Hard Rock Magazin

Feliratkozás Hard Rock Magazin hírcsatorna csatornájára
Frissítve: 3 óra 54 perc

Thunder – „Csináltunk már pár élő felvételt az évek alatt, de határozottan ez lett a legjobb mind közül”

k, 02/20/2018 - 07:48

Új koncertfelvétellel jelentkezik a Thunder márciusban, amiről most a Backstreet Symphonyt hallgathatod meg a hajtás után.

tovább

We Sell The Dead – Hallgass bele az összes dalba!

k, 02/20/2018 - 07:34

Pénteken jelenik meg az egykori és jelenlegi In Flames, Firewind és HIM zenészeket a soraiban tudó We Sell The Dead debütalbuma, amiről a korábban bemutatott dalok után most az összes szerzeménybe belehallgathatsz.

tovább

Blaze Bayley – Újabb ízelítő a trilógia befejező részéből

k, 02/20/2018 - 07:14

Március 2-án jelenik meg Blaze Bayley új szólólemeze, a ’The Redemption Of William Black’, mely a pár éve útjára indított trilógia befejező epizódja. A hajtás után egy újabb részletet hallgathatsz meg a műből.

tovább

Óriás – Szöveges videón érkezett egy kiadatlan dal

k, 02/20/2018 - 06:59

A YouTube-on tette közzé a csapat az eddig meg nem jelent dalt, ami a ’Minden villany ég’ című tavalyi nagylemezről maradt le. A Menjetek már el szövegvideója a hajtás után érhető el.

tovább

Frank Hannon: From One Place... To Another Vol.1

h, 02/19/2018 - 10:07
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2018
Kiadó: 
Pledge Music
Weblap: 
http://frankhannon.com
Stí­lus: 
southern rock / country
Származás: 
USA
Zenészek: 

Frank Hannon – gitár, ének
Duane Betts – gitár, ének
Matthew Nelson – gitár, ének
Gunnar Nelson –gitár, ének
Paul Jackson – gitár, ének
Ron Keel – gitár, ének
Roger Fisher – gitár
Tommy Curiale – dob
Alyson Kimball – vokál

Dalcí­mek: 

01. Blue Sky
02. Call Me The Breeze
03. Under The Milky Way
04. Jim Dandy To The Rescue
05. You're My Best Friend
06. Garden Party
07. Sunrise In Texas
08. I Hear Ya Knockin'
09. Joy To The World
10. Four Letter Word 

Értékelés: 

Egyik kedvenc bandám, a Tesla alapítója és gitárosa a sokadik szólóprojekttel próbálkozik, és a múltkori borús anyaghoz képest a beharangozó nóta és az infók ismeretében lazább és könnyedebb műre lehetett számítani. És ahogy a reklámszlogen mondá: „Így is lett!” Nagy örömömre szolgál, hogy a southern és a country kies mezejére lépett, ami nem meglepő, ha az emberfiának a legendás Allman Brothers Band alapító tagja az apósa. Saját örömére – meg persze a papa biztatására – összegyűjtött kb. 30 dalt, amiből végül tíz került a lemezre. A fent említett műfaj prominens szereplői segítették hősünket az autentikus érzést és hangzást összerakni.

Alapvetően a lemez egyfajta főhajtás a műfaj '60-as, '70-es évekbeli legendái előtt, de a közelmúlt és napjaink előadói is szerepet kaptak. Lényegében nem akarja az eredeti műveket átformálni, csak ízlésesen tálalni és saját receptje szerint fűszerezni. A stúdióban remek munka folyt, hiszen a barátok és meghívott zenészek nemcsak zenei tudásukkal, hanem a műfajra jellemző lazasággal is segítették Frank bátyót.

Van egy amcsi mondás, miszerint a Bar-B-Que nemcsak kaja, hanem egy életérzés, mivel kell hozzá hús, köret és egy jó társaság. Ez az album virtuális gasztronómiai utazás: az étlapon van előétel, koktél, puhára főtt oldalas jól megfűszerezve, erdő mélyén, zugiban főzött whisky és az elmaradhatatlan desszert. A jó társaság pedig adott a kitűnő muzsikusoknak köszönhetően.

Az első három nótában igazi déli ínycsiklandozó falatokként támadják ízlelő bimbóinkat az újramelegített dalok, ízlésesen megfűszerezve, jól nyakon öntve titkos recept szerint kikevert szósszal. Az önmagukban is zseniális nóták a stúdió adta lehetőségeket kihasználva, a dalok szerkezetén mit sem változtatva frissen, üdén kerülnek terítékre. A fűszereket helyettesítő autentikus hangszerek: bendzsó a Blue Sky-ban és steel gitár a Lynyrd Skynyrd örökbecsű dalában, a Call Me The Breeze-ben. Ezek adják meg az alaphangot, a szószt pedig Paul Jackson mívesen kidolgozott gitárszólója testesíti meg.

Ezt követően a grillben puhulva átjárja a füst  az „égi tejutat”, időt hagyva, hogy a csontról leváljon a hús, miközben nagyokat hallgatva révedünk a magunk mögött hagyott múltba. A joint és a mélabús dalocska letargikus hatása alól jófajta energiaital zökkent ki minket: egy jópofa boogie, a Jim Dandy To The Rescue. A dal hihetetlen intenzitással robban be az éterbe, hogy a vendég Alyson Kimball vokálozása és fantasztikus szaxofon szólója emelje a színvonalat. (Nálam ez a lemez egyik csúcspontja.) Ezután jön a kakukktojás: a Queentől a You're My Best Friend, amit sikerült úgy átgyúrni, hogy a redneck farmerek is vidáman dudorászhassák traktorjaikon zötykölődve.

Eljött a sörözés ideje, miközben a Nelson ikrek hathatós közreműködésével beindul a Garden Party, amit még apuci dudorászott anno klasszikus country stílusban. Megelégedésemre újra szól a steel gitár, és a vokálok is ott és úgy szólalnak meg, ahogy kell. A terítékre került Sunrise In Texas, a Blackberry Smoke gyönyörű balladája valahogy kilóg a többi közül. Kedvenceim pedig, de hagyni kellett volna még időt, hogy érlelődjön a pácban. (Különvéleményem, hogy egy Creedence Clearwater Revival nóta jobban illeszkedett volna a koncepcióba.)

A kerti ünnepség végére elkészült a koktél: jól összerázva a limonádé, tüzes víz és jófajta gyógykészítmények egyvelege a háborgó gyomor csillapítására, hogy össznépi jókedvbe csapjon át az album utolsó harmada, ahol olyan slágerek sorakoznak, mint az I Hear Ya Knockin’, amit számos legenda dolgozott már fel több-kevesebb sikerrel. Ebből a trióból stílszerűen a hab a tortán a Joy To The World. A The Metal Cowboys frontembere, Ron Keel segítségével sikerült az alapvetően gospel nótát felturbózni. A levezetésben pedig a nagy tálca amerikai pitét az ikonikus legenda, Willie Nelson fia, Lukas teszi emészthetőbbé a Four Letter Wordben. A mulatságnak vége, kaja-pia elfogyott, de a dalok még sokáig ott motoszkálnak az agyamban, hogy még napokkal később is dudorásszam.

Szerző: Angus2

Összegzés: 

Ezt a fajta zenét nem lehet tanulni, ehhez ott kell születni, élni, létezni. A világnak ezen európai szegletében kevés embernek adatik meg az efféle érzés. De én azt mondom, szokásos magyar agyafúrtsággal több ezer kilométerrel arrébb is lehet érezni és élvezni. Várjuk meg a tavaszi szellőt, a virágok bódító illatát, majd vegyük elő a bográcsot, fényezzük ki, szalonnasütőinket helyezzük készenlétbe, tegyük az ablakba a hangfalakat, csavarjuk rá a hangerőt és adjuk át magunkat a közel 45 perces örömzenének! Ha teljes átélést tanúsítunk, a szelek szárnyán elrepülhetünk a redneckek földjére. Tégy egy próbát és az érzés megfizethetetlen lesz! „Southern-country” válogatás ez a javából! Semmi világmegváltás, Frank Hannon csak örömködik a barátaival. Ha majd kipihente magát, akkor szóljon a teslás haveroknak, hogy ugorjanak össze és csináljanak egy kemény hard rock lemezt!

Dátum: 
2018. február 12
Pontszám: 
7
Szerző: 
olvasó

Iron Angel – Ministry Of Metal: új dal a harminc év után érkező albumról

h, 02/19/2018 - 07:32

A Mighty Musicnál jön ki májusban a német speed metal banda új albuma, mely több mint harmincéves csendet tör meg.

tovább

Lunatic Soul – Máris kész a Riverside-főnök új albuma

h, 02/19/2018 - 06:31

A lengyel Riverside zenekar énekes-basszusgitárosának szólóprojektje tavaly adta ki ötödik nagylemezét 'Fractured' címmel, melynek folytatása még idén napvilágot lát.

tovább

Barren Earth – Withdrawal: itt a második dal a finnek új lemezéről

h, 02/19/2018 - 06:23

Március végén jelenik meg a finn Barren Earth új albuma, amiről a Withdrawal képében most egy új dalt ismerhettek meg.

tovább

Stula Rock – Megjelent a lemezük

h, 02/19/2018 - 06:15

'Őserő' címmel látott napvilágot múlt pénteken az ex-Mobilmánia énekes, Molnár "Stula" Péter vezette Stula Rock zenekar bemutatkozó albuma, melynek dalaiba már bele is hallgathatunk.

tovább

Nile – Február végén debütál a Dürerben az új felállás

h, 02/19/2018 - 06:11

Brian Kingslanddel az élen érkezik február végén Magyarországra a Nile, akik a Dürer Kertben szántják fel a színpadot a Terrorizer és az Exarsis társaságában.

tovább

Angra: Ømni

v, 02/18/2018 - 13:02
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2018
Kiadó: 
earMUSIC
Weblap: 
https://www.angra.net
Stí­lus: 
progresszív metal
Származás: 
Brazília
Zenészek: 

Fabio Lione – ének
Rafael Bittencourt – gitár
Marcelo Barbosa – gitár
Felipe Andreoli – basszusgitár
Bruno Valverde – dobok

Kiko Loureiro – gitár (6)
Allisa White-Gluz – ének (3)
Sandy – ének (3)
Alessio Lucatti – billentyűs hangszerek
Nei Medeiros – billentyűs hangszerek (4,9)
Dedé Reis – ütőhangszerek (2,3,6,7)
Wellington Sancho –ütőhangszerek (5,8,9,10)
Tiago Loei – ütőhangszerek (4)
Renato de Sá String Ensemble – vonósok

Dalcí­mek: 

01. Light of Transcendence
02. Travelers of Time
03. Black Widow’s Web
04. Insania
05. The Bottom of My Soul
06. War Horns
07. Caveman
08. Magic Mirror
09. Always More
10. Ømni – Silence Inside
11. Ømni – Infinite Nothing

Értékelés: 

A brazil Sao Paulóból származó Angra nem ma kezdte az ipart. A zenekart 1991-ben André Matos énekes alapította Rafael Bittencourt gitárossal. Ezután átestek az ilyenkor szokásos tagcseréken és 1993-ban jutottak el bemutatkozó lemezükig, amely ’Angels Cry’ címmel jelent meg. Ezen az anyagon már Kiko Loueriro gitározott. A zenekarhoz 2013-ban csatlakozott Fabio Lione (ex-Rhapsody), majd kicsivel később megjelent a 'Secret Garden' című lemez, amelyet mindenhol kiváló kritikákkal illettek és a zenekar belépett a legsikeresebb korszakába. Sajnos ebben a felfokozott időszakban Kiko Loureiro elhagyta a bandát, mert visszautasíthatatlan ajánlatot kapott a Megadethtől. Laikusként azt hittem, hogy ezzel befellegzett a bandának, de szerencsére keményebb fából faragták őket, és leakasztottak egy tehetséges fiatalembert Marcelo Barbosa személyében, aki az Almah zenekarból lehet ismerős, és hasonlóan jól bánik a hathúrossal, mint elődje. Véleményem szerint a 2015-ben megjelent 'Secret Garden' albummal egy új korszakba lépett a csapat. A korábbi albumokhoz képest a mai Angra zenéje sokkal kiforrottabb, modernebb, mint a korai években. Merészebben nyúlnak a stílusokhoz, modernebb oldalról közelítik meg a tőlük eddig megszokott zenét. Megszólalásban is alkalmazkodnak a mai kor elvárásaihoz, iszonyú erővel dörren meg a lemez, köszönhetően a mega-producer Jens Bogren munkájának. Persze ez szerencsére nem azt jelenti, hogy agyonkompresszált, programozott lenne a hangzás, csak annyi történt, hogy a megfelelő kezekbe került az anyag és így megkapta azt a hangképet, amit megérdemelnek a dalok.

Az Ømni konceptalbum. Minden dal egy-egy kis sci-fi novella. A történetek különböző helyeken játszódnak, azonos időben. A cselekmény lényege, hogy 2046-ban egy mesterséges intelligencia rendszer megváltoztatja az emberi észlelést és a felismerést. Ez egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a tudatos kommunikációt a jelenlegi és a jövőbeli emberi lények között. A történeteket különböző karakterek mesélik el, mint például ősember, harcos vagy időutazó.

Az album egy szélsebes power metal himnusszal indul, a Light of Transcendence képében, ami akár egy Rhapsody-lemezen is megjelenhetett volna. Fabio dallamvezetése markánsan emlékeztet korábbi bandájában végzett munkájára. Ezt már egy sokkal fifikásabb darab követi Travelers of Time címmel, ahol már átveszi az uralmat a progresszív metal. Rengeteg témából és hangulatból egy egységgé kovácsolt dal, ami akár az egész lemezt elvihetné a hátán. A harmadik dalban jön ez első meglepetés, ami eddig még nem volt az Angra történetében. A fekete özvegy képében megjelenik Allisa White-Gluz, aki az Arch Enemyben megszokott módon köszörüli hangszálait a gonosz szerepében, kiváló ellentétet állítva Fabio karakterének.

Kiemelném még a The Bottom of My Soul dalt. Az érdekessége abban rejlik, hogy végig Rafael Bittencourt énekel. Engem a hangkaraktere és az éneklési stílusa mindig Hansi Kürschre emlékeztet. El tudnám képzelni akár végig őt a mikrofonnál. Újabb meglepő fordulatként egy dal erejéig visszatér az ex-gitáros is, a War Hornsban Kiko Loureiro hihetetlen gitárszólóját hallhatjuk, a klipforgatásra sajnos már nem tudott eljönni, így ott a többiek imitálják le ügyesen a játékát.

A nagy durranást a végére hagyják. Az címadó tétel első része (Ømni – Silence Inside) egy meglehetősen sűrűn hangszerelt darab. Igazi progresszív power remekmű, tele szólókkal, hangulat- és stílusbéli váltásokkal, ami ennek ellenére nem esik szét, hanem kerek egésszé ötvöződik. A második része (Ømni – Infinite Nothing) pedig egy teljesen szimfonikus dal. Ha az ’Ømni’-ból valaha film készülne, akkor tuti ez lenne a főcímdal.

Összegzés: 

Az ’Ømni’ egy mérföldkő a zenekar életében. Egy rendkívül ambiciózus album, ami tökéletes formában mutatja be a bandát. A legérettebb Angra-lemez, ami remélhetőleg új kapukat nyit meg a csapat előtt és megkapják azt az elismerést, ami már egy jó ideje kijárna nekik a teljesítményük alapján. Az áprilisban esedékes első magyar koncertjükön pedig tesztelhetjük a dalokat élőben is.

 

Dátum: 
2018. február 18
Pontszám: 
9
Szerző: 
Losonczi Péter

Accept – Még nem terveznek búcsúturnét

v, 02/18/2018 - 09:54

Az Accept basszere szerint amíg van mondandójuk és a rajongók is vevők rájuk, addig nem állnak le.

tovább

Metallica – Így játszották a Batteryt Bolognában

v, 02/18/2018 - 09:49

James, Lars, Kirk és Robert február elsején megkezdték európai turnéjuk második szakaszát Lisszabonban.

tovább

Robert Plant – Újabb koncertklip

v, 02/18/2018 - 09:34

Míg Jimmy Page kiadatlan felvételeken dolgozik, addig a Led Zeppelin egykori énekese újabb dalt osztott meg a tavaly novemberi manchesteri koncertjéről.

tovább

Led Zeppelin – Újabb kiadatlan felvételek várhatók

v, 02/18/2018 - 09:29

Nemsokára újra megjelenik a 2003-ban napvilágot látott ’How The West Was Won’  DVD újrakiadása, ám erre az évre Jimmy Page mást is ígér, olyan anyagokat, melyeket eddig még nem ismert a nagyérdemű.

tovább

Nomad – Dupla koncertlemez a baleset után

v, 02/18/2018 - 09:26

Az utóbbi napok havas, jeges időjárása komolyan megtizedelte a Nomad sorait: a zenekar dobosa, Vécsi Zoltán a csúszós úton olyan szerencsétlenül esett, hogy eltört a keze, amit azonnal meg is kellett műteni. Öröm az ürömben, hogy a dobost azóta már kiengedték a kórházból, ám így is több hetes rehabilitáció vár rá, vagyis nem tud ott lenni a Leander Killsszel közös turnén és a Nomad saját állomásainak jelentős részén sem.

tovább

Marco Mendoza – Sweetest Emotions: itt a The Dead Daisies basszerének második szólódala

szo, 02/17/2018 - 06:11

Hamarosan kétszer is láthatjuk idehaza Marco Mendozát, aki először szólóban, majd a The Dead Daisiesszel jön el Budapestre. Előtte azonban kijön saját albuma – meg persze a TDD-lemez is –, amiről most a második dalt hallgathatod meg.

tovább

Neal Morse – Három kisfilmmel, két kiadatlan dallal zárul a promóció

szo, 02/17/2018 - 05:49

Tegnap jelent meg a kiváló zenész akusztikus, dalszerző anyaga, melyet júniusban Európában is bemutat.

tovább

Myles Kennedy – „Ez egy konceptlemez az elejétől a végéig”

szo, 02/17/2018 - 05:33

Hamarosan megjelenik az Alter Bridge frontemberének, Myles Kennedynek az első szólólemeze, amiről már a harmadik dal is meghallgatható, a Devil On The Wall.

tovább

Shiraz Lane – The Crown: itt a negyedik új dal

szo, 02/17/2018 - 05:22

Kevesebb mint egy hét múlva jelenik meg a finn Shiraz Lane második lemeze, amiről a srácok egy újabb dalt mutattak be The Crown címmel.

tovább

Oldalak

Rockhírock

Oldalak