségű, zárt osztályról szabadult Pennhurst tagjai, újra kiszabadulhatnak! A 4 fal között felgyülemlett feszültség levezetésére, a Dürer kertet szemelték ki augusztus 18-i dátummal! A koncerten a Lifehack, Planet Void és a Lost Continent is fellép majd, megalapozva a kellő hangulatot! A beteglátogatás facebook eseménye: https://www.facebook.com/events/1933897880223245/

Oldalak

Rockhírock

  • 2019, március 10

    A Karthago együttes eddigi 39 esztendős rockzenei munkássága, - minden idők legrégebben együtt muzsikáló tagjaival,- egy elképesztően tartós és töretlenül sikeres történet. Több évtizedes pályájuk abszolút egyedülálló és nem csupán Magyarországon, hanem

  • 2019, március 8

    Szűcs Antal Gáborral, a Dinamit gitárosával beszélgettünk

    -1979-ben a Dinamit két kislemezt is kiadott. Egyszerre két kislemezt nem volt szokás kiadni….
    Talán ezzel a két kislemezzel kezdődött, hogy a Dinamitra rásütötték az „állami

  • 2019, február 9

    "Az életmentő eljárás hangszalag sérülést okozott, amelynek maradandó károsodása még nem világos"

    A Fleetwood Mac gitárosa Lindsey Buckingham sürgősségi nyitott szívműtéten esett át a múlt héten, és zenei karrierének jövője kétséges

  • 2019, január 30

    Egészen meglepő helyről érkezett megerősítés arról, hogy valóban Brian Johnson énekel majd az AC/DC készülő új albumán: a frontember a Terrorizer tagjainak vallott színt egy repülőtéren a témában.

    Meglepő bejegyzést tett közzé

  • 2018, december 2

    Hogyan viszonyult a hatalom a rockzenéhez? Milyen hatást váltott ki egy nyugati zenekar fellépése? Hogyan működött a könnyűzenei cenzúra? Milyen lehetőségei voltak egy rockzenekarnak a Kádár-korszakban? 
    Többek között ezekre a kérdésekre is

Oldalak