Edda művek

Edda Művek Miskolc

http://les80rock.lapunk.hu/tarhely/les80rock/kepek/100224eddapm82_01.jpg

Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett - senki nem tudja pontosan a dátumot - amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt. Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.
A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) került a posztra, majd kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József hazaköltözött Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az Ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.
1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogii rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott.

"A turné még zajlott, de ezek után egyre fagyosabb légkörben, aztán Pataky kitalálta, hogy legyen egy búcsúkoncert, búcsúzzanak szépen a közönségüktol. Slamó ezt sem akarta, de aztán sikerült rábeszélni. Szeptember végén egy újabb koncert a Budai Ifjúsági Parkban, de ekkor a közönség még nem sejtett semmit az egészbõl, viszont a december 3-4-i Egyetemi színpadi koncerteken elejétõl a végéig azt skandálta a közönség ütemesen, hogy „maradjatok együtt".A közönség szeretete ekkor már kevés volt, 2 héttel késõbb hivatalosan is elbúcsúztak hatalmas táboruktól.
Természetesen az ország minden részébol özönlöttek a rajongók, a jegyüzérek többszörös áron adták a belépõket, végül jóval többen zsúfolódtak be a miskolci Városi Sportcsarnokba, mint amennyi a hivatalos befogadó képessége. 2 óra 40percen keresztül szóltak az Edda dalok, szinte mindhárom nagylemez anyagát eljátszották, megszólaltak azok a dalok, amik 79-tõl 83-ig rendszeresen felcsendültek, de lemezre nem kerültek, érkeztek vendégek (Csapó György, Darázs István, Róna György, Török Ádám, Frenreisz Károly és Papp Tamás). A koncert végén magnóról megszólalt „A játék véget ér" és a közönség együtt zokogott 4 Eddással."

A játék véget ért :

EDDA művek -- Kölyköd voltam
Magyar rocktöténeti dokumentumfilm:

Rockhírock

  • 2017, július 20

    Chester Bennington 41 éves volt, és évek óta küzdött alkohol-, és drogproblémákkal.

    A hírt először a TMZ osztotta meg, a lapnak a Los Angeles-i rendőrség erősítette meg, hogy helyi idő szerint csütörtök délelőtt 9 órakor találtak rá az énekes holttestére,

  • 2017, június 25


    Az earMUSIC kiadó gondozásában The Last Night Of The Electrics címmel július 14-én jelenik meg a brit rock legenda Status Quo koncertanyaga. Az anyagot a tavalyi évben rögzítették, a Status Quo nagyszabású, érzelmileg felfűtött londoni koncertjén, a világhírű

  • 2017, június 16

    Sting brit énekes, dalszövegíró és Wayne Shorter amerikai jazzszaxofonos, zeneszerző kapja idén a zenei világ Nobel-díjaként emlegetett svéd Polar-díjat.

    A híres énekes-dalszerző a kivételes művészi teljesítményekért járó zenei Polar-díjat XVI. Károly

Oldalak