Kronos Mortus

Feliratkozás  Kronos Mortus hírcsatorna csatornájára
metal ezine
Frissítve: 7 óra 20 perc

TROLLFEST – Helluva

v, 04/23/2017 - 19:46

Kiadó: Napalm Records

Weboldal: www.trollfest.com

Kiadás éve: 2017

Stílus: Folk Metal

Brief Sum: Although I maintain that Trollfest’s music has a strong potential to reach more people and become more digestible by adding some new, more serious but still party elements like ska, swing or klezmer melodies (like in the track Kabaret) and by decreasing the monotonous “black metalish” drum themes and screams, their 7th studio album, Helluva (inspired by Verne’s A Journey to the Center of the Earth) is still a great and funny material. You won’t listen to it every day I guess but besides some rather dull parts it has all the strengths of the Norwegian troll horde, too: catchy folk tunes, interesting genre mixtures and clever ideas.

 

A Trollfest őrült bagázsát vélhetően nem kell bemutatni senkinek, aki kicsit mélyebben jártas a (folk) metal világában. Mióta 2011-ben az En Kvest for den Hellige Gral lemezzel a német NoiseArthoz szerződtek, igencsak nekilendültek a dalírásnak. Az utóbbi években szinte minden évben jelent meg valamilyen kiadványuk. Ez alól kivétel volt a 2016-os esztendő, idén azonban immár a hetedik stúdiólemezükkel jelentkeztek és a kihagyásért cserébe egyből egy 14-es dalcsokorral örvendeztettek meg minket az 51 perces Helluva képében.

Szintén az utóbbi időszak hozadéka a viszonylag szoros koncepció. Ezúttal Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regénye adja az alapot: a jól ismert trollhorda néhány új arccal kiegészülve felfedezőútra indulnak a mélybe. A szövegek norvég-német (és helyenként angol) szójátékokkal vannak teletűzdelve – persze ez csak akkor tűnik fel, ha ki tudod hámozni a kevert, „trollnyelvű” sikítozásokból e részeket, bár szerencsére ezúttal egész sok tiszta meg kevésbé fejhangú vokál/kórus került a dalokba. Zeneileg sincs sok újdonság: a black és extrém részek keverednek a dél- és kelet-európai népies-mulatós témákkal, néhol egész izgalmasan és kellemesen, néhol egysíkúan: ötletes megoldások és fogós dallamok váltakoznak unalmas kalapálásokkal és értelmetlen sikoltozásokkal. Ezúttal hangsúlyozza is a csapat, hogy a zenében továbbra sincsenek dudafélék (holott azok igen fontosak a balkáni népzenében), cserébe a rézfúvósok most is igen fontos szerepet töltenek be. Ez egyébként egy sokkal befogadhatóbb zenéhez is jó alap lehetne, hiszen mint azt a német Finsterforst legutóbbi EP-je kapcsán írtam is: egész jó ötlet lenne klezmeres, skás vagy épp swinges témákat belevinni az ilyen típusú muzsikába. Ilyesmi egyébként van is e lemezen, bár sajnos csak a Kabaret erejéig. Ahogy az ennyi dalnál lenni szokott, van üresjárat is, bár szerencsére nem sok, de például az intrót (This Is Just The Intro) szerintem csak azért írták meg, hogy egy poénos klipet, akarom mondani dalszöveges videót forgassanak hozzá.

Nyilván most is, mint eddig is, egy nagy viccről van szó a szokásos Trollfest-minőségben, mégis úgy érzem (továbbra is), hogy többet lehetne kihozni ebből. A Helluva is jó lemez, de szerintem az emberek többsége csak egy-egy hallgatásig jut vele. Kaotikus eklektikussága miatt nem az a korong és nem az a banda, amit bármikor előveszel pihenéshez, kocogáshoz, vezetéshez vagy épp bulizáshoz. De ha csak a poén, a geg, a görbe tükör „megtekintése” a cél, akkor szokás szerint bátran merem ajánlani ezt a lemezt is!

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. This Is Just the Intro
2. Professor Otto
3. Spelunking Sisters
4. Gigantic Cave
5. Steel Sarah
6. Trollachen
7. Hen of Hades
8. Reiten mit ein Fisch
9. Fräulein Helluva
10. Kabaret
11. La Grande Finale
12. What a Good Idea
13. Don Gnomo Vega
14. Sputnik

Pontszám: 8

E-AN-NA – Jiana EP

v, 04/23/2017 - 19:11

Kiadó: Art of the Night Prod. / SoundAge Prod.

Weboldal: facebook.com/eanna.romania

Kiadás éve: 2016

Stílus: Modern Folk Metal

Brief Sum: When I explored E-an-na from Romania around the end of 2015, they only had two singles released but they immediately became my new hope for 2016. Finally at the end of that year they released their debut “EP” (with the bonuses it is actually a 45-minute-long album with 8 songs) and I was not disappointed. Although there are a few issues (some too long tracks, a bit weak harsh vocals and not the best sound quality in some guitar parts), Jiana EP is one of the best releases of 2016 in my opinion! It’s a great mixture of classic “party folk metal”, traditional atmospheric/ambient Transylvanian music and modern, progressive metal(core) with a wide range of vocals and awesome melodies. Check it out and check them out live on their upcoming East Central European tour, too!

 

Legutóbbi lemezkritikámban a belga Ithilien kapcsán ejtettem pár szót a modern folk metal jelenlegi felfutásáról, néhány egyéb zenekar nevét is említve. A román E-an-na azonban nem volt köztük, ennek oka pedig az, hogy ők a stílus legifjabb képviselői közé tartoznak: 2014-ben alakultak a korábbi WarChant tagjaiból, akik aktuális atmoszferikus black metal zenekaruk, a Prohod mellett egy folk metal projektet is szerettek volna létrehozni. E projekt igazán csak 2015-ben indult be, ősztől fokozatosan hozták ki single-jeiket, egy évvel később pedig végül bemutatkozó EP-jük is megjelent.

E kései indulás és a kevés stúdióanyag ellenére kezdettől fogva nagy sikert aratott a csapat, szinte azonnal meghívást kaptak Románia minden fesztiváljára és több országos turnét is lenyomtak, de akár elég csak a videók nézettségére vagy a zenekari FB-on virító lájkok számára ránézni. E komoly sikeresség egyik oka nyilván a folk metal vonal romániai felfutása, mely még Magyarországhoz képest is jelentős késésben alig pár éve indult meg (sajnos ez ott is kitermelt pár koraérett, hamvába holt projektet). Jó időben voltak tehát jó helyen.

Annak oka azonban, hogy nemzetközi szinten is érdemes figyelni rájuk, az, hogy zenei fúziójukkal többet nyújtanak, mint a legtöbb friss folk zenekar. Már amellett persze, hogy a román csapatok alapból is egzotikusnak számítanak, hiszen szinte kizárólag anyanyelvükön énekelnek egy igen egyedi kultúráról, sajátos (dél)kelet-európai népzenéjüket is beépítve. Ez azonban a legtöbb esetben nem elég egy nemzetközi lemezszerződésre, míg az E-an-na első „rendes” anyaga, a debütáló Jiana EP a lengyel Art of the Night Production és az orosz SoundAge Productions közös gondozásában jelent meg 2016 októberében.

Lássuk is, mit rejt az alapból öttételes, de bónuszként 3 korábbi single-t is rejtő és így kb. 45 perces „kislemez”. Az alapkoncepció egy epikus és erdélyi származásukhoz illően éteri és melankolikus pillanatokkal megfűszerezett, román népzenére épülő folk metal, melyet azonban mélyre hangolt gitárokon, tördelt témákkal, screamekkel adnak elő. Ha hatásokat, példaképeket kellene említeni, nem is annyira az Eluveitie-t mondanám, ami a legtöbb újhullámos folk banda esetén beugrana, hanem az orosz Arkonát annak epikus-elszállós és pörgős-mulatós kettősségével és az amerikai Born of Osirist a már-már djentbe hajló progresszív deathcore-jával. A Şivoi vagy a Codru egy-egy könnyedebb részéről pedig még a Korpiklaani is eszembe jut. Az E-an-na tehát sajátosan a klasszikus folk metalból és a Romániában népszerű atmoszferikus/ambient zenékből (pl. Negură Bunget, Dordeduh, Din Brad, stb.) egyaránt jóval többet merít, mint a többi modern folk metal vonalas csapat.

Mindezt pedig igen jól és hozzáértőn csinálja! Nincsen káosz a három mélyhangú gitár, a több sávnyi vokál és a sokféle tradicionális hangszer (furulyák, sípok, duda, hegedű, harmonika, doromb, pengetősök, perkák, billentyűk) megszólaltatásából (bár néhány kásásabb hangzású részre ráfért volna némi további keverés), a dalok pedig nem pusztán egymást követő csárdás breakdownok, hanem jól felépített, változatos tételek. Néhol az elszállós kiállások ugyan szerintem hosszabbak a kelleténél, így pl. a már említett két szám 7 perc feletti hosszúságát indokolatlannak érzem, de alapvetően így sem válnak unalmassá. Kicsit talán a nyitó Înşivă is lassan indul be, bár minthogy külön intró nem kapott helyet a lemezen, ez belefér. Ezzel szemben a gyorsabb, pörgősebb részek azonnal magával ragadják az ember: például a Hora Pe Furate egy erdő mélyén, tábortűz körül zajló ünneplést varázsol elénk, a Sârbă Ciobănească pedig a nyájat őrző pásztorok vidám, mégis kemény életét idézi fel. Ami talán negatívumként felhozható, az az, hogy a hörgések nem teljesen kiforrottak: valahol félúton vannak a scream és a mélyebb grunt/growl között, ezt azonban kompenzálja, hogy gyakran társulnak hozzá női vokálok és kórusok is.

2015 végén, mikor a Jiana single-lel felfedeztem a csapatot, 2016 reménységét láttam bennük, jelen kislemezük pedig igazolta a vélekedésemet és a tavalyi év egyik legjobb anyagaként tartom számon azóta is. Fejlődni persze van hova, a hangzáson és pár apróságon lehet még mit javítani, de azt hiszem, nem is kérdés, hogy romániai és nemzetközi sikereik egyaránt megérdemeltek. Ezek után már csak az a kérdés, élőben milyen is a banda? Szerencsére erre sem kell már sokat várnunk, hiszen május 5-én Budapesten lépnek fel a Niburta, a Dreamgrave és a lengyel Netherfell társaságában a New Wave of Folk Metal nemzetközi turné keretében. Én bizonyosan ott leszek az első sorban!

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. Înşivă
2. Hora Pe Furate
3. Jiana
4. Şivoi
5. Codru
6. Tinca Popii (Bonus)
7. Sârbă Ciobănească (Bonus)
8. Cei Căzuţi (Bonus)

Pontszám: 9.5

UNRULY CHILD – Can’t Go Home

v, 04/23/2017 - 18:54

Kiadó: Frontiers Music

Weboldal: www.unrulychild.net

Kiadás éve: 2017

Stílus: AOR / Hard Rock

Brief Sum: The original members of this legendary melodic hard rock quintet have reunited to release a brand new album. Unfortunately, though, the intensity and vitality of the record is nowhere near as high as that of their classic debut. Decent effort, but simply isn’t able to live up to the justifiably high expectations.

 

Az ember úgy gondolná, hogy finom, kimért rock muzsikát életkortól függetlenül bármikor lehet játszani. Ez tulajdonképpen helytálló, csak hát ugye nem mindegy, hogy a stílus hősei ma, hatvan felé ballagva vagy azon is túl, képesek-e még nyálmentesen nyomni az AOR-t vagy csupán AOR-mentes nyálra telik már tőlük.

Az egykori World Trade hangszeresei és Mark Free csodaénekes (King Kobra, Signal) egymásra találásából létrejött Unruly Child 1992-ben hatalmasat robbantott bemutatkozó lemezével. Lüktető, élettel teli hard rock szólt a cím nélküli, szimplán a csapat nevét viselő korongon, fergeteges énekdallamokkal. Ma ismét együtt az akkori tagság. Markból persze azóta Marcie lett, mint köztudott, de hangjának alapkaraktere döntően nem módosult. A zene már annál inkább, és sajnos nem éppen előnyére…

Kellemes, dallamos rockot hallunk, amely azonban se nem elég energikus, se nem elég markáns ahhoz, hogy felkapjam rá a fejem vagy rendszeresen hallgassam. Ahhoz meg főleg nem, hogy az etalonként számon tartott első lemezzel egy lapon emlegessük. Jellegét tekintve akkor már a Signal Loud & Clearjéhez vagy a Free-féle Long Way From Home szólóalbumhoz áll jóval közelebb a Can’t Go Home, sőt a World Trade progos vonásait szintén felfedezni vélem benne helyenként, ámde azok átütő ereje és vitalitása is borzasztóan hiányzik innen. Fölényes és elegáns a hangszerkezelés – a billentyűjáték olykor a 70-es éveket idézi! –, fület simogató az ének, de igazából egyik nóta sem nyújt semmi olyasmit, amitől eldobnám az agyam. Az egész anyag egyszerűen elsunnyog az ember mellett anélkül, hogy bármilyen nyomot hagyna maga után.

Lehet hallgatni, háttérzeneként garantáltan nem zavar senkit, viszont az én igényeim és elvárásaim nyilván magasabbak ennél egy magát komolyan gondoló bandával szemben. Egy Unruly Childnak meg pláne sokkal többről kellene szólnia puszta „aláfestő zajnál”. Ez bizony súlyos csalódás (pont azért, mert annyira súlytalan)!

SAMPLE:
YouTube link

Tracklist:

1. The Only One
2. Four Eleven
3. Driving Into The Future
4. Get On Top
5. See If She Floats
6. She Can’t Go Home
7. Point Of View
8. Ice Cold Sunshine
9. When Love Is Here
10. Sunlit Sky
11. Someday Somehow

Pontszám: 6

Brutal Assault 2017 – Frissített lineup: Boris, Wolves In The Throne Room és Crowbar!

szo, 04/22/2017 - 09:32

Sajnos mostani bejelentésünket két visszalépni kényszerülő bandával kezdjük: a LIFE OF AGONY és a GRUESOME. Itt lesznek viszont velünk az atmospheric black metál úttörői, a WOLVES IN THE THRONE ROOM, akik elindították az egész műfaj alternatív löketét 15 évvel ezelőtt!
Itt lesz még a hasonló presztízsű, műfajok között lavírozó japán BORIS is. Igazán innovatív zenéjükben merítenek a pszichedelikus rockból, punkból, sludge és doom metálból, de kihallatszik repertoárjukban a drone, pop, noise, shoegaze is az ambient is, immár 25 éve! Az angol VALLENFYRE ezzel szemben sokkal egyszerűbb zenei látásmódot vall magáénak azzal a fajta borús death metállal, amit csakis egy Brit szigeteken élő tud kreálni.
Az amerikai CROWBAR a karizmatikus Kirk Windstein körül alakult, és együtt formázták a műfajt New Orleans gőzölgő mocsaraiban sajátos sludge-ukkal. Két új banda adja majd a kontrasztot az előbb említett veteránokkal szemben: az energetikus svéd GOD MOTHER sludge-os hardcore bombaként, és a pezsgő, metalcore-t toló amerikai MISS MAY I.
A dark metálos cseh legenda, a ROOT 30. évfordulóját fogja ünnepelni itt a földi pokolban, az olasz GRAVEWORM pedig sötét árnyat vet majd szeretett erődünkre. Bejelentésünket pedig három olyan csapattal zárjuk, akik biztosan ütközési pályára fogják állítani a keménymagot a pitben: a hardcore punkos SHEER TERROR New Yorkból, a kaliforniai hardcore metálos FIRST BLODD, és a női frontembert felvonultató nu metálos INFECTED RAIN Moldovából.

Ne feledjétek, az early bird jegyárak április végéig élnek!
http://brutalassault.cz/en/

Ossian Dalpremier: Köd előtted, köd mögötted – Ma jelenik meg az új album!

p, 04/21/2017 - 14:10

A várakozásnak vége – a mai napon, április 21-én megjelent az Ossian zenekar 22. stúdióalbuma, “Az Igazi Szabadság” címmel, amely már az előrendelések alapján rekord idő alatt, a megjelenés előtt közel egy hónappal elérte az aranylemez státuszt!

A megjelenés alkalmából egy friss, dalszöveges videóval kísért dal is napvilágot látott.

Köd előtted, köd mögötted: www.youtube.com/watch?v=diKZUDITi7M

Paksi Endre a Köd előttem, köd mögöttem című dalról:

“Akusztikus ballada, Ricsi gyönyörű akusztikus gitárszólójával. Mint több más új dalban, itt is egy monumentális kórus emeli fel a dal végét.

Még a lemezkészítés elején merült fel bennem az ötlet, hogy a megszokott vokálok mellett valami nagyszabásúbb is elférne néhány refrénnél. A Facebookon hirdettük meg, hogy profi kórust keresünk és nagy örömünkre nyolc csapat is jelentkezett! Az elsőnek ajánlkozó Kismarosi Római Katolikus Kórusra esett a választás és szerintünk nagyszerű lett a végeredmény.

David Gilmournak, a Pink Floyd szólógitárosának a legutóbbi szólólemezéhez készült werkfilmben láttam, hogy autentikus környezetben, templomban rögzítette az énekszólamokat – mi is ezt tettük. Varga Zolival leutaztunk Kismarosra és a helyi templomban vettük fel a kórust.

Mindenki nagyon lelkes és segítőkész volt. Akadt, aki a színházjegyét mondta le miattunk, sőt egy hetedik hónapban járó kismama is végigénekelte a két órás felvételt! Májusban pedig a karnagy hölggyel az élen jönnek megnézni a lemezbemutatót a Barbában.”

A zenekar ma délután 16 órától a Liquid Rock rockkocsmában (1074, Rákóczi út 10., az Astoriától 2 perc sétára) dedikálja a lemezt, melyre minden rajongót szeretettel várnak.

Facebook esemény: www.facebook.com/events/408591589488397

Mától már megtalálhatóak a korongok a Hammer Zenebarlangban, a nagyobb lemezboltokban, a Media Marktok polcain, de aki kényelmesen szeretné beszezerni, az a dedikálás helyszínén is hozzájuthat a már jól megszokott, baráti 999 Ft-os áron. Szombattól ajándék poszterrel HammerWorld CD specialként pedig közel 350 Relay és Inmedio újságos standon, az összes Auchan áruházban, 50 nagyobb Shell Kúton, sok Tesco, Spar, Interspar és CBA áruház újságos részlegén, jövő héttől pedig a Libri és Líra könyváruházakban is beszerezhetitek!

Az Igazi Szabadság elérhető az alábbi digitális platformokon is:

✔ Deezer (stream):
www.deezer.com/album/15661810
✔ ITunes / Apple Music (letöltés és stream)
itunes.apple.com/…/album/az-igazi-sza…/id1215314047…
✔ Google Play (letöltés és stream)
play.google.com/…/previ…/Bkcrmxsaha745uxu3zmzluzwrfy
✔ Spotify (stream):
open.spotify.com/album/6MDvCPOFaeIX5nkyr1vAsH

A zenekar következő nagy dobása a május 6-i Barba Negra Track-es lemezbemutató koncertje lesz, ahol különleges vendégként a Kalapács és az Akusztika is színpadra lép.

Facebook esemény: www.facebook.com/events/1742707489377348/

❒ A zenekar további tavaszi koncertdátumai:
04.28 Egyházasfalu – Rendezvénysátor
04.30 Zalaegerszeg – Sportcsarnok
05.06 BUDAPEST – BARBA NEGRA TRACK / AZ IGAZI SZABADSÁG LEMEZBEMUTATÓ KONCERT, különleges vendég: Kalapács és az Akusztika
05.12 Jászboldogháza – Motoros találkozó
05.13 Győrújbarát – Motoros találkozó
05.27 Bős – Motoros találkozó

✔ Zenekari Facebook oldal: www.facebook.com/OssianOfficial
✔ Kiadói Facebook oldal: www.facebook.com/HammerRecordsHungary
✔ YouTube: www.youtube.com/user/HammerMusicHungary

Budapest Hardcore Superbowl: Pro-Pain, Don Gatto és még sokan mások augusztusban a Barba Negra Track színpadán!

p, 04/21/2017 - 10:03

Két év után visszatér Budapestre a legendás NYC hardcore banda, a PRO-PAIN, ráadásul ezúttal szabad téren bulizhatunk! A hazai esemény elengedhetetlen és kiemelkedő vendége a szekszárdi “bunkó hardcore” DON GATTO lesz, ugyanakkor az augusztusi nyár estét a szcéna további kiváló képviselői is színesítik majd. Várunk szeretettel az első Budapest Hardcore Superbowl-on!

A Gary Meskil vezette NYC hardcore brigád 2 éve hozta ki sorban a tizenötödik lemezét – Voice of Rebellion címmel.

PRO-PAIN: Voice Of Rebellion: www.youtube.com/watch?v=V16av13yaCA

A 91’ óta operáló banda új lemezére még várni kell, de ha lemaradtál a két évvel ezelőtti buliról, esetleg újra átélnéd, itt a remek alkalom.

Az egyébként az itthoni bulik mellett állandóan külföldre császkáló szekszárdi fiúk elengedhetetlen kellékei egy jóízű hazai PRO-PAIN koncertnek. Nem kérdés, Gary-ék előtt a Don Gatto adja majd a talpalávalót.

DON GATTO: Balls To The Wall (feat. Gary Meskil of Pro-Pain): 
www.youtube.com/watch?v=h8csCUOd9l8

A jeles esemény a szcéna további remek képviselőivel egészül majd ki!

A hivatalos eseményben hirdetett szavazás keretén belül pedig egy, a közönség által választott zenekar is megmutathatja magát a Barba Negra Track színpadán!

FACEBOOK ESEMÉNY: www.facebook.com/events/886749764798857/

❒ A Hammer Concerts bemutatja:
BUDAPEST HARDCORE SUPERBOWL
PRO-PAIN
DON GATTO
and many more / és még sokan mások!
2017.08.16.
Budapest
Barba Negra Track – kisszínpad

❒ LINKEK:
PRO-PAIN: www.facebook.com/propainhardcore
DON GATTO: www.facebook.com/dongattohc

❒ JEGYEK:
3999 Ft ▲ 2017.05.01-ig
4999 Ft ▲ 2017.08.15-ig
5999 Ft ▲ A koncert napján

❒ JEGY LINKEK:

► track.barbanegra.hu/budapest_hardcore_superbowl_20170816 (3999 Ft)
► www.ticketportal.hu/event.aspx?id=48294 (5999 Ft)

Down For Whatever – White Light videoklip megjelenés

p, 04/21/2017 - 09:41

Közel fél éves alkotói szünet és stúdiómunkálatok után visszatért a Down For Whatever, méghozzá a héten megjelenő nagylemezükön található “White Light” című daluk videóklipjével. Ez a dal a zenekar eddig még sosem látott oldalát mutatja be és egy sötét, baljós jövőképet fest elénk.

A hétvégén megjelenő nagylemezen található számok egyik fele a már tőlünk megszokott személyesebb témákat fogja tartalmazni, míg a többi dal az erős társadalomkritika mellett egy poszt-apokaliptikus világ képét mutatja be a hallgatóknak. Könnyen lehet, hogy a totális káosz és a teljes őrület előtti éveket éljük, erre szerettük volna felhívni a figyelmet az atomvillanás fehér fényének gondolatával.” – mondta el Diószegi Kiki, a zenekar frontembere.

A DFW lemezbemutató koncertje április 30-án lesz a DürerKert 041-es termében, melyre a srácok az új számok mellett egy eddig még sosem látott, egyedi show-val és látványvilággal készülnek! Az estét a Borders of Byzantium debütáló koncertje vezeti fel, majd különleges vendégként színpadra áll a New Friend Request.

★ Esemény: https://goo.gl/YuhFVj ★ Elővétel online: https://goo.gl/sFr3Su

Merrimack – The Falsified Son (official premiere)

cs, 04/20/2017 - 16:00

A MERRIMACK szerint: “A ‘The Falsified Son’ számban elég egyértelművé válik a célunk, nevezetesen hogy a 90-es évek black metáljában gyökerező lemezt készítsünk – a track egyszerű és lényegre törő. A megszokott gitárjáték, az enyhén disszonáns befejezés, a gitárszóló és a középtempó erőteljes számmá teszi, és nagyon bejött élőben is a közönségnek. A szöveg az általunk választott életről és annak következményeiről szól – és ahogy a szövegben is felbukkan, a black metál ennek szerves része.

A zenészeket, mint minden művészt, nagyjából be lehet kategorizálni adott csoportokba az alkotáshoz való hozzáállásuk szerint. Vannak például a nyughatatlan lelkek, akik folyton új zenei területekre próbálnak betörni. Mások adott műfajban szeretnek elmerülni és fejlődni, próbálva tökéletességre fejleszteni képességeiket a műfaji határokon belül. A MERRIMACK a black metál hagyományőrzőiből áll, akik egyértelműen az utóbbi kategóriába tartoznak; ötödik nagylemezük, az apokaliptikusan elnevezett Omegaphilia nagyszerűen mutatja be hova érett a francia csapat tudása.

A MERRIMACK úgy lehel új életet egy megfáradt műfajba, hogy közben nem szórja a progresszív, poszt-, avant-garde és egyéb előtagokat, hanem a pengeéles dalszerzés, megkapó dallamok és tökéletest közelítő hangszerelés az eszközük. Az Omegaphilia a kemény munka és tapasztalat útján mutatja meg kiválóságát, mely minden dalból kihallatszik.

A MERRIMACK alapító tagja Perversifier volt 1994-ben, akinek egyértelmű víziója a black metál lángjának életben tartása volt, egyfajta esztétikai terrorizmus által – sziklaszilárdan underground zenekarként, mely megtagadja a megalkuvást, populárosodást, és a műfaj paródiává változtatását.
Három demo felvétellel (‘Prologue’ – 1995, ‘Act 1’ – 1995, ‘Horns Defeat Thorns’ – 2001) és split kiadvánnyal (1998 Hirlion, és 2002 Sargeist), a franciák elismerést vívtak a szcénában, miközben igazak maradtak magukhoz. Bár a MERRIMACK nagyobb közönséget célzott meg 2002-ben megjelent első, Ashes of Purification című nagylemezével, mégsem vágták el közös gyökereiket az undergrounddal. Az Of Entropy and Life Denial (2006) és a Grey Rigorism (2009) után a MERRIMACK már a legbefolyásosabb, legaktívabb és legautentikusabb bandák között foglalt helyet a francia black metál színtéren. A durva hangzások és epikus szerkezetek klasszikus kombinációjával elnyerték a kritikusok és a rajongók tetszését is, és ezáltal lehetőségük nyílt a MARDUK és NACHTMYSTUM bandákkal közös 2009-es amerikai turnéra.
A The Acausal Mass (2012) felvételei után – mely szintén a legendás Necromorbus Studioban (WATAIN, DESTRÖYER 666) zajlott – a MERRIMACK európai körútra indult az ikonikus norvég MAYHEM mellett, és olyan színvonalas fesztiválokon léptek fel, mint a francia Hellfest, a német Party-San Open Air és Summer Breeze, vagy a kanadai Messe des Morts.
Most, hogy stabilan ott a nevük és fekete üzenetük a világ körül, a MERRIMACK vakmerő felkiáltójelet tesz művészetére az Omegaphilia által. Figyelmeztetünk: az album sokáig a playlisted része lesz.

Tagok:
Perversifier – gitár
Vestal – ének
A.K. – gitár
Daethorn – basszus
Blastum – dobok

Vendégzenészek:
Aldrahn – ének, “Cesspool Coronation”
Frater Stephane (NKRT) – rituálék, “Cauterizing Cosmos”
The Chorale of Cachan – kórus, “At the Vanguard of Deception”

www.facebook.com/merrimackofficial
www.facebook.com/seasonofmistofficial
http://smarturl.it/MerrimackShop

Taake, Fen, De Profundis – Koncertbeszámoló

k, 04/18/2017 - 14:49

2017. április 8. @ Anglia – Manchester, The Ruby Lounge

Örömmel jelenthetem, hogy új hellyel gyarapodott a Manchesterben látogatott klubok listája. Eddig ugyanis volt a Sound Control (kis koncerteknek kábé kétszáz főig), a Manchester Academy (kétszáztól ezer főig), és a színházból átalakított O2 Apollo a nagyjából Slayer-méretű zenekarok számára. Akik meg ennél nagyobb tömeget is meg tudnak mozgatni, azoknak már nem nagyon maradt más, mint a focistadion – itt fog fellépni az Iron Maiden és a Metallica.

A múlt héten viszont szerencsém volt a skála másik végével is megismerkedni – ez a Ruby Lounge nevű apró hely. Ez a nagyobb kocsma és egy kisebb koncertterem házasságából összeálló koncerthelység a belváros kellős közepén, egy köpésre a manchesteri katedrálistól. Mivel itt még nem voltam, meg kellett tenni az előkészületeket: parkolóhelyet kellett keresni. Ez fontosabb, mint gondolnád: egyrészt a parkoló drága, másrészt meg nem feltétlenül ott lesz hely, ahol szeretnéd. Én már azt csinálom, hogy a Google Streetview-n keresek egy közeli és a célnak megfelelő utcát – azaz egy olyat, ahol gond nélkül lehet az út szélén parkolni. Ezt persze a valóságban is ellenőrizni kell, ezért ilyenkor előbb szoktam indulni. A másik dolog, ami miatt nem szeretek a fizetősben parkolni, prózai: engem eddig még mindig megbüntettek Manchesterben. Mivel mindenhol mindenki mindent ellenőriz, én már a megengedett maximummal sem merek vezetni, de mindig van új meglepetés. Rámentél a buszsávra lekanyarodáskor (azaz nem az erre a célra kialakított kétméteres lukon mentél át a buszsávon, hanem egy méterrel előbb)? Huszonöt font. Kilóg a kocsid a parkoló kockájából? Még tárgyalunk róla, de az is huszonöt lesz.

Az esemény apropója az volt, hogy a Taake nekiindult Angliának és Írországnak, hónuk alá kapták a De Profundis-t és a Fen-t (illetve Londonban beugrónak a Winterfylleth-et), és turnéztak egy gyorsat. Féltucat állomás, és amire a sorokat írom, a fiúk már haza is értek.

Szerencsére időben érkeztem meg a Ruby Lounge-ba, ahol még két tucat ember kóválygott rajtam kívül. Igazából ott jöttem rá, hogy szeretem az ilyen kicsi helyeket. Fotójegy? Nem kell. Név? Igen, mondjad csak, hagyd már azt a rohadt útlevelet, meg is találtalak a listán, csak rondán ír a Bjørnar, nem bírom elolvasni. Fotózni akkor fotózol, amikor jólesik (általában az a szabály, hogy az első három szám avagy az első tíz perc áll rendelkezésedre, utána vége a fotózásnak). A sörválasztékot lehetne bővíteni (lóhugy-ízű Becks és lóhugy-ízű Amstel), de legalább nem ale, meg igazából nem érdemes nagyon inni, mert az első sorból ugyan ki lehet menni vécére, de visszavergődni sokkal melósabb.

Egy ekkora helyen nincs személyzet, aki segít a zenekaroknak beszerelni, és igazából a zenészeknek meg pénzük nincs arra, hogy segéderőt béreljenek, úgyhogy itt mindenki magának szerelget. Pici a színpad, alig van fénytechnika (szerencsére), viszont sajnos ott van egy füstgép a sarokban (a francba). Ugyanazok az arcok, akiket az Academy-n és a Sound Control-ban látni; Pesten is ez volt a fíling, lementem a Lyukba, ahol mindig ugyanaz a kétszáz arc volt, a nevét egynek sem ismertem, de tudtam, hogy ki kivel jött, mit iszik, és miből bukott meg félévkor a Műegyetemen.

Szóval csendes iszogatás, majd egyszer csak megszólalt a londoni De Profundis. Semmi előkészület; hétkor gondolom szóltak nekik, hogy most már fejezzék be a sörözést, és irány fellépni. A társaság a klasszikus két gitár – bőgő – dob – ének felállásban működött, és erősen kellett gondolkozzak, hogy hol a túróban láttam őket élőben. Alapjáraton valószínűleg összekeverem őket a sok-sok hasonló zenekarral, de az egyik gitáros, Soikot Sengupta alakja és feje annyira jellegzetes, hogy azonnal beugrott: ezeket a legényeket én bizony a Gorgoroth előtt láttam másfél éve. Amit játszanak, fantasztikus, kellemesen dallamos blackened death metal, és ahogy, az meg leírhatatlan. Jól láthatóan hobbizenekar: ezek a srácok élvezték, hogy három tucat embernek játszhattak, és lankadtságnak, fáradtságnak, fásultságnak nyoma sem volt. Két éve jelent meg a negyedik albumuk, tizenkét éve léteznek, és mégis, olyan őszinte örömmel játszottak annak a maroknyi embernek, hogy az minden tiszteletemet kivívta. A szólókért a fiatal Paul Nazarkardeh felelt, a riffeket Soikot barátunk tolta alá, tiszta élményzene volt. Szóval első feladat: tessék otthon De Profundis-t hallgani.

Gyors pakolás, közben én meg próbáltam kapcsolatépíteni. Ez nem olyan egyszerű, a zenekarok idejét táramérlegen mérik ki, és ha valaki összepakoláskor tetvészkedik, akkor az a következő zenekar idejéből megy, így mindenki pakol, mit a rakéta. A szólógitáros Paul-t tudtam elkapni egy fél percre, aki fülig érő vigyorral fogadta a dicséreteket. Nem egy elveszett srác: bemutatkozáskor azonnal levágta a nevem alapján, hogy magyar vagyok, persze hogy tudja, tavaly eltöltött egy hetet Budapesten (gondolom ministrálással), úgyhogy ez teljesen obvious volt neki.

Tehát a De Profundis le, a Fen pedig fel. A zenekar arról a tájegységről (The Fens) kapta a nevét, ahol a tagok felnőttek; ez Kelet-Anglia középső része, ott, ahol a sziget a legszélesebb.

Az underground metál szereplőit különböző kategóriákba lehet beosztani. Például ilyen a harcos (akit saját épsége megóvása érdekében ketrecben szállítanak a fellépésre, amúgy otthon csak kevés cukorral issza a kávét), van a programozó (C-kosaras melltartó, százötven kiló, hajat idén még nem mosott, a trikóját a Paranoid megjelenése után megérintette Ozzy Osbourne és így kimosni nem lehet), van a virággyermek (mosolyogva játszik, nem nézi a hangszert, és a mosoly ugyanolyan angyali a fején, amikor a kolléga éppen a szomszéd felhenteléséről hörög a színpadon), hosszasan sorolhatnám. A Fen gitáros-énekese leginkább egy új kategória archetípusának mondható: amint megjelent a szódásüveg szemüvegével, a fél négyzetméteres pedalboard-dal és a kilométernyi kábellel, már lehetett látni, hogy itt feledhetetlen élményben lesz részem. Gyors beszerelés, beállítás, és már kezdtek is.

A zenekar három fős, a munka kilencven százalékát az egy darab gitáros, Frank Allain végzi: gitár és ének, szólókkal és mindennel együtt, valamint az effektek kezelése. Rutinja persze van: ezen túl további öt zenekarban játszik, amúgy meg tizenegy éve tolja a Fen-t. A dolog technikai érdekessége a tizenhárom effektből összeálló pedálsor volt, amihez három lábkapcsoló is tartozott (ebből az egyik az erősítőfej beépített torzítóját kapcsolta). Namost ezeket nem dekorációnak hozta, hanem használta is rendesen: szerintem az a fickó egy percet sem állt két lábon, a játék mellett egy lábbal folyamatosan a pedálokat kapcsolgatta ki-be, hallható eredménnyel. Az izgalom akkor volt, amikor több pedált kellett egyszerre ki-be kapcsolni, azt ugye egy lábbal nehéz, csak egymás után lehet, ha még mondjuk eközben szólózni és énekelni is kell, akkor az már egy olyan szintű osztott figyelmet igényel, ami előtt le minden kalappal.

És tegyük hozzá, hogy a zene is baromi jó volt: atmoszférikus poszt metál, tízperces dalokkal, leginkább a Wolves in the Throne Room-ra emlékeztetett, amit csinálnak. Igazából teljesen mindegy, hol van egy számnak a vége, és hol kezdődik egy új; annyira változatos és komplex volt egy-egy dal, hogy tőlem akár szét is lehetett volna szedni millió eltérő számra, vagy fordítva, akár egy darab Crimson-szerű monstrum is lehetett volna. A gitár jól hallhatóan teljesen uralt mindent, a sok effekt hatására időnként több hangszerként szólalt meg, és a keverést dicséri, hogy egyes meglehetősen extrém hangszínek is tiszták voltak.

Ebben a stílusban játszottak kevesebb, mint egy órát, Frank barátunk a saját izzadtságából formálódott tócsa közepén állt a végén, boldogan kortyolgatta a BrewDog sörét, felvette a szemüvegét és végre normálisan látott is, és nagyon lelkesen fogadta a gratulációkat-kézfogásokat. Második feladat: tessék otthon Fen-t hallgatni.

Gyors csomagolás, Frank barátunk gitárja ott maradt tartalék gitárnak, és a Taake is elkezdte beüzemelni magát. Persze személyzet továbbra sem volt, így szépen mindenki felpakolta a cuccait, beállította a pedálokat – erősítőt – dobot, majd mindenki levonult szépítkezni, azaz festeni. A beállás-beállítás utolsó lépésében egy bendzsó is felkerült a színpadra (a legutolsó Myr-hez kellett), volt is nagy röhögés; ameddig az immáron száz főre duzzadt közönség kiviccelődte és kibrunzolta magát, addig egy nagydarab úriember söröket, vizet és egy üveg pezsgőt készített ki a muzsikus uraknak (ja kérem, itt este hat után is van pia, ki kell használni). Én nem tudom, hogy mennyi ideig tart egy átlagos norvég black metal zenészt kifesteni, de aznap alapos munkát végezhettek a muzsikus urak, mert minimum fél órát kellett rájuk várni.

Aztán elkezdődött, azaz a Taake mínusz Ørjan (Ørjan Stedjeberg, alias Hoest) szépen felsétált és a húrok közé csapott, és innentől fogva kicsit ambivalens volt a dolog számomra. Láttam már Taake-t (pár szám erejéig, majd rohantam az Arcturus-t interjúzni), alapvetően tetszett, amit csináltak, de nem volt igazi véleményem – most lett. Zeneileg szerintem teljesen ül a dolog, egyfajta pörgős, elemi erővel bíró, időnként kissé repetitív zenét játszanak, de élvezetes mind konzervben fogyasztva, mind pedig élőben. Tehát a zenei részével semmi gondom nem is volt, örömmel hallgattam az első sorból, hogy mit is játszanak aznap a nagyérdeműnek a muzsikus urak.

A probléma maga Ørjan volt. Először is, én nem értem, hogy a black metalnak mi köze a nácizmushoz. Szerintem ez a műfaj pontosan a nyíltságról és a befogadásról kellene szóljon (módosítok: szól), a kirekesztés megtagadásáról, és szerintem ezzel nem kompatibilis sem a nyakban hordott vaskereszt, sem pedig a hasra festett horogkereszt (ez nem itt volt, hanem egy német fesztiválon, kiakasztva mindenkit, többek között a német Kreator-t, akiket erre válaszul Ørjan még el is küldött a francba). A másik gond az én-ma-nagyon-agresszív-állat-vagyok stílus: attól, hogy valaki szétver a színpadon egy rossz helyre került mikrofonállványt, csak egy szánalmas hülye lesz a szememben, de ettől sajnos sem a zene, sem az ének nem lesz jobb, meg a látvány sem. Igazából nem lehetett komolyan venni: Ørjan negyven kiló vasággyal együtt, a szél elfújja, és attól, hogy agresszíven rángatja a mikrofonkábelt meg az állványt, nem lesz sem keményebb a zene, sem jobb. Gondolom, ebben a dologban azért része volt a fellépés végére benyomott teljes üveg pezsgőnek, meg azoknak az apró piruláknak, amiket a backstage bejáratánál nyomtak a kezébe (biztosan torokfájásra kapta). Lényeg a lényeg, a pia mindenkiből azt hozza ki, ami a jelleme legmélyén van és amit próbál palástolni; és ha ez az agresszív barom, akkor az lesz, sajnálom, ez a véleményem.

Szóval vegyes érzéseim voltak. Ismétlem, nagyon jó volt a zene, és ismétlem, egy hülye bohóc énekelt hozzá. Sajnos az utóbbi kissé váratlanul ért: Ørjan itt volt a Gorgoroth-tal még 2015-ben, és baromi jó, ismétlem, baromi jó volt, amit csinált – úgy, hogy Gaahl-t (Kristian Eivind Espedal) lehetetlen utolérni vagy lenyomni a műfajban.

Aztán eltelt az egy óra, elfogyott a pezsgő, és a zenekar szépen levonult a színpadról úgy, ahogy feljött, a hallgatóságot meg kiterelték a koncertteremből az ivóba. Én szedelőzködtem – tenni akartam egy kört, mert kíváncsi voltam, hogy ehhez a pici helyhez hol tartozhat az a nagy parkoló, ahol a turnébusz elfér. Így tettem egy kört a Ruby Lunge körül, csak egy Transporter-t találtam, majd ezt követően életem lehetőségét hagytam ki.

A fellépés öt perce ért véget, és a két gitáros (a norvég Gjermund Fredheim és a hosszú nevű ír Adam Michael Philip Xavier Dunlea) ott bagózott a hátsó bejáratnál, fekete-fehérre kipingálva, egy kukákkal teli mellékutcában Manchester belvárosában. A háttérben szépen kiöltözött hullarészeg csajok slattyogtak mezítláb az aszfalton a tizenöt centis sarkú cipőkkel a kezükben, és az egész látvány annyira, de annyira anakronisztikus volt, hogy abból az év fotója lehetett volna.

Én hülye meg öt percet ott dumáltam velük, és nem fotóztam; ez az este az elszalasztott lehetőségekről szólt.

Ezt játszotta nekünk a Fen:

  1. Winter I (Pathway)
  2. Winter II (Penance)
  3. Menhir – supplicant
  4. Exiles Journey

Ezt játszotta aznap a Taake:

  1. Tykjes Fele
  2. Nattestid 1
  3. Hordalands Doedskvad 1
  4. Hordalands Doedskvad 3
  5. Doedsjarl
  6. Nordbundet/Vestland
  7. Vadested/Orkan
  8. Myr

BRIEF SUMNorwegian black metalers Taake gave a gig in Manchester this April. One of their guests, De Profundis, were excellent when playing with Gorgoroth last year, and more than perfect also this time. Fen were new for me, playing post black metal on a really nice way, I honestly recommend to listen them because they are above any kind of expectations. Musically, Taake were also really good, playing classic True Norwegian Black Metal on an underground way, you mustn’t miss them.

Niburta – Új felállás, közép-európai turné, készülő lemez

v, 04/16/2017 - 14:07

Régen adtunk hírt magunkról, szóval úgy gondoltuk, érdemes beszámolnunk röviden az elmúlt időszak eseményeiről, jelenlegi projektjeinkről és jövőbeli terveinkről. Aki figyelemmel kísérte a Niburta Facebook-oldalát, az láthatta, hogy tavaly nyáron volt egy nagy szakadás a zenekaron belül. A második lemez munkálatainak vége felé a teljes tagság úgy döntött, hogy kilép Hormai Balázs, „Busó”, a zenekar vezetője, alapítója és frontembere mellől és külön úton folytatják tovább, részben szakmai, részben személyes nézeteltérések és az eltérő jövőbeli tervek okán. Ebből fakadóan a 2016-os esztendő, mely egészében a lemez és az ahhoz kapcsolódó videoklipek háttérmunkáival telt, összes eredménye elveszett a Niburta számára.

Szerencsére a kezdeti sokk után a sorok hamar rendeződtek: Balázs a régi, klasszikusnak mondható irányhoz való visszatérés mellett döntött, melyben első társaként Horváth Martina Veronika visszatért a zenekarba a közönség nagy örömére. Novemberre Balázs és Martina mellé felsorakozott egy, a régitől kissé eltérő, de izgalmas teljes felállás: a gitárokért az Ann my Guardból ismert Varga Krisztián; a basszusszekcióért nagybőgőn (!) Arday Dániel (Tárkány Művek); a dobokért a Wisdomból, Mytra-ból és Dreamgrave-ből ismert Tóth Tamás; a népi hangszerekért és torokénekért pedig Erdei Dávid felelnek, illetve sessionzenészként a Folkfree-ből és Face ’n’ Base-ből ismert Hajas Gábor (tekerőlant, sampler) is közreműködik a Niburta munkájában. A vérfrissítés pedig a régi irányvonalhoz való visszakanyarodás mellett újításokat is hozott: egyrészt a balkáni, belső-ázsiai és kelet-európai dallamok mellett közel-keleti, kelet-ázsiai és ausztrál népi témák is megjelennek didzseridú (yidaki), duduk és egyéb egzotikus hangszerek bevonásával, másrészt például dzsesszes, funky-s vagy épp elektronikus hatások is felfedezhetők lesznek a készülő dalokban.

Ahogy ez is mutatja, már javában dolgozunk az új dalokon és a tervek szerint év végére előrukkolunk az új nagylemezzel. Azonban jelenlegi fő projektünk nem más, mint visszatérni a színpadra, méghozzá azonnal egy nemzetközi turné keretében!

Amint a tagság fixálódott, még 2016 legvégén belevágtunk régi álmunk megvalósításába az Old Buso Productions-zel közösen. A New Wave of Folk Metal turné (illetve reményeink szerint turnésorozat) elsődleges célja, ahogy azt neve is sejteti, a folk metal innovatív, modern irányzatát képviselő csapatok összefogása, a „folkcore” eljuttatása minél több országba, városba és ezzel együtt a közönség zenei és kulturális látókörének kitágítása. Az első, idei turnusba a korábbi lengyelországi koncertjeink során megismert Netherfellt és a fiatal és egyben nagyon ígéretes erdélyi román E-an-na-t vontuk be. Az eredeti koncepcióban egyébként a bolgár Khanъ is szerepelt, ők azonban belső problémáik miatt sajnos idén nem tudnak velünk tartani. Mivel elég gyorsan, mondhatni rekordidő, alig pár hónap alatt szerveztük le a turnét, sajnos több tervezett állomásról le kellett mondanunk, így a bolgár mellett a szlovák, cseh, illetve osztrák és szlovén állomások sem valósulnak meg idén szervezési nehézségek és egyéb problémák okán, de ami késik ugye… A kompromisszumok ellenére így is komoly sikernek tartjuk, hogy egy hétállomásos regionális turnén tudjuk bemutatni új felállásunkat, ellátogatva mindhárom országba, lengyel és román barátainkat pedig elhozva a hazai közönségnek is a Dürerbe. Erre a turnéra a korábbi dalainkból álló, egyfajta „best of Niburta” szettel készülünk. Ezt afféle gesztusnak szánjuk hűséges közönségünk irányába, hogy ezzel is megköszönjük kitartásukat és támogatásukat, mely minden nehézségen és csapáson átsegítette a bandát a múltban és viszi előre továbbra is a kijelölt úton.

Hamarosan ismét találkozunk! Addig is friss hírekért kísérjetek figyelemmel minket a Facebookon: https://www.facebook.com/niburta/

A NWOFM ’17 turné állomásai:

Április 20. Krakkó (PL), Alchemia – https://www.facebook.com/events/381117202268041/

Április 21. Varsó (PL), VooDoo Club – https://www.facebook.com/events/1398402196873116/

Április 22. Chorzów (PL), Red & Black – https://www.facebook.com/events/1402129626527590/

Április 27. Kolozsvár (RO), The Shelter – https://www.facebook.com/events/399722793717569/

Április 28.Suceava (RO), 31 Motor’s Pub – https://www.facebook.com/events/1646268525678126/

Április 29. Iași (RO), Underground – https://www.facebook.com/events/869041219901211/

Május 05. Budapest (HU), Dürer Kert – https://www.facebook.com/events/712775712237130/

Awakening: https://www.youtube.com/watch?v=gNUErr-3pS8&hd=1
ReSet: https://www.youtube.com/watch?v=FEGvoipHnws
Balkanic Heart: https://www.youtube.com/watch?v=QnP7qxC_k7I

Niburta zenekar

Funebre – Idén megjelenik a második teljes lemez

v, 04/16/2017 - 14:03

A Funebre első lemeze közel 10 éve jelent meg, és az utolsó kiadvány óta is eltelt már 7 év, így igen csak esedékessé vált a következő anyag elkészítése. A dalok már évek óta kész vannak, de most végre elkezdtem felvenni őket, így idén már biztosan elkészül és megjelenik a második teljes lemez. Egy dal már meg is hallgatható a Youtube-on, ami zeneileg nem vetíti előre, mi is várható, viszont szövegileg az egész lemez a világűrben található dolgokról fog szólni. A dal érdekessége, hogy eredetileg hagyományos, blast beat-es dobokkal készült, végül a húzós rock dobolás mellett döntöttem.

Enter The Void – Inner Struggles (2017)

v, 04/16/2017 - 14:01

Végtelen forgás ez, a részek sosem állhatnak össze – talán kevesen vannak, akiknek mindez nem jutott még eszébe a bennünket körülvevő világot szemlélve. Olykor úgy tűnik, hogy kint és bent, közel s távol csak a rendezetlenség és a zűrzavar uralkodik, az apró „részek”, amelyekből összeáll az életnek nevezett valami, mintha nem akarnának a helyükre kerülni. De ahogy a hazai underground színtér ismert csapatainak (az egykori Dawncore, Penalty Kick és Blood Is Fire, illetve Nadir, Sepoq és Elektrik Wale; utóbbi három banda a jövőben is töretlenül, változatlan felállásban működik majd) tagjaiból verbuválódott Enter The Void az elejétől fogva vallja: az élet mindig, minden körülmények között utat talál magának. Erről szól a zenekar második kislemezének, az Inner Strugglesnak a három szerzeménye (a bevezető mondat egy, a Dried Out szövegéből kiragadott részlet).

Az Inner Struggles érettebb, összetettebb anyag az elődjénél, a tavaly megjelent Cure For Ulcerated Woundsnál. A zenekar mélyebbre ásott, és az eredmény egy súlyosabb, sötétebb „dalcsokor” lett, amely még alaposabb betekintést enged a formáció zenei világába.

Az anyag – az előzőhöz hasonló módon – letölthető az Enter The Void Bandcamp oldaláról – https://enterthevoid1.bandcamp.com – és hamarosan valamennyi ismert zenemegosztó oldalon elérhető lesz.

Koncert- és egyéb infók a zenekar Facebook oldalán: https://www.facebook.com/Enter-The-Void-Band-1646943845580448

Headcrusher 7. rész…!

v, 04/16/2017 - 13:58


…Pár napja már elérhető a HEADCRUSHER underground zenei magazin 7. része. A szekszárdi DON GATTO és a kazincbarcikai FROST zenekar mellett, két underground fanatikussal: Dudás Attilával és Káger Balázzsal készültek beszélgetések. Továbbá, kilenc zenekari két koncert és egy fesztivál ajánló színesíti az adást! Mindez elérhető a műsor youtube csatornáján: https://www.youtube.com/watch?v=pTYXUJh1ZxI

Handout – „Encounter” videoklip

v, 04/16/2017 - 13:54

A modern metált játszó szegedi HANDOUT zenekarnak a minap jelent meg második nagyszabású videoklipje, mely a közelgő nagylemezük első single-jének, az „Encounter” című számhoz készült.

Megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=StEK1N4wLM8

A dal a bennük lévő feszültségről szól, amit két oldal összecsapása okoz.

Facebook oldalunk: https://www.facebook.com/handoutband

YouTube csatornánk: https://www.youtube.com/c/handout

Lacuna Coil koncert az A38 Hajón

v, 04/16/2017 - 13:49

Sok év után tér vissza ismét Budapestre az egyik legnépszerűbb gothic metal zenekar, a Lacuna Coil. Az 1994-ben alakított milánói együttes május 7-én fő fellépőként játszik majd A38 Hajón, többek között a friss, Delirium című lemezét is bemutatva. Az estét a Moldovából érkező Infected Rain koncertje nyitja.

Nyolcadik albumával egy sötét, elhagyatott, régi szanatórium képzeletbeli falai közé kalauzol el minket a Lacuna Coil. A milánói zenekar Delirium című lemezén egy szellemekkel és megkínzott lelkekkel teli, tönkretett életek sebeit magán viselő képzeletbeli világot mutat be.

A koncepciónak megfelelően az olasz metal zenekar 2016-os lemeze a korábbiaknál sötétebb és ijesztőbb hangulatot teremt, hogy saját mélységeinkben megmerítkezve vehessünk lendületet, és új erővel telve törhessünk ki ebből a sötét labirintusból. A zenekar szerint a Delirium arról a horrorról szól, amellyel minden nap szembesülnünk kell, amikor az ismeretlennel nézünk szembe. A lemezen található Blood, Tears, Dust című dal videóját itt nézhetjük meg: https://youtu.be/s9sVUqOhcPU

A lemez készítésében ezúttal is jelentős részt vállalt magára az alapító basszusgitáros, Marco Coti-Zelati, így a producernek is ő tekinthető, sőt: Alessandro Olgiati fotóit felhasználva ő alakította ki a borító grafikáit is. A zenekar tagsága némileg átalakult, de változatlanul Cristina Scabbia és Andrea Ferro énekesek határozzák meg a zenei profilt: a dobok mögött a 2014-ben csatlakozott, amerikai Ryan Blake Folden ül, gitáron pedig Diego Cavallotti játszik. Az új dalok keverését ismét Marco Barusso végezte – a felvételek a milánói BRX stúdióban készültek.

A koncert előzenekara Moldovából érkezik: az öttagú Infected Rain stílusa a Korn, a Soulfly, a Deftones és a Kittie zenéjéből keveredik ki, azoknál komorabb, súlyosabb és lendületesebb elegyet létrehozva. A 2008-ban alakult csapat zenéje a női frontember hörgéseiből, súlyos riffekből és hangmintákból tevődik össze. Pályafutásuk első éveiben számos moldovai, romániai és ukrajnai koncertet adtak, a demók után kiadták első EP-jüket és videóklipjüket, majd 2015-ben érkezett az Asylum című első nagylemez. Legfrissebb videójuk a tavaly év végén megjelent Mold, mely az idén megjelent, 86 című új lemez érkezését készíti elő: https://youtu.be/0qF4DFiy_Jw

A két csapat európai turnéja május 7-én érkezik majd az A38 Hajóra, ahol az új Lacuna Coil album dalai és a korábbi slágerek egyaránt előkerülnek majd.

a Concerto Music bemutatja:
2017. május 7., vasárnap 19 óra
Budapest, A38 Hajó
Lacuna Coil, Infected Rain koncertek
Belépő: elővételes jegyek 4900 Ft, a koncert napján 5900 Ft.
Jegyek kaphatók a CD Pince, Headbanger üzletekben, az A38 Hajó pénztárában, valamint a www.concerto.hu, a http://tixa.hu és az http://a38.hu weboldalakon, továbbá a Ticketportal hálózatában.

Kapcsolódó weboldalak:
http://concerto.hu/
http://www.lacunacoil.it/
http://infectedrain.com/

https://www.facebook.com/concertoconcerts/
https://www.facebook.com/events/1653246934980127/

Új Strong Deformity klip és koncert pénteken a Dürerben

v, 04/16/2017 - 13:34

Jó pár évvel az Imaginary Adventures Brit MTV-n is bemutatott klipje után új video-val jelentkezett a Strong Deformity. Ezúttal is megy a földtúrás, de most az Aggteleki Cseppkőbarlangban és Tenerife-n járt a csapat. A dal maga jellegzetesen electro és gitárzúzás organikus mixtúrájára építő Strong cucc.

Klip: https://www.youtube.com/watch?v=_VqBzMZ8dY0

A dal meg is vásárolható: https://strongdeformity.bandcamp.com/track/hidden-doors-of-sanctuary

A zenekar élőben is hallgatható április 14-én a Dürer Kertben rendezendő Moshing Rabbits fesztivál egyik főbandájaként.

https://www.facebook.com/events/1460164477357103/

Pain – Coming Home Tour 2017 Part II – két hét múlva a Barba Negrában!

v, 04/16/2017 - 13:22

A Peter Tägtgren (Hypocrisy, Lindemann) vezette Pain szeptemberben adta ki a Coming Home című új albumát, azóta már volt is egy “Európa-turnéjuk”, áprilisban pedig elindul a Coming Home körút második szakasza, amelynek lesz budapesti állomása is.

Coming Home – hivatalos videó: www.youtube.com/watch?v=35jKfRru5KY

A klipet a legutóbbi úton rögzítették sok háttér jelenettel, így a turnézás esszenciáját élhetjük át.

Ezúttal a zeneileg hasonló, front csajos,  francia Dust In Mind is csatlakozik a Pain-hez. Ha szereted az indusztriális, húzós riffeket kellemes női énekkel megspékelve – néhol a Lacuna Coil-ra emlékeztetve – , mindenképpen hallgasd meg őket!

Get Out – hivatalos videó: www.youtube.com/watch?v=qR4BKb-Ze_I

A hazai színtér képviselete sem marad el, hiszen a Dying Wish nyitja majd az estét. Tükörország címmel a novemberi HammerWorld magazin extra CD-mellékleteként jelent meg a zenekar új albuma – 11 hosszú év után. A Dying Wish friss lemezén csakis magyar nyelvű dalok szerepelnek, amelyekhez sorozatban jönnek ki a klipek. A legfrissebb videójukat a novemberi karcagi koncerten forgatták a Nem leszek mártír dalhoz.

Nem Leszek Mártír – hivatalos videó: www.youtube.com/watch?v=SGRp5Lzr318

❒ A Hammer Concerts bemutatja:
PAIN – Coming Home Tour 2017 Part II
Budapest, Barba Negra Music Club
2017.04.25.
+ Dust In Mind (FR)
+ Dying Wish (HU)

❒ Facebook esemény: www.facebook.com/events/1329713070424991
❒ PAIN Facebook: www.facebook.com/OfficialPain
❒ DUST IN MIND: www.facebook.com/DustInMindMusic
❒ DYING WISH: www.facebook.com/dyingwishhungary

Ossian – Célszemély dalpremier / Hamarosan érkezik az új album!

szo, 04/08/2017 - 16:53

Már csupán két hetet kell várni a friss Ossian album –  Az Igazi Szabadság – megjelenéséig, a dátum közeledte pedig remek apropót szolgáltat egy újabb lemezelőzetes video publikálására.

A friss szöveges video a Célszemély című dalhoz készült, mely az alábbi linken keresztül megtekinthető: www.youtube.com/watch?v=a1acUHeyfuE

Paksi Endre a kórusvokálokról (mely kifejezetten domináns a dal refrénjében), az ötlet megszületéséről és annak kivitelezéséről:

“A dal szövege egyértelmű, nincs rajta mit magyarázni, ha kilógsz a sorból, Célszemély leszel a céltalanoknak… Mint több más új dalban, itt is egy monumentális kórus emeli fel a dal végét. Még a lemezkészítés elején merült fel bennem az ötlet, hogy a megszokott vokálok mellett valami nagyszabásúbb is elférne néhány refrénnél. A Facebook-on hirdettük meg, hogy profi kórust keresünk és nagy örömünkre nyolc csapat is jelentkezett!!! Az elsőnek ajánlkozó Kismarosi Római Katolikus Kórusra esett a választás és szerintünk nagyszerű lett a végeredmény!!!  David Gilmoure-nak, a Pink Floyd szólógitárosának legutolsó szólólemezének werkfilmjében láttam, hogy autentikus környezetben, templomban rögzítette az énekszólamokat, mi is ezt tettük. Varga Zolival leutaztunk Kismarosra és a helyi templomban vettük fel a kórust!!!  Mindenki nagyon lelkes és segítőkész volt, volt, aki a színházjegyét mondta le miattunk, sőt egy hetedik hónapban járó kismama is végigénekelte a két órás felvételt!!! Májusban pedig a karnagy hölggyel az élen jönnek megnézni a lemezbemutatót a Barbában!!!…:))“

Két hete jelent meg az első , “Az Igazi Szabadság” lemezhez készült videoklip:

Ossian – Ahol a szürkeség véget érwww.youtube.com/watch?v=LMXWv5r4o3c

Az “Ahol a szürkeség véget ér” című első előzetes dal megvásárolható az iTunes áruházában, emellett digitális formátumban kizárólag ezen a felületen elő is rendelhető a teljes lemez!

Link: itunes.apple.com/hu/album/az-igazi-szabads%C3%A1g/id1215314047?l=hu

A hamarosan megjelenő korongon a következő 11 tétel kapott helyet:

  1. Az igazi Szabadság
  2. Célszemély
  3. A szerencse angyala
  4. Köd előtted, köd mögötted
  5. Ébredj fel
  6. Ahol a szürkeség véget ér
  7. Vigyázz a szívemre
  8. A tegnap tüzében
  9. Szememben, mint egy tükörben
  10. Harangok
  11. Végső menedék

Hallgass bele a lemez összes dalába az alábbi linken: www.youtube.com/watch?v=jGob-rE8pZE&feature=youtu.be

Az albumot a zenekar a megjelenés napján (04.21.) a már jól megszokott helyen, a Liquid Rock-ban dedikálja délután 16 órától.

Facebook esemény: www.facebook.com/events/408591589488397

Az lemezbemutató koncert idén is a Barba Negra Track nagyszínpadán kerül megrendezésre, melynek dátuma május 6-a. A zenekar különleges vendége a Kalapács és az Akusztika lesz.

Facebook esemény: www.facebook.com/events/1742707489377348/

A tavaszi turné további, már bejelentett állomásai:

04.16 Jánosháza – Művelődési ház
04.28 Egyházasfalu – Rendezvénysátor
04.30 Zalaegerszeg – Sportcsarnok
05.06 BUDAPEST – BARBA NEGRA TRACK / AZ IGAZI SZABADSÁG LEMEZBEMUTATÓ KONCERT, különleges vendég: Kalapács és az Akusztika
05.12 Jászboldogháza – Motoros találkozó
05.13 Győrújbarát – Motoros találkozó
05.27 Bős – Motoros találkozó

Zenekari Facebook oldal: www.facebook.com/OssianOfficial
Kiadói Facebook oldal: www.facebook.com/HammerRecordsHungary
YouTube: www.youtube.com/user/HammerMusicHungary

Diliházból az Arénába!

szo, 04/08/2017 - 16:41

A tavaly novemberben megjelent „ Dolgozzátok Fel!” névre keresztelt dupla Tankcsapda lemezre felkerült zenekar, az elmegyógyintézetben verbuválódott budapesti Pennhurst lett! A csapat a Köpök Rátok című Csapda coverrel került fel az albumra, melyhez klipet is forgattak: https://www.youtube.com/watch?v=Uauimu6i5aA
A történet itt nem ért véget, ugyanis az a megtiszteltetés érte a bandát, hogy meghívást kaptak a Tankoktól a 2017. április 28-i Papp László Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő koncertjükre, így hatalmas kihívásnak számít, hogy az Aréna közepére felállított 196 m²-es színpadot kell bevennie a Srácoknak! Az este folyamán a Németországból érkező Reload zenekar is fellép! Pennhurst pontban 19:00 órakor kezd!

Az esemény facebook linkje: https://www.facebook.com/events/350616801946867/

Ingyen dalletöltéshez katt ide: http://www.musicpennhurstband.com/

Elérhetőségek:
Web: www.pennhurstband.com
Facebook: www.facebook.com/pennhurstband

Phenomy – Once and For All [Official Track]

k, 03/28/2017 - 18:21

A thrash metálban utazó PHENOMY egyenesen Libanonból hozza el szenzációs opuszát “Once and For All” címmel. Ha közel állnak hozzád az egzotikus újdonságok, de egyben szeretsz a jól bevált Bay Area Thrash Metal zónában utazni, akkor ez az album pontosan neked való. Egy nagyszerű mű arról a földről, ahol a metált nem tolerálják. Csekkold le!

A “Once and For All” címadó dala:

Once and for All by PHENOMY

TRACKLIST
01. Intro
02. A Call for Bloodshed
03. Electrified
04. Unleash the Beast
05. Once and for All
06. Triumph
07. The Haunting
08. Under These Ruins
09. Sealing Fate

https://www.facebook.com/Phen0my/

Oldalak

Rockhírock

Cseke László 90 éves

Tinédzser parti - ennek hallatán nem a mai tiniknek, hanem a hatvanasoknak, hetveneseknek ver hevesebben a szívük. E korosztályoknak Magyarországon a Tinédzser parti az

2017, március 24
Meghalt Chuck Berry

90 éves korában, missourii otthonában elhunyt Chuck Berry. A legendás zenész élettelen testéhez először mentők érkeztek, akik megpróbálkoztak az újraélesztéssel, de már csak a

2017, március 19
742 ezer forint a legdrágább belépő a budapesti Metallica koncertre

Három VIP-csomag vásárolható a jövő áprilisi Metallica-koncertre, ezek közül a legdrágább 742 ezer forintba kerül. Ez a következőket tartalmazza, idézzük:

- Egy

2017, március 17

Oldalak