Hard Rock Magazin

Feliratkozás Hard Rock Magazin hírcsatorna csatornájára
Frissítve: 1 óra 28 perc

Roger Waters: Is This The Life We Really Want?

15 óra 8 perc
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2017
Kiadó: 
Columbia Records
Weblap: 
www.rogerwaters.com
Stí­lus: 
progresszív rock
Származás: 
Nagy-Britannia
Zenészek: 

Roger Waters – ének, akusztikus gitár, basszusgitár
Nigel Godrich – billentyű, gitár, hangeffektusok, hangszerelés
Gus Seyffert – gitár, billentyű, basszusgitár
Jonathan Wilson –gitár, billentyű
Roger Joseph Manning, Jr. – billentyű
Lee Pardini – billentyű
Joey Waronker – dob
Jessica Wolfe – ének
Holly Laessig – ének

Dalcí­mek: 

01. When We Were Young
02. Déjà Vu
03. The Last Refugee
04. Picture That
05. Broken Bones
06. Is This the Life We Really Want?
07. Bird in a Gale
08. The Most Beautiful Girl In The World
09. Smell the Roses
10. Wait for Her
11. Oceans Apart
12. A Part of Me Died

Értékelés: 

Roger Waters sok gondot fordít albumainak felvételeire, ugyanis az ezt megelőző 1992-es ’Amused To Death’ öt, a legújabb darab pedig hét esztendeig készült. A huszonötéves várakozást – mely a két album között eltelt – nem is említettem, ugyanakkor az elmúlt években megszületett a francia forradalom ihlette ’Ca Ira’ című operája is. Sokat turnézott, különösen a ’The Wall’ színpadra állításával foglalatoskodott hosszú évekig, a körútról készült mozi sem lett egy hagyományos koncertfilm.

Nos, ahogy várható volt, hősünk ezúttal sem szórakoztat, ismét a világ gondjairól mondja el véleményét. Ha belegondolunk, már az album címe sem rózsaszín álmokat vetít előre. Háború utáni képeket vizionál, szembesíti hallgatóságát a legújabb kor történelmi bűneivel, ostorozza a taposómalom-szerű életet, néha meglehetős indulatosan. Íme, a Picture That pár sora:

Képzelj el egy bíróságot, rohadt törvények nélkül! / Képzelj el egy bordélyt, rohadt szajhák nélkül! / Képzelj el egy budit, a rohadt csatorna nélkül! / Képzelj el egy vezetőt, a rohadt agya nélkül!

Hát igen, mondhatni, Waters mester kiakadt, mint a sezlonrugó, de ezek az indulatok sem új keletűek nála, hiszen a ’The Wall’ szövegeiben sem kevés az indulat egyes helyeken. A sorok, a gondolatok ezen az lemezen is épp olyan súllyal bírnak, mint a zene.

Az előzetesen megismert három dalból kettő, a Déjá vu és a The Last Refugee fényében azt mondtam, a Pink Floyd vele készült utolsó lemezének, a ’The Final Cut’-nak a zenei világát viszi tovább. Aztán végighallgatva az egész albumot, visszaköszöntek az ’Animals’ és a ’The Wall’ egyes zenei motívumai is, a Smell The Roses zenei alapja például kísértetiesen emlékeztet a ’Meddle’ fő darabjának, a Echoesnak az egyik tételére. A fő zenei sodor mégis a ’The Final Cut’. Ezen is sok a halk, egy szál hangszeres rész, sok hangeffektussal vegyítve. Igaz, ez utóbbi a ’Tha Wall’-nak is sajátossága. Szóval, ezek a halk dalok egyik pillanatról a másikra nagyon bedurvulnak, a zenéből is érződnek az indulatok. Sokszor halljuk a rádiót, az információ-áradatot, mellyel az ember agyát mossák: lám, egy kis visszautalás az ’Amused To Death’ témájára! Néha monoton elektronikus alapok zakatolnak, hogy fokozzák a sokkhatást, többször megismételnek egy mondatot a háttérben, aztán hirtelen valami más, emészthetőbb témába vágnak bele. Ilyen meditatív módon zárul le az album, nem mondom, hogy megnyugtatóan. Egy-két nagy ívű dallam is visszaköszön, talán egy picit ilyenkor az ’Atom Heart Mother’ jöhet be a képbe.

Érdekes, a gitárnak nincs olyan nagy szerepe, pedig hárman is kezelik a hangszert. Csak kísér a háttérben, néha akusztikusan. Igaz, nem David Gilmournak hívják a hangszerest, és az is biztos, hogy nem szólna úgy, mint a régi szép időkben. Ha ezt az albumot összehasonlítjuk Gilmour tavalyelőtt megjelent lemezével, a ’Rattle That Lock’-kal, tiszta sor, hogy Waters viszi tovább a tradíciókat, ezen belül is inkább azoknak a lemezeknek a szellemét, melyeken egyértelmű volt a dominanciája. Még a borító is enyhén a ’The Wall’-ra hajaz.

Összegzés: 

Nem akart új irányokba kikacsintani, hozta a jól bevált formákat, de a legtöbben ezt vártuk tőle. Roger Waters mindig is azok közé tartozott, aki először mondani akar valamit, aztán szórakoztat, és nálam betalál ez a hozzáállás. Sokszor csak kántál az ének helyett, vagy kiabál. Jó, nem sikít, mint a Careful That Axe Eugene-ben, és nem robban fel a Zabriskie Point villája a hegyoldalban. Szűnni nem akaró módon keresi az igazat egy igazságtalan, hazug világban már öt évtizede. A Fal csak nem akar leomlani, ő azonban a végsőkig kitart.

Dátum: 
2017. május 29
Pontszám: 
8
Szerző: 
Bigfoot

Santa Cruz – River Phoenix: új dal a finn srácoktól

15 óra 26 perc

Serényen dolgozik harmadik stúdiólemezén a finn hard / sleaze rock banda, a Santa Cruz. Az albumon helyet kapó dalok közül egyet már a világhálón is megosztottak a srácok, ezt a kattintás után most meg is hallgathatod.

tovább

Deathstars – Dobos nélkül maradtak

15 óra 46 perc

Közel 6 év után távozott a svéd metalbanda soraiból Oscar „Vice” Leander dobos. A zenekar a doboskérdésen kívül jelenleg az új album írására helyezi a hangsúlyt.

tovább

Kenny Wayne Shepherd – Megérkezett az első dal az új lemezről

16 óra 14 perc

’Lay It On Down’ címmel jelenik meg az amerikai blues gitáros új lemeze, amiről a hajtás után meghallgathatod az első dalt.

tovább

Paradise Lost – Budapesten is bemutatják az új lemezt

16 óra 45 perc

Bár még megjelenési dátum nincs az új lemezhez, a srácok bejelentették őszi koncertmenetrendjüket, amibe egy magyar koncert is befért.

tovább

Blind Guardian – Itt az első felvétel a koncertlemezről

17 óra 3 perc

A német power metal zászlóshajója új koncertalbumot jelentet meg ’Live Beyond The Spheres’ címmel. A dalokat a banda 2015-ös európai turnéján rögzítették, több koncertnyi felvételből mazsolázták össze a srácok a 22 dalt. A régi nagy Blind Guardian-himnuszoktól kezdve az új nótákon keresztül lesz egy-két igazi csemegének számító, koncerten ritkán játszott szerzemény is a lemezeken.

tovább

U2 – „Manchester városának legyőzhetetlen a lelke”

17 óra 36 perc

Az ír kvartett a Jimmy Kimmel Live tévéműsor vendége volt a ’Joshua Tree’ album megjelenésének harmincadik évfordulója alkalmából.

tovább

Nova Prospect – Frontcsajos bulival indul a nyár a Gozsdu Manó Klubban

17 óra 58 perc

Június első szombatja igazán remek bulit hoz a Gozsdu Manó Klubba, ahol a Nova Prospect és a Touch Me Not felel a kiváló hangulatért.

tovább

Skyclad: Forward Into The Past

v, 05/28/2017 - 08:57
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2017
Kiadó: 
Listanable Records
Weblap: 
http://www.skycladmusic.co.uk
Stí­lus: 
folk metal
Származás: 
Nagy-Britannia
Zenészek: 

Kevin Ridley – ének, gitár, billentyűk
Steve Ramsey – gitár, vokál
Dave Pugh – gitár
Graeme English – basszusgitár, vokál
Georgina Biddle – hegedű
Arron Walton – dob

Dalcí­mek: 

01. A Storytellers Moon (Intro)
02. State of the Union Now
03. Change Is Coming
04. Starstruck?
05. A Heavy Price to Pay
06. Words Fail Me
07. Forward into the Past
08. Unresolved (Instrumental)
09. The Queen of the Moors
10. Let summer’s Rain
11. The Measure
12. Borderline
13. A Storytellers Moon (Outro)

Értékelés: 

Derült égből villámcsapásként érkezett a hír, miszerint nyolc év szünet után új lemezzel jelentkezik a folk metal ősatyja, a Skyclad. Az 1990-ben alakult csapatot a műfaj kedvelőinek nem hiszem, hogy be kéne mutatni, hiszen napjaink folk metal őrületének alapjait ők rakták le a '90-es években, sőt a műfaj egyik legjobb albumát, a ’Folkemont’ is ők szállították le 2000-ben. Hogy érzékeltessem jelentőségüket, nagyjából a mezőny 99%-a őket jelöli meg fő hatásaként. Ez egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen a csapat már akkor szállította a Brit-szigetek népzenei elemeivel megtűzdelt metal muzsikát, amikor későbbi követőik még csak a csattogós lepkéiket tologatták (már ha volt nekik), vagy éppen ismerkedni kezdtek a hangszerekkel. Mindezek ellenére a csapat a mainstreambe nem igazán tudott betörni, mondjuk ezzel a zenével nem is lett volna könnyű. Kimondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a folk metal akkor rétegzene volt, így masszív rajongói bázist kiépíteni elég nagy kihívásnak számított. (Ma már azért lényegesen könnyebb síppal, dobbal és nádi hegedűvel metalkodva rajongókat szerezni.) A másik ok, ami talán közrejátszott abban, hogy a szupersztár státuszt nem sikerült elérniük, hogy a ’Folkemon’ után karizmatikus énekesük, a legendás Martin Walkyier vette a kalapját és otthagyta a bandát. Komoly érvágás volt ez a csapatnak, hiszen Walkyier volt a csapat arca, és jellegzetes éneke védjegye volt a zenekarnak. Helyét a csapat gitárosa és producere, Kevin Ridley vette át, aki elődjéhez hasonlóan nem egy hangszálakrobata mesterdalnok, de korrektül elénekli, amit el kell. Két lemezt össze is dobtak az urak, ami után jött az előbb említett nyolcéves pauza.

Az elmúlt nyolc évben sok minden nem történt a brigáddal, egy-egy fesztiválon felbukkantak, Steve Ramsey és Graeme English a kultikus Satanben pengettek, és csináltak két kiváló lemezt is. Most azonban úgy gondolták, hogy ideje meglovagolni napjaink folk metal mániáját, és ehhez egy régi harcostársat is csatasorba állítottak. Dave Pugh még 1995-ben távozott a banda soraiból, de most visszatért, ezzel is erősítve azt, amit a cím is sugall, vagyis „Előre a múltba”. Nem nagyon van mit csodálni ezen az elhatározáson, hiszen az 1993-as ’Jonah’s Ark’ vagy az egy évvel később kijött ’Prince of the Poverty Line’ is kitűnő lemezek voltak, amiket mai füllel is jó hallgatni. Általában van némi félelmem ezekkel a „vissza a gyökerekhez” kikiáltásokkal kapcsolatban, most azonban ez nem volt bennem, és azt kell mondjam, hogy igazam lett.

Tizenkét stúdiólemezzel és huszonhét pályán eltöltött évvel a hátuk mögött tudják a tagok, hogy mitől döglik a légy, és ezt bő negyven percbe bele is sűrítették. A nyitó intro után rögtön le is csapnak ránk egy pörgős, thrashes, punkos jellegű nótával, a State of the Unionnel. Aki politikai töltetet sejt a dolog mögött, az nem téved, de ezt a témát itt gyorsan le is zárnám. A folytatás is hasonlóan tempósra sikeredett, a tőlük megszokott hegedű-gitár kombinációval megáldott Change is Coming tipikusan skycladi dal, bármelyik korai lemezen megállná a helyét. A múltidézés folytatódik az izgalmas tempójú és ötletes riffeléssel megáldott Starstruck formájában. Sőt, igazából nemcsak itt folytatódik, hanem végig a lemezen. Amit ígértek, azt betartották, telepakolták a lemezt folk metal himnuszokkal, megtartva saját stílusjegyeiket és sajátosságaikat. A Ramsey – Pugh duó kiválóan működik huszonkét év szünet után is, főleg Ramsey játéka elismerésre méltó, hozzá hasonló kaliberű szólógitáros nem sok van a műfajban. A címadóban szabályosan sír a kezében a gitár, a kőkemény nótát pillanatok alatt érzelmessé varázsolja játéka. A másik komoly ereje a bandának, hogy Georgina Biddle és hangszere nem csak tessék-lássék módon van jelen. Néhány banda esetében előfordul, hogy a hegedű vagy bármelyik egyéb népi hangszer csak dísz (néhányszor még rendesen játszani sem sikerül rajta a delikvensnek), itt azonban erről szó sincs. A rövidke Unresolvedban a hegedű és az akusztikus gitár párosa kellemes pillanatokat okoz, és a keménykedés közepette jól is esik egy kis pihenés. Sok szusszanás nincs, a Queen Of The Moors visszahozza a kemény, metalos riffelést, de a hegedűszó ennek a szerzeménynek is megadja a savát-borsát. Személyes kedvencem, a The Measure akkora metalbomba, amekkorát talán még nem is írtak. Élvonalbeli thrash vagy power bandáknak is becsületére válna. Ismét ki kell emelni Steve Ramsey fantasztikus játékát és dalszerző képességét. De a dicséret megilleti a komplett hangszeres gárdát, kiválóan teljesítettek (ismét). Ridley pedig hiába rendelkezik elég behatárolt képességekkel, nem lehet rá haragudni, mert amit csinál, azt jól csinálja, és passzol a zenéhez, ahogy énekel. A lemez 43 perc alatt véget is ért, ami nem baj, mert izgalmas és tartalmas 43 perc volt. Aki ilyen hosszban gondolkozik, az töltse meg olyan tartalommal, ahogyan a banda tette!

Összegzés: 

Örömmel jelentem, hogy a Skyclad nemcsak visszatért, hanem újra régi fényében tündököl. 10 bivalyerős dalt pakoltak a lemezre (plusz intro, outro és egy instrumentális szerzemény), melyek a csapat dicső múltjába repítik vissza a hallgatót. Hegedűvel és hazájukra jellemző népies motívumokkal gazdagon fűszerezett metalmuzsika ez a javából, tehát csak a szokásos. Ha van egy csepp igazság is a földön, akkor a zenekar a mostanában virágkorát élő folk metal hullámban megkapja az őt megillető elismerést. Mert náluk jobban nem sokan tudják mi fán terem ez a műfaj.

Dátum: 
2017. május 26
Pontszám: 
8
Szerző: 
JLT

Eltemették Chris Cornellt

v, 05/28/2017 - 06:18

Május 26-án, pénteken helyezték örök nyugalomra a Soundgarden frontemberét, Chris Cornellt. A Los Angeles-i Hollywood Forever temetőben Cornell családja mellett barátok és hírességek búcsúztatták a rockzene kiválóságát.

tovább

Elhunyt Gregg Allman

v, 05/28/2017 - 05:20

Hatvankilenc esztendős korában távozott a világból az Allman Brothers Band alapítója.

tovább

David Coverdale – „Sajnálom Jimmy Page-et”

v, 05/28/2017 - 05:10

Az énekes egy minap készült interjúban beszélt arról, mennyire sajnálja Jimmy Page-et, hogy képtelen összehozni a Led Zeppelint.

tovább

Europe – Júliusban jelenik meg a Final Countdown 30. évfordulós koncertlemeze

v, 05/28/2017 - 04:53

Július 21-én, ’The Final Countdown 30th Anniversary Show - Live At The Roundhouse’ címmel adják ki a svéd rockerek londoni koncertjüket, melyet a 'The Final Countdown' 30. évfordulója alkalmából rendezett turnén rögzítettek.

tovább

Ten – Paragon: itt a brit dallamrockerek új dala

v, 05/28/2017 - 04:38

Az utóbbi években nem lehet panaszuk a rajongóknak a brit zenekarra, ugyanis maximálisan kiszolgálják őket friss lemezekkel. A legújabb, 13. soralbum nyár közepén érkezik, és a hajtás után már bele is hallgathatsz.

tovább

16. Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál – Adrenalin-láz, Rock’n roll és szabadság (x)

v, 05/28/2017 - 04:29

Scorpions, Guns N’ Roses, AC/DC, Deák Bill Gyula, Gesarol, Auróra, Easy Blues (SK) – zenei fronton is keményen odakarmol az immáron 16. alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál. Az amerikai autók szerelmesei augusztusban újra Komárom felé veszik az irányt, hogy ha csak egy hosszú hétvége erejéig is, de átélhessék a rock and rollal átitatott amerikai álmot.

tovább

Ritchie Blackmore – Visszatérne a Deep Purple-be

szo, 05/27/2017 - 06:30

A rockműfaj egyik leggyakrabban visszatérő kérdése, hogy a gitáros újra fellépne-e a ma is prosperáló legendás bandával, melynek alapító tagja volt 1968-ban.

tovább

Jorn – A címadóhoz is készült klip

szo, 05/27/2017 - 06:23

A Primal Fear hangszereseivel felszerelkezett norvég énekes legújabb dalát is megörökítették klipen, ezt pedig természetesen nálunk most meg is lesheted.

tovább

Rolling Stones – Ronnie Wood gyógyulófélben a műtétje után

szo, 05/27/2017 - 06:14

A The Rolling Stones gitárosán laparoszkópos műtétet hajtottak végre – egy kisebb tüdőelváltozást távolítottak el –, a felépülése rendben zajlik, így nincsenek változások a 2017-es turnémenetrendben.

tovább

Rage – Blackened Karma: itt az első új dal Peavyéktől

szo, 05/27/2017 - 06:11

Ahogy arról már korábban is írtunk, hamar összedobta új albumát a Peavy Wagner vezette Rage, akik nem is olyan régen mentek át egy alapos átalakuláson. A gyors munka az új dal alapján nem feltétlenül volt felületes, de ezt a hajtás után majd ti eldöntitek.

tovább

Next To None – Kóstold meg az almát!

szo, 05/27/2017 - 06:01

Július elején lát napvilágot az InsideOut Music gondozásában Max Portnoy zenekarának második nagylemeze, amelyről máris tesztelhetjük az első önálló dalt.

tovább

Oldalak

Rockhírock

CHRIS CORNELL - Örök nyugalomra helyezték a Soundgarden énekesét

A Metallica, a Led Zeppelin, a Pearl Jam, a Linkin Park és a Jane's Addiction tagjai is lerótták tiszteletüket Chris Cornell pénteki temetésén, akárcsak a néhai Soundgarden és Audioslave énekes barátai,

2017, május 28 -
CHRIS CORNELL - 52 évesen elhunyt a Soundgarden énekese

Egyelőre kevés az információ a hirtelen és váratlan halálesetről.

52 éves korában váratlanul elhunyt Chris Cornell, a Soundgarden és az Audioslave énekese, jelentette

2017, május 19 -
Led Zeppelin – Újra összeállnak?

Ismét arról pletykálnak, hogy 2007 után ismét összeáll a Led Zeppelin. A zenekar a Desert Trip fesztivál idei szériájára jönne össze, zeneipari források szerint a tavalyi év

2017, május 4 -

Oldalak